Az ismeretlen temetőben
Én, ismeretlen kósza lélek,
Keresztek közt, gyászdalt dalolva
Virágosan megyek az éjnek
S sirok: ki tudja, miért, miért nem?
Megsápadtam, mig ideértem.
Zörömbölök fekete lámpán,
Följajgatom a siri alvót,
Véres pipacs zizeg nyomomba
És szertartásosan lehajlok
Az ismeretlen sirhalomra,
Mint hogyha anyám sirja volna.
Valami űz, valami kerget,
Hogy legyek a mult folytatója
Egy ismeretlen, bús halottat
Keresek már egy élet óta.
Kezem elszáradt koszorút fon
S az alvó gyertyát lángra gyujtom…