Egyik vadászezredünknek most indul a negyedik marschcompagnieja. Négy
szakaszból áll a század, háromban jómódu magyar legények vannak, egyben
pedig földhöz ragadt tót fiúk. Indulás előtt mindegyik cug zászlót vett
magának, szép, hosszúnyelű, magasan lengő zászlót. Csak a tót fiúknak
nem volt még zászlója. Szótlanul, messziről nézdegélték sokszor a három
gyönyörű zászlót, egyszer azután összeültek a tótok, szörnyen rongyos
kis bugyellárisokból fekete krajcárok kerültek elő, 7 korona 40 fillért
gyűjtöttek össze és a pénzt odaadták cugszführer úr Tonnhauser
Mihálynak, hogy vegyen rajta egy zászlót. Bizony ebből a kurta pénzből
kurta zászló tellett. Durva a szövete, be sincs szegve a széle, a nyele
pedig rövid, festetlen.
Isten tudja, mégis mintha az lenne a négy közül a legszebb, a
legeslegszebb zászló.