Mi lett belőle, istenem, mi lett?
Én nem tudom. Hiába kérditek.
Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek,
Órák peregnek, erdők zengenek.
Csak azt tudom, hogy mint a gondolat
Vágtatnak az örök kerékfogak.
Csak azt tudom, hogy tisztult árnya mély
S rengő öbölbe zeng és sír a szél.
Csak azt tudom, hogy búsak az utak,
És mély az élet, mélyek a kutak.