Tarján végen jön a posta,
Jaj de szépen szól a sípja,
Az a kis lány ha meglátja,
Harmadnapos hideg rázza.
Tarján végen jön a posta,
Jaj de szépen szól a sípja,
Másnak hozza az ujságot,
Nékem a szomorúságot.
22.
Mig élek is bánom,
Hogy szavaidnak hittem;
Elhagytál, megcsaltál, –
Verjen meg az isten!
Verjen meg az isten
Dáma feleséggel,
Tizenkét gyerekkel,
Pénzen-vett kenyérrel!
23.
Nézek, nézek visszafelé,
Az én kedves hazám felé,
Vásárhely, én kedves hazám,
Jaj de idegen vagy hozzám!
Sirat engem a madár is,
Utánam hajlik az ág is,
Sír a felleg, az is látja
Magános éltemet s szánja.
24.
Hunczut állat az egér setétbe’,
Hunczut állat az egér setétbe’,
Hunczut állat az egér,
Minden lyukba belefér setétbe’.
Hunczut állat a poczok setétbe’,
Hunczut állat a poczok setétbe’,
Hunczut állat a poczok,
Minden lyukba bekoczog setétbe’.
25.
Ez az asszony nem is tudja,
Liliom,
Hogy a lánya milyen kurva,
Sárga rózsa, liliom.
Majd megtudja nem sokára,
Liliom,
Bába jár az udvarára,
Sárga rózsa, liliom.
26.
Eltörött a drótos szilke, drótos szilke,
Majd megver az anyám érte, anyám érte;
Ne bántsék kend anyám asszony, anyám asszony,
Majd megveszszük azt pénteken a piaczon.
Mit ér nekem ez a város, ez a város,
Ha nem vagyok benne páros, benne páros;
Mit ér nekem ez a világ, ez a világ,
Ha nem vagyok benne virág, benne virág.
Addig vagyok benne virág, benne virág,
Míg szél fújja a pántlikám, a pántlikám;
Ha szél nem fújja pántlikám, a pántlikám:
Mindjárt kóró, nem virágszál, nem virágszál!
27.
Makó alatt folyik el a halas tó,
Bele esett barna babám lovastól.
Bárcsak olyan halász legény halászna,
A ki az én rózsámra rátalálna!
28.
Vásárhelyi piaczon
Legényt árul egy asszony,
Huszat ád egy garason, –
Vegye meg a kisasszony!
A szegedi piaczon
Rózsát árul egy asszony;
Jaj de álnok vén asszony,
Hármat ád egy garason!
29.
Kukoricza, édes málé,
Öreg ember vagyok már én,
Fiatal a feleségem,
Abban van a reménységem.
Debreczenbe kéne menni,
Kokhin kakast kéne vinni; –
Lassan, kocsis, lyukas a kas,
Kihullik a kokhin kakas.
Kocsmárosné lánya, Trézsi,
Nem akarja a bort mérni,
Válogat a réz itczébe’,
Melyik illik a kezébe.
30.
Ez a szemem, ez, ez, ez,
Jobban kacsint mint emez;
Édes szemem jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
Ez a karom, ez, ez, ez,
Jobban ölel mint emez;
Édes karom jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
Ez a lábom, ez, ez, ez,
Jobban járja mint emez;
Édes lábom jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
31.
Este vagyon a faluba’,
Siet a lány a fonóba,
A legény is az ablakba –
Oda fagyott az ajaka.
Kapja a lány a szálgyertyát,
Engeszteli az ajakát,
Bomoljon meg az ajaka,
Minek tette az ablakba.
Tele szűrújja dióval,
A másik meg mogyoróval,
Szép lánycsecsü piros alma –
Megeszik azt a fonóba’.
Ha én olyan legény volnék,
A fonóba el se mennék,
A lányoknak vizet adnék,
Azután orsót lesölnék.
A szűrujjba is betenném,
Egy pár csókért ki sem venném…
32.
(Kiházasitó dalok a fonóban.)
I.
Három itcze keménymag,
Daru Julis ki-é vagy?
– Nem vagyok én senkié,
Csak a Balog Sándoré,
Csak a Balog Sándoré.
Gyere, Sándor, vidd el már,
Mert a tyúk is tudja már;
Ha a kakas megtudja,
Majd kikukurikulja,
Majd kikukurikulja!
II.
Hej te kis madár, kis madár!
Mi van a lábodon? – aranyszál;
Kössük a N. N. (férfi név) lábára,
Rántsuk a N. N. (női név) ágyára.
