Sok minden van egy kaszanyélre eresztett paraszt főben. Az urak csak
messziről látják, mint mi az esthajnalcsillagot. Az is békésen, derülten
ragyog, de irtózatos világkataklizmák folyamata tombol rajta.
Aki látja a két Bántó férfit, nem sejtené mi lappang bennük, mikor
szótlanul rágják száraz ételüket hetek óta. Nem tántorogtak, nem
reszkettek, csak a bicsak dermedt meg egyik délután a fiu kezében.
– Apám. Én elveszem a Györbiró Lázár leányát, vagy senkit.
A másik bicsak is hátramered.
– Hát má ennyibe vagytok?
Több beszéd nincs. Dologhoz látnak és későre, csak mellékesen szól Bántó
Mihály.
– Te Feri!
Pillanatra egymásra merednek.
– Hát ügyes leján no! – Az a.
A legény elfüttyenti magát örömében.
Csak ilyen egyszerüen készül a boldogság falun.