úrnak. Régi szokás. Az orosztonyi török földesúr már 1658-ban jól ismeri
s magyarán használja. A mikor tehát a felköszöntő igy szól:
– Uram, uram, Kerekes Mihály uram, szállok az úrnak!
Akkor kedveskedve, udvariasan azt akarja mondani:
– Uram, uram, Kerekes Mihály uram, szolgálatára kivánok lenni.
– Állok elébe.
Szivesen mondja s teszi ezt Kerekes Mihály uram, hiszen ő is el akar
harsogni egy kemény felköszöntőt. Azt a szolgálatot tette hát neki
felköszöntő asztaltársa, hogy a felszólalásra jogot és alkalmat
nyujtott.
TARTALOM.
Ki volt hát Sobri?
I. (Szépfaludi Ö. Ferencz uj közlése Sobriról. – Szigeti József
szinművészünk nem ismerhette Sobri dolgait. – Sobri társainak végzete. –
Az álnév. – Tudásom forrásai. – Kisfaludy Sándor. – A billegei csárda.)
1
II. (Sobri a rendeki erdőben elfogja a sümegi csendbiztost. – Szakácsi
alatt lefegyverzi Somogy csendbiztosát. – A tihanyi révnél magával viszi
a nagy bajuszu Kaszást. – A rejtett kincsek. – Volt-e Sobri bálban? –
Sobri bőkezüsége.) 12
III. (A váczi kaland hagyománya. – Öreg barátaim nem tudtak róla. –
Osváld Dániel. – Fűmag megejtése. – Sobri miként lepi meg gróf Nádasdyt,
a váczi püspököt? – Miként keletkeznek a hagyományok?) 29
IV. (Csikós Csúzy János. – Nemzetsége. – Gyerekkora. – Elszökik az
intézetből. – Csikósbojtárrá lesz. – Törvénybe állitják. – Sobri
haláláról. – Népdal Sobri sirjára. – Csikós Csúzy János megjelenik
Pápán. – Pápai élete, szerelmi kalandja, házassága. – Halála s
rokonainak róla való emlékezése.) 39
V. (Répa Rózi csárdásné lesz. – Halála Pakson. – Titok marad. – Miért
lett Sobri a népköltészet hőse? – A két tornai legény szomoru
története.) 56
Utolsó szó Sobriról.
(Szederkényi Nándor véleménye. – A zsobri szó a zsebrákból származott. –
E vélemény megdöntése. – Az álnevek. – Sobri állítólag Bejczen született
s még a mult század ötvenes éveiben is élt. – Szép Mihály közlése Sobri
halálának részletes leirásáról. – Herman Ottó, Milfajt képe. – Sobri
ruhája. – Guzmics Izidor apát egykoru följegyzései.) 68
Hogy üljenek a követek?
(A pártok. – A régi rákosi országgyülés. – Kik voltak az 1825-iki
országgyülés tagjai? – A pozsonyi országház tanácskozási terme. – A
Personalis. – A négy kerület. – Milyen férfiak voltak a régi követek s
mily rendben ültek? – Viszály a papokkal. – A latin Pasquillus szerint a
pártok. – A Ragályi-féle nemzeti dal. – Kiknek nevét őrzi a történelem a
pártok férfiai közül? – Az 1832-iki ülésrend. – A papokat külön helyre
szoritják. – Hol ült Deák 1833 óta? – Hol ült Kossuth 1847-ben? – Deák
utolsó ülöhelye s ennek sorsa.) 83
A Bakony ura.
I. (Mire való a svábnak tanulni? – A lókuti mester. – Nem tud
geográfiát. – Miért nem tanul? – A Csóthy fia nem szorult a
geografiára.) 109
II. (Zámory közebéden összekerül Haynauval. – Haynau gyalázza a magyart.
– Zámory hozzávágja a pezsgős üveget. – Zámoryt budapesti lakásából nem
tudják kistájgerolni. – Diamantot legyőzi. – Miként veszi a tehenet
Svájczban? – Perzsa sahnak nézik.) 115
III. (Kossuth gyerekei eltünnek Pestről. – Boros Sándor elviszi őket a
Bakonyba. – Zámory birtokain a menedék. – Báró Splényi Béla. – Édes
anyja és testvérje Guyon Richardné. – Marton Antónia. – Amade grófnő. –
Kossuth gyerekeit elfogják. – Haynau meglátogatja a pozsonyi várban.)
122
IV. (Leég a nagy-keszi zsöllérsor. – Bakony ura megveszi a
zsöllértelkeket. – Leválik asztalos nem adja a magáét. – Csak játszik
Bakony urával. – Az asztalost kidobják házából. – Házát elpusztitják s
telkét elveszik erőszakkal. – A bűnpör. – Kozma Sándor, a király
főügyésze. – Miként meneküljön Bakony ura? – A pör vége.) 133
Megakad a vármegye.