Hej, N. N. (női név, kétszer,) mit csinálsz?
Beteg a N. N. (férfi név) még sem szólsz!
Kimégy az ajtón, befordulsz,
Subájára borulsz, ugy busulsz.
33.
(Kertész tánczdal.)
Áld meg uram isten
A mi munkáinkat,
Áld meg a mi dohány
Palántánkat![24]
Elment már a felleg,
Nem ád isten jeget.
Hapadillom![25]
34.
(Tapsos tánczdal.)
Annyi a fináncz
Mint a szoknyaráncz,
Ugy csörög a láncz
Mint a tapsos táncz.
Julcsa nem szerette,
Mégis megölelte,[26]
Olyan a leány!
DAJKARIMEK, GYERMEKDALOK s JÁTÉKOK.
1.
_(A már beszédet értő kisdedet a szüle, dajka vagy más valaki ölébe
veszi, s annak a következő verset dalolja:)_
Angyal vagy-é?
Ördög vagy-é?
Mutasd a fogadat!
Ha angyal vagy, kis fogad van,
Ha ördög vagy, nagy fogad van, –
Angyal vagy!
2.
Dubi, dubi háti,
Rakonczai Páti.
Tė kis gyerök, tė kis lány
Mon’ mög néköm igazán!
Melyik újjam bökte?
_(A szüle vagy más valaki ölbe veszi a kis gyermeket s a fenn leírt vers
dalolása mellett hátát valamelyik ujjával gyengén ütögeti; mikor a dal
végére ér, azt a kezét, melylyel hátát ütögette, a gyermek elé tartja, s
az igyekszik kitalálni, melyik volt a bökő ujj.)_
3.
Cziróka!
Maróka!
Mit főztél?
– Kását.
Hová tötted?
– Pad alá.
Mivel takartad be?
– Rongyos pėlėnkával,
Még a kúton jártam:
Mögötte a pap macskája!
4.
Hétfü hetibe,
Kedd kedvibe,
Szėrda szerelmibe,
Csütörtök csűribe,
Péntök pitvarába,
Szombat szobájába,
Vasárnap kéczczör az isten házába.
5.
Szomorú hétfü,
Bánatos kedd,
Bánfordúló szėrda,
Örömhozó csütörtök,
Áldott péntök,
Szent szombat,
Dicséretös vasárnap!
6.
Ereszsz, ereszsz kötelet,
Vérit vöszöm fejednek!
_(A gyemek az almában talált féregnek a fennebbi vers dudolása közben
fejét megfogja, erre az vékony szálon ereszkedik alá.)_
7.
_(Tavaszszal, midőn a gyermek először lát gólyát, futva mondja el a
következő verset, mi közben haját fogja. Futni azért fut, hogy abban az
esztendőben mindég fris legyen; a haját pedig azért huzza, hogy az minél
hosszabbra nőjön.)_
Golyát látok,
Hajat rántok!
8.
_(Midőn a gyermek tavaszszal először lát fecskét, arczát kezével
megsímogatja, mint mosdásnál szokás, ez alatt a következő pár sort
háromszor elmondja:)_
Fecskét látok,
Szeplőt mosok.
9.
_(Ha a gyermek valami gyümölcsöt akar enni, melyet még azon évben nem
evett, mielőtt szájába tenné, a következő pár sort mondja el háromszor,
hogy az neki betegséget ne okozzon.)_
Újság hasamba,
Hideglelés pokolba!
10.
_(Gombozáskor (pitykézéskor) a gyermek, midőn társa vet, a következő
versikét mondja, hogy annak vető-gombja az övéhez közel ne essék, s így
amaz tőle ne nyerjen:)_
Szőrbabona,
Szappankurta,
Húzd el, vond el mellette!
11.
_(Ha a gyermek foga kiesik, a kiesett foggal oda megy a kuczkó szájához,
az alább következő verset elmondja háromszor s akkor a fogat behajitja a
kuczkóba; – erősen hiszi, hogy helyette az egér az előbbinél sokkal
erősebb fogat ád.)_
Egér, egér agygyál néköm vasfogat,
Én is adok csontfogat!
12.
Bécsi bicska, fanyelű,
Ha elvész is, mögkerűl.
Tarka lovat látok,
Szöröncsét tanálok.
13.
Édes anyám asszony!
Gyün a czigány asszony,
Agygyunk néki lencsét,
Maj’ mond jó szöröncsét.
14.
Ess’ eső, ess’ eső,
Búza szaporogygyék,
Árpa bokrosogygyék!
