1894.
Alig van irodalmunkban valaki, a kire annyira reá illjék az az
elnevezés, a melyet az angol _literary gentleman_nel fejez ki, mint
Lukács Móriczra. Nagy műveltségű férfiú volt s nem hiányzott írói
tehetsége sem. De se anyagi körülményei, se írói becsvágya nem
ösztönözték arra, hogy a tudomány valamely szakának művelésére szánja el
magát, vagy egész erejét megfeszítve, az írói pályán küzdjön babérokért.
Nem könnyen lelkesült, munkáival mindig elégedetlen volt s az írói
pályára inkább barátai ragadták, mint saját erélye. Sok nyelvet
megtanult, sok mindent olvasott, de nem valamely kitűzött czélra, hanem
inkább csak önművelésére. Érdeklődött a magyar politikai élet minden
mozzanata iránt, de tevékenyebb részt nem igen vett benne.
Visszariasztotta a tömeg zaja, de még inkább szemlélődő és kétkedő
természete. Egy pár megye táblabírájává fogadta ugyan, de országos
képviselőjévé soha sem választotta. Ő maga megelégedett, ha irataival
küzdhetett a szabadelvű eszmék mellett s a külföldi lapokban védhette
hazája ügyét.
Előbb szépirodalommal foglalkozott, majd tudományos tanulmányokat írt s
végre politikai czikkeket. De munkássága gyakran évekig megszakadt,
részint társadalmi elfoglaltsága, részint családi csapások miatt.
Szívesen látott vendége volt a főúri és polgári szalonoknak egyaránt.
Szellemes társalgása magához vonzott mindenkit, különösen a nőket, a kik
nagyra becsülték nemes szivét és finom modorát. Széles körű levelezést
folytatott nőkkel, férfiakkal, különösen barátaival, a kik a magyar
irodalom és közélet legkitünőbb képviselői közé tartoztak. A családi
csapások mélyen hatottak kedélyére és súlyokat önfeláldozással viselte.
Anyja évekig betegeskedett s ő ágyánál tölté éjét-napját. Később nejét
hosszas betegségében szintén évekig ápolta s midőn meghaltak, útazásban
keresett szórakozást. Ilyenkor tolla pihent s csak barátai unszolására
vagy erkölcsi kényszer hatása alatt vette föl újra. De magán az irodalom
ügyén mindig részvéttel csüngött s végrendeletében vagyona jó részét
tudományos, irodalmi és jótékony czélokra hagyta.
Íme, Lukács Móricz pályája, néhány szóval; életrajza e körvonalakat
eleveníti meg.