I. (A Bohor Yontob Szaláma nemzetség és az Éliáhu Ghebáli nemzetség
rokonsága. – Jusszuf elveszi feleségül Szenórát. – Hogy lett magyarrá az
arab zsidó Szaláma? – Jusszuf testvére Mussza, vagyis Ramira Bohor
Yontob ben Szaláma meghal Damaskusban. – Jusszuf annak özvegyét, a szép
Gamilát is elveszi feleségül. – Ezt utóbb megtudja Szenóra. – Nagy
felfordulás támad a két feleséges állapotból. – Szép sorjában elmondja
ezt ez a fejezet.) 148
II. (A zacskó arany. – A kádi biró elé kerül a dolog. – Jusszuf ravasz.
– Gyanut támaszt Szenóra ellen. – Szaláma és Jusszuf megcsalják a
vámosokat. – Nagy veszedelem támad ebből. – Most már Szenóra is lábra
áll. – Nagy levél érkezik a nemes vármegyéhez. – Mit csinál most
karakószörcsöki Szörcsöky Ábrahám főfiskus úr?) 162
III. (A vármegye tárgyalja a bűnügyet. – A suri riadás. – A tót
asszonyok. – A tárgyalás folyamata. – Mit beszél Jusszuf? – Mit felel
Szenóra? – Gamila mindent elront. – Jusszuf felülkerekedik. – Mit tanit
Mózes? – Mit tudott Jézus Krisztus? – A rettenetes nagy kérdések. –
Jusszuf hatalmasan védi magát. – Gamila szép sárga papucsa. – Kik
legyenek a tanuk és szakértők? – A főfiskus agyonüti az egész bűnpert.)
172
A takarékpénztár.
(A nemzet ébredése. – Mit szólnak ehhez a szent-gáli királyi vadászok? –
Fáy András javaslatát elfogadják. – De nem ugy, a hogy Áron zsidó jónak
látja. – A szent-gáli takarékpénztár alkotmánya. – Mi van a régi
archivumban? – Gyül a pénz. – Alig tudják utóbb a vasas ládát fölemelni.
– Egyszer csak minden elvesz szőrén-szálán. – Hova lett a
takarékpénztár?) 189
A bakonyi szür.
(Milyen volt a bakonyi szür? – Hol készült? – Juhász, kanász ősi
természete. – Zala vármegye eltiltja viselését. – Viták e fölött. – Ki
visel esernyőt? – Mi van a szürujjban? – Hogy gerjesztettek tüzet
hajdan? – A szür lefüleli, megfogja az ágyugolyót.) 204
Mózes bátyánk.
(Ki volt, mi volt Gombás Mózes? – Görhes Jancsi esete. – A vármegye
szelid vallatást rendel. – Miként magyarázza ezt Mózes bátyánk? – Miként
menekül Szicziliából a bakonyi ember?) 219
Kihirdetik a törvényt.
(Törvényt hirdetnek Szent-Gálon 1848-ban. – Miként hirdették ki hajdan a
törvényeket? – A Nemzeti bácsi. – Mily föltételek alatt fogadja el a
királyi vadász az 1848-iki törvényeket?) 227
A pápaiak.
I. (Mit köszönök Pápay Miklósnak? – Pápay Sámuel eredete s nevelődése. –
Kisfaludy Sándor és Pápay Sámuel. – Milyen volt a magyar nyelv száz év
előtt? – Pápay Sámuel nyelvtisztitó munkája. – Irodalmi alkotásai. –
Hogy adóztatta meg a veszprémi püspököt?) 233
II. (A két testvér. – Pápay Lajos. – Hogy lett huszárrá? – Miként
szerződött huszárjával? – Költő volt. – Mi a policzáj? – „Mi magunk!“ –
Halála. – Pápay Miklós egyénisége. – Deli táncza. – Miként hajtotta
végre az itéletet?) 246
A vidám rettegés.
I. (Jön a kolera. – A pápai urak tanácskoznak. – Kik voltak ott? – A
hires Mándi Márton István. – Mondásai. – Átjöhet-e a kolera a Bakonyon?
– Van-e hát kolera? – A kormányzók és orvosok bölcsessége.) 261
II. (A pápai deputáczió. – Ó-bor és uj-bor. – A mészáros táblabiró. – A
gunyos vigjáték. – Ajánló szózat a vizsla kutyához. – A prológ és a
beköszöntő. – Miből készült a vigjáték meséje?) 271
III. (A kórságkergető deputáczió határozata. – Pápa város nem egy város,
hanem két város. – A szegény halottak temetése. – Mi kell a temetéshez?
– Piti Ferkó. – Kalaba János. – A borbélyok. – A csipővas. – Vak Pali. –
A papok. – Az irhásközi baczillus. – A zsidók mentesek. – A sirásók
szájaskodása. – Egyszerre hal meg ugyanaz az ember mind a két városban.
– Rettenetes viszály.) 281
Szállok az úrnak.
(Hol alkalmazzák ezt a szót: szállok az úrnak. – A száll szónak
gazdagsága. – A megszállitás. – A végh-koppáni alpasa megszállitó
levele. – A szállások.) 301