Az én hajam olyan lögyön
Mint a Tisza hossza,
A tė hajad olyan lögyön
Mint a gácsér farka!
15.
Amoda van ėgy fa,
Kinek neve: fűzfa,
Az alatt van ėgy hal,
Kinek neve: harcsa, –
Tarcsa, isten, tarcsa,
A meddig akarja!
16.
Csicsirnyika,
Fúrnyika,
Jéruzsálem,
Torombita.
Egy szűrkankó,
Varga inas,
Vörös hagyma,
Buff!
17.
Az én ingöm lengyel gyó’cs,
De rajta fó’t nincsen;
A csizmám is karmazsin,
Csakhogy talpa nincsen.
Vagyon varga, ki bevarja,
Ha nem varja:
Kurv’ az anynya!
18.
Öt öt kú’dús,
Öt öt bottya,
Öt öt botba
Öt öt kaska,
Öt öt kaskába’
Öt öt macska,
Öt öt macskának
Öt öt fija.
Hány fijók macska?
19.
_(A magánhangzó betűkre következőleg tanítják meg a gyermeket, elmondván
előtte, hogy melyik betű micsoda tárgyról jut eszébe:)_
I, ínödrűl,
U, ujjadrúl,
Ü, üvegrűl,
E, egérrűl,
É, ételrűl,
Ó, ó’rodrúl,
Ö, ökörrűl,
A, almárúl.
Á, álladrúl.
20.
Á, ártány,
B, bárány,
C, czinöge,
D, Dorottya,
É, étel,
F, fonnyunk,
G, gatyát,
H, hájjunk
I, itten
K, ketten
L, lepedőbe’.
M, mönnyünk,
N, nė mönnyünk
Ó, ólba,
P, pokolba,
R, rėttėgve,
S, sėttėgve,
T, tánczolva,
U, ugrálva,
Z, zaklatva
J, jajgatva
V, vérit vötte.[27]
21.
Hogy a kakas?
– Kilencz garas.
Hát a tyúk?
– Az is ugy.
Hát a jércze?
– Fizess érte!
22.
Komám, komám, édös komám!
Kettőt fiadzott a kutyám,
Ėgyik pípa, másik dohány,
Szíjja ken’ föl édös komám!
23.
Csinájja ken’, csinájja,
Ugy lösz ken’nek szép lánya.
Kidűlt a fal,
Támaszszuk föl,
Kováér’,
Pipáér’.
24.
_(Csúfolódó versikék.)_
Imre gazda!
Bújj a gazba,
Maj’ kereslek
A kuczkóba’.
Imricske!
Mögdöglött a kis csirke.
Is’vány!
Mér’ vagy olyan hitvány?
Azér’ vagy oly hitvány,
Mer’ a neved Is’vány.
Sándor-bándor!
Kis kutyába kántor.
Sándor-bándor, bárányláb,
Kigyót, békát összerág.
Sándor Sándor juhot lopott,
Az akasztófára jutott.
Jankó! fajankó!
Fábúl csinált koporsó,
Jancsi!
Sz..t a macska, hajtsd ki!
Peti, Peti belėveti
Hó’nap délig ki sė vöszi
Peti, Peti kukulus!
Mögötte a kutyahúst.
Miska!
Mit öszik a macska?
Alutt-tejet, egeret,
Néköd kakál eleget!
Jóska!
Tojóska,
Tojózzon mög a rucza!
Ferke!
Fateke,
Kilyukatt az ülepe!
László, Laczi, Laczkó,
Pípa, dohány, zacskó.
Ábrahá’,
Ödd mög, a mit hátra há’.
Kata-fata, fatarisznya,
Némöt asszony bugyogója.
Zsuska, puska,
Hat galuska!
Lityke-pityke! csorba bögre,
Kivetötték a szemétre.
Ėrzsók asszony, deres ló,
Ritka válik benne jó.
A ki válik, igön jó.
Julcsa-pulcsa!
Pitarajtó kú’csa.
Sárkány, boszorkány-
Pille mászik a hátán!
25.
Kovács, kovács, kalapács,
Kisűlt-ė mán a kalács?
Vagy:
Kovács, kovács, kalapács,
Hideg-vötte rosz kovács!
Szabó, szabó, szabdaló,
Fé’re viszi az olló,
Csizmadėja
Isten fija,
Üsse mög az
Isten nyila!
26.
_(A későn kelőre mondják:)_
Nagy alható,
Téföl nyaló,
Hajnal hajigáló!
Vagy:
Nagy alható,
Délig alvó,
Hajnalba’ hajigáló!
27.
_(Arra, ki sokáig nem öltözik fel s csak egy ingben jár, ezt mondják:)_
Pöndöl Zsuska,
Hat galuska!
28.
_(A ríkódóra:)_
Rívó, fityogó,
Tepszi málé, lotyogó!
Vagy:
Böm, böm, bika!
Vas karika
Szénát kötök
A szarvadra,
Úgy vezetlek
A vásárra.
29.
Húgyos, harmatos,
Űjj föl a gangóra,
Majd elviszlek Makóra,
Ködment köszörűlni,
Eczetöt dėrálni,
Homokot kötözni.
30.
_(Szőkére:)_
Szőke túrú, vakaró,
Van-ė búzád eladó?
_(Setyére, balog sutára:)_
Setye, setye kapitán’,
Tyúkot fogott a dudván,
Nyírött csikó, tavalyi,
Nem szánnálak lėvágni.
31.
_(Az egy lovas kocsi után ezt kiabálják:)_
Fél ló, talyiga,
Apám uram kocsija!
32.
_(A lányokkal együtt játszó gyermekre mondják pajtásai:)_
Feleségös, furulyás,
Ajtó mögött talyigás!
Vagy:
Lányok között pacsirta,
Pó’czon űlő nagy béka!
33.
_(Midőn a gyermek társára rá akar ijeszteni, oda áll elébe, s az alábbi
vers első sorát mondja, mire az megszeppenve néz rá. Ekkor az előbbi
nagy megelégedéssel hirtelen rá mondja a másodikat s jót nevet, hogy azt
megijeszthette.)_
Mit hallottam felőlled! –
Piszkafa lött belőlled!
34.
Oskolárá-fáré!
Köll-ė darab málé? –
Apád is mögönné:
Ha anyád engenné;
Anyád is mögönné:
Ha apád engenné!
35.
Inas!
A mi kutyánk fijas,
Ögye meg az inas.
A mi kutyánk ker’be-járó,
Ögye mög a jegybe’-járó.
36.
Czigá’ morė,
Vaskandóré –
Tátom s...m, bújj belé!
Zsidó!
Van-ė benned csikó?
Ha nincs benned csikó:
Maj’ csinál a vén ló.
Zsidó, zsidó kurvanyád,
Mér’ nem öszöl szalonnát?
Lám a magyar mögöszi,
Dėrága pé’zön mögvöszi.
Zsidrák!
Teli töszöm, mögrágd!
Oláh fáté,
Gurgulyáté,
Gurgulyáté fáté!
Goszpodi pamiló,
Száraz könyér-vakaró,
Az is mögönni való!
Tót!
Toszítsd az ajtót,
Ha nem pedig a tarka disznót!
37.
_(Arra, a ki nem tud hajigálni, ezt mondják:)_
Annyira hajit apád:
Mint a sütőlapát!
38.
_(Egyik gyermek mondja a másiknak: „Mongyad hékám: üveg!“ mire az
jóhiszemüleg utána mondja; erre az előbbi hirtelen szavába vág s mondja:
„Lejjön ki a hideg!“ – Ilyenek még a következők is:)_
Ző’d nád:
Szopod a ző’d békát!
Csütörtök:
Üssön mög a görcsös tök!
39.
_(Ha a gyermeket társa rászedi, ez, midőn észre veszi, hogy rá van
szedve, ezt mondja amannak:)_
Kutya vagy,
Nem agár,
Nyúlat fogtál
Nem attál!
40.
_(A szombati nap kiváltkép a tanyákon a lepénysütés napja. A gyermek már
három nappal előbb rágondol a jó túros lepényre, melyből majd szombaton
jól lakik, s e fölötti örömét ilyenképen adja elő:)_
Ma csütörtök,
Hó’nap péntök,
Hó’nap után
Lepént öszök!
41.
_(Ha a gyermek nem akarja megmondani a másiknak, hogy hova megy, annak a
kérdésére ezt feleli:)_
Kis pokolba,
Parét szödni!
_(A játszó gyermek egyik a másikát a következő verssel küldi haza.)_
Erigy haza, ösztök,
Füstöl a kéméntök.
42.
_(Mödőn a gyermek keresi, ha valamit elvesztett, társa ezt szokta
mondani:)_
Mindön embör láttya,
Csak ėgy vak nem láttya.
_(Midőn pedig az még nem tudja, hogy valamit vesztett, társa igy szól:)_
Kinek veszött valamije?
Csak én rajtam keresse,
Piszkafával kergesse!
Vagy:
Kinek veszött valamije?
Csak én rajtam keresse.
Apja, annya mögveri,
Piszkafával kergeti.
43.
_(Ha a gyermek böde bogarat talál, tenyerébe teszi s a következő verset
dalolja neki:)_
Szűzkata! szűzkata!
Gyünnek a tatárok,
Fejszével, baltával –
Mingyá’ agyon vágnak,
Meszes kútba vetnek,
Onnén is kivösznek,
Kerék alá tösznek!
Össze-visszatörnek!
44.
_(A gyermek meglátván a varjut, igy szól:)_
Kár! kár!
Varga Pál,
Varjál nėköm kis csizmát,
Maj’ mögadom az árát.
Tudom, hun lakik apád:
Bécsbe, Budába,
Lyukas kemönczébe.
45.
Fát – vágok – fát,
De mi – csoda – fát?
Régi – rekö – tye.
Ki én – velem – vers,
Én is – avval – vers.
Fogagy – gyunk hát – ėgy pin’ – borba:
Huszon – kettő – ez!
Fát – vágjunk – fát,
De mi – csoda – fát?
Régi – rakot – tyát.
Fogad – junk föl
Egy pin’ – borba,
Három – iczcze
Pálin – kába,
Hogyan – lösz
Huszon – ėgy.
46.
Gyűj föl ördög,
Kopogtatni,
Szen’pál Jánost
Szaggatgatni!
Gyer’ mán
Kotormán!
Ző’d süvegű
Boszorkány!
Balog anyó,
Balog apó
Mönnyetök el alunni!
47.
Gyűj fől kópé
Kopogatni,
Lengyel László
Gyú’togatni,
Hosszú dėszkát
Nyú’togatni!
48.
Csacsi kurta!
Vén a gazda,
Nincsen karajczárja,
Csak ėgy vén kutyája,
Az is karajczárja!
49.
Bóra, bóra, borkereke,
Veszszön el a ken’ nyó’cz ökre,
Hogy nė száncson esztendőre,
Nė terömjön sok (több) kendőre
Happ, rúzsa, vijola,
Most érik az alma,
Terítve az ajja,
Fölszögygyük hajnalba’!
50.
Gólya, gólya, gilicze,
Mit viszöl a szádba’?
– Szőröcskét, szőröcskét.
Minek a szőröcske?
– Szitát kötögetni.
Minek az a szita?
– Korpát szitálgatni.
Minek az a korpa?
– Disznót hízlalgatni.
Minek az a disznó?
– Hájacskát csinálni.
Minek az a hájacska?
– Kocsit kenögetni.
Minek az a kocsi?
– Vályugot hordani.
Minek az a vályug?
– Házacskát csinálni.
Minek az a házacska?
– Lányokat, legényöket bele csalogatni.[28]
51.
Czini, czini,
Pétör bácsi
Ken’nek hegedűlök,
Nem pé’ziér’,
Nem boráér’,
Csak a szép lányáér’!
52.
Gyűj föl meleg,
Mönny el hideg,
Isten kapujába,
Kovács ablakába!
53.
Túl a tón,
A tón túl,
Tóth Jakab
Pap komám
Kapujába’
Ėgy nagy tarka
Farkatlan
Kan kappan
Azt kukoríkúlja:
Jobb két tyúknyak ėgy lúdnyaknál.
54.
Pocza, pocza, tarka,
Sė füle sė farka.
Tugygya a lány marka,
Hun a kendő sarka.
55.
Pap vagyok, pėrédikálok,
Nincsen széköm, csak úgy állok,
Hoz’ ki, fijam, kis székömet,
Néköd adom kis könyvemet,
Pogácsával gurigálok,
Galuskával hajigálok.
56.
Ėgy, kettő, három, négy, –
Bika Pista hová mégy?
„Az erdőbe gúnárér’.“
Jól mögszoritsd a nyakát,
El nė rikkantsa magát,
Ha elrikkantya magát:
Teli töszöd a gatyát!
57.
Öreg apád él-ė még?
A kutyátúl fél-ė még? –
Ho’ nė félne ėbatta,
Tėnnap is mögharapta!
58.
Hüle Peti mögdöglött,
Az árokba’ röfögött,
Két kis kutya vontatta,
A harmadik siratta.
59.
Málé nálla,
Vödd el tűlle,
Ha nem agygya:
Kapd el tűlle!
60.
Esik a hó darára,
A szép asszony farára.
Azér’ esik darára,
Mer’ nem fekszik az ágyra,
A czifra nyoszolyára.
Vagy:
Esik a hó darára,
A szép asszony farára.
A hun ázik, bėtakarja,
A hun viszket, mögvakarja.
61.
Kocsió’dal, vendégó’dal –
Járjad, bolon’, járjad!
62.
Kúdú, kúdú kaliczkámba,
Nincsen könyér tarisznyámba’.
Pám, pám, pöcsönye,
Dirib-darab szalonna’.
Mári mongya: vess’ belé
Ha nem vetöd belé:
Száz kígyó, száz béka
Tekerögygyön a nyakad csigájára!
_(A gyermek a fönnebbi dal szavaival kér valami ennivalót társától, mit
az ezeregyedikben ha megtagad.)_
63.
Mária Magdolna!
Nė mönny a malomba,
Mer’ ott van a mó’nár,
Fölönt a garagyba!
Öreg anyó, régi jó,
Sűlve vó’nál mán tė jó.
64.
_(Ha a gyermekek nagyon zajganak, lármáznak, valamelyik rá kezdi:)_
Malom alatt jártam,
Ny..es kutyát láttam, –
Ögye mög, a ki leghamarébb szól!
Vagy:
Csitt, csitt pad alatt
Bíró k...l ágy alatt, –
Kapja föl, a ki leghamarébb szól!
_(Erre mind elhallgatnak.)_
65.
Mese, mese, májka,
Fekete nadályka.
Úri bunda, bojhos kutya,
Bújj a hátú’jába!
Iszka dobár!
Kinn a pohár.
66.
Kálamista (pápista) mosta
Két hordó káposzta,
Ördög ide hozta,
Mög visszarántotta.
67.
_(Dobpergés.)_
Haza, haza, rongyos baka
Haza, haza, rongyos baka
Vagy:
Takarogy, takarogy rosz bakkancsos!
Takarogy, takarogy rosz bakkancsos
68.
_(A takarodó.)_
Kata!
Gyere haza!
Kata!
Gyere haza! –
Minek?
Ágyat mögvetni,
Belé fekünni.
Kata!
Gyere haza!
69.
_(A gyermek estve, midőn már a játékba bele fáradva haza akar menni,
játszó társának kettőt hármat a hátára üt, s a következő szavakat mondva
haza szalad:)_
Esteli málé.
Kő’csön korpa!
vagy:
Jó éczczakát, csipős balhát,
Csipje mög a s....d lyukát!
70.
_(A kanász gyerekek az alanti verssel bíztatják a kanokat a vivásra:)_
Habot rágni, dagasztani,
Kesely lábod igazgatni,
Súgár farkad igyengetni,
Agyaradat csattogtatni,
Gazdád lányát hasigatni,
Vasfazékra aprítgatni –
Hugrrrrrrrrri! sugárka! hasitsd ki!
71.
_(A pulykát így boszantják:)_
Szöbb a páva,
Mint a pulyka.
Mer’ a páva aranyos,
De a pulyka tyúk sz...s –
Lub, lub, lub, lub, lub, lub, lub!
72.
_(A kakas, mikor szárnyával a földet kotorja, ezt mondja:)_
Ugy-ė Kata jó vó’t?
Ugy-ė Kata jó vó’t?
73.
_(A serege (seregély), mikor a megygyet vágja, ezt mondja sebesen:)_
Ki mit kaphat!
Ki mit kaphat!…
74.
_(A gyöngytyúk ezt mondja:)_
Csüp, csüp, csüp,
Csüp, csüp, csüp,
Tukács! tukács! tukács!
75.
_(A ruczák és ludak legelőre menet találtak egy kanta bort; a ruczák nem
érvén föl a kanta száját, körűlötte tipegve ezt mondták sebesen:)_
Csak csapra,
Csak csapra,
Csak csapra!
_(a ludak, kiknek hosszú nyakuk lévén, ihattak a borból, ezt
kiabálták:)_
Igyunk!
Igyunk!
76.
_Bárány_ (vékony hangon): Pörje levelet! pörje levelet!
_Tokjuh_ (természetes hangon): Majd a nyáron!
_Vénjuh_ (vastag hangon): Nem éröm én azt!
77.
Szélös a Tisza,
Magos a partya,
Nincs olyan legény,
Ki átugorgya.
Palcsi átugor’ta,
Csizmát nem sározta –
Az ám a legény!
Lėtöszi szűrit
A lova mellé,
Lėhajtya fejit
Julcsika mellé.
Julcsa jár utána,[29]
Csókot hány utána –
Az ám a lėány!
78.
Czinöge, czinöge, kis madár
Mi baja a lábodnak?
– Török gyerök elvágta,
Magyar gyerök gyógyittya
Síppal, dobbal,
Náni hegedűvel!
79.
Ėgy, kettő, három, négy, –
Némöt disznó hová mégy?
– Komáromba buktatni,
Ėgy pár vasat lėverni,
Vasat adom czigánnak,
Czigán nėköm baltát ád,
Baltát adom tőkének,
Tőke nėköm fát ád,
Fát adom sütőnek,
Sütő nėköm lepént ád,
Lepént adom kaszásnak,
Kaszás nėköm szénát ád,
Szénát adom tehénnek,
Tehén nėköm ganét ád,
Ganét adom fő’dnek,
Fő’d nėköm árpát ád,
Árpát adom disznónak,
Disznó nėköm hájat ád,
Hájat adom gorófnak,
Goróf nėköm botot ád,
Ugy mögveröm Zsófikát:
Összef...a Zsuzsikát!
80.
Róka, róka mit csinálsz?
Róka, róka mit csinálsz?
– Gödröt ások magamnak.
Gödröt ások magamnak,
Gödröt ások magamnak,
Bele ölöm magamat –
Azt a jáger möglátta,
Azt a jáger möglátta,
S ellűtte a fél lábát.
Fölvötte a vállára,
Fölvötte a vállára,
Fölvitte a piaczra.
De a szűcs mög nem vötte,
De a szűcs mög nem vötte, –
Fölvitte a padlásra.
Ott azt a moly mögötte,
Ott azt a moly mögötte,
Sömmi hasznát sė’ vötte.
81.
Amoda van ėgy kis ház,
Abba’ lakik ėgy barát,
Süti, főzi a hurkát,
Kérök tűlle, de nem ád,
Még asz’ongya: pofon vág, –
Pofon biz a kurvanynyát!
Túrút öszik a czigány,
Kérök tűlle, de nem ád,
Még asz’ongya: pofon vág, –
Pofon biz a kurvanynyát!
82.
_(Selypeknek; sebesen mondandó.)_
Répa, retök, magyaró,
Ritkán rikkant korán röggel a rigó.
Pap keni kaszát, kapát
Fazék ó’daláhon.
Az ipi pap ipa,
Fa pipa pipakupakja.
_(Hogyan van magyarúl?)_
Tóna ludátusz.
Ólon talling,
Porlé pitczét.
Hunhá latál az éczczaka?
83.
_(A kis gyermek egyik karjával az élőfát átölelve a körűl keringöl s a
következö verset dalolja:)_
Budi budi bácsi,
Keringőlő bácsi.
Budi budi bácsi,
Keringőlő bácsi!…
84.
Vó’tál-ė ker’be?
Vó’tam.
Láttál-ė farkast?
Láttam.
Féltél-ė tűlle?
Nem.
_(Két gyermek szemközt áll egymással, egyik kérdez, a másik felel; mikor
a végére érnek, a kérdező kezével a másiknak szeme felé legyint, az, ha
nem pillant: igazat mondott s nem félt, de ha pislant s előbb mégis
nemet mondott, úgy hazudott.)_
85.
Ángyom asszony
Kását főzött
Tejbe, vajba,
Vasfazékba, –
Ilyen a födője!
_(Egy leány-gyermek egy álló helyben el kezd keringölni, s a dal utolsó
soránál lekuczorodik, ugy, hogy rokolyája szélesen kiterűljön.)_
86.
Túrút öttem, elejtöttem,
Az sė tudom, hová töttem.
Szél fújja pántlikámat,
Harmat éri a szoknyámat,
Hopp!
_(A leány gyermek egy helyben forog, miközben a fennebbi verset dalolja,
s a végső sornál lekuczorodik.)_
87.
_(Két gyermek mindkét kezökkel egybefogózva forog egy álltó helyben a
következő vers dallása mellett:)_
Pórom pórom pestike,
Szögedi-vár mönyecske.
Té s is húzzad magadat,
Én is húzom magamat.
Szöbb az én tányérom,
Mint a tė tányérod,
Mer’ mindön nap mosom.
Fele víz, fele bor –
Igyunk komám asszony!
88.
Elmön – tem én – a szől – lőbe – szőllőt – szödö – getni,
Után – nam gyütt – ėgy vén – asszony – ėngöm – verö – getní,
Bésza – ladtam – a ná – dasba – sípot – csinál – gatni,
Az én – sípom – csak asz’ – mongya:
Díb – dáb – daru – láb,
Ketten – vöttünk – ėgy ku – tyát,
Ugy el – vertük – a fa – rát,
Nėköd – hánta – golyó – ját!
_(Két gyermek szemközt áll egymással, az egyik vagy magán, vagy a
másikon elkezdi a mondókát, minden ütemnél felváltva hol magára, hol a
másikra mutat, kire a végszótag esik, azt a másik kineveti.)_
89.
Egyetem, – begyetem, – karkan – tyú,
Nem va – gyok én – fél nya – kú,
Isten – ková – csa va – gyok,
Szen’ Pál – lovát – patkó – lom,
Fényös – szöggel – szöge – zöm,
Vas pa’ – czával – pönge – töm.
Pöm – pöm,
Pétör – bácsi
Szögygye – ken’ ki,
Vögye – ken’ ki
Ezök – közzűl
Eszt!
_(A gyermekek körbe állnak, egy pedig a középre; az a fönebbi dal
szavaival számlálja meg a körben állókat, kire a végszó esik, félre áll,
a kőzépen álló pedig újra kezdi a számlálást mindaddig, mig csak egy nem
marad, s ez a választott.)_
90.
Egyedelöm, – begyedelöm, – kendör táncz,
Hajdú – sógor – kit ki – á’tsz?
Én án – gyomat – kiá’ – tom,
Vas pá’ – czával – konga – tom,
Kong – kong – Pétör – bácsi,
János – bácsi,
Ezt a – szöget
Szögygye – ken’ ki,
Vögye – ken’ ki,
Innét – ezt!
_(A játék menete ugyanaz, a mi az előbbié.)_
91.
Egyetem – begyetem – tengör – táncz,
Hajdú – sógor – mit kí – vánsz?
Nem kí – vánok – ögye – bet,
Csak ėgy – szőrös – ege – ret.
Haj mán,
Fodor mán,
Üsd ki – eztet
Balog – Pétör
Pál!
92.
Szíl,
Szál,
Szalma –
Szál,
Eber –
Náczi
Pap.
Túzok
Tamás
Görcs!
_(A gyermekek körbe állanak; – egy a középre állva megkezdi valamelyiken
a verset, minden soránál másikra mutat; kire a végszó esik, azt nevetve,
kitapsolva görcsnek nevezik.)_
93.
Kis kácsa fürdik
Fekete tóba’,
Fijáhon készűl
Lengyelországba.
Hajlott ága hajlott,
Termött ága termött.
Haj szénára, szénára,
Szénaszakadékra,
Benne forog kis mönyecske,
Öleld, a kit szerecz!
Ezt ölelöm,
Ezt csókolom,
E Katuska,
E Pannuska,
Komám asszony lánya.
Nė híjjatok ėngöm
Turbik Élonának,
Csak híjjatok ėngöm
Virág Zsugonyának.
Haj, duj, dálom,
Tulipántom,
Rozmaringom,
Gyönyörű virágom!
Addig a házadbúl ki nem mék:
Még három szál gyėrtya el nem ég;
Mikor a negyedik félig ég:
Akkor tudod, rúzsám, hogy kimék.
Fölkötötted, rúzsám, kardodat,
Visė’je hát isten gondodat!
Vagy életöm, vagy halálom,
De mán tűled mög köll válnom,
Édösöm!
_(A gyermekek összefogózva kört képeznek, egy a középre áll; a körben
állók éneklik a dalt ezen sorig: Öleld a kit szeretsz, midőn a középen
levő egyet bekap a körben állók közül s azzal tánczolva dalolja a
következő sorokat. A dal végével ez utóbbit a középen hagyva, maga a
körbe áll s a játékot újra kezdik.)_
94.
Kis kácsa fürdik
Fekete tóba’,
Fijáhon készűl
Lengyelországba.
Hajlott ága hajlott,
Termött ága termött;
Levelibe’ kis mönyecske,
Öleld, a kit szereczcz!
Ezt ölelem,
Ezt csókolom,
E Katuska,
E Pannuska,
Komám asszony lánya!
Szödök szép rúzsát,
Kötök koszorúcskát,
Fejemre töszöm
Gyöngyös koszorúcskám
Haj, duj, dálom,
Tulipánom,
Gyönyörű virágom!
_(A játék menete mint az előbbié,)_
95.