TÁJSZÓK.

_Ámbojog:_ ácsorog, ődöng.

_bakócz:_ tűzre való apró ágbog, tűzgyujtani való száraz rőzse.

_bándor:_ paczal. (_Bándoros_ ablak az olyan, a melyet a szegény emberek

régente, mikor az üveg még drága volt, megvékonyított és megszárasztott

paczallal vagy hólyaggal vontak be, hogy zárva is legyen, de a

világosság mégis áttessék rajta.)

_berbécs:_ ürü, kos.

_briu:_ oláh eredetű táncz, melynél a férfiak balkezükkel övüket fogják.

(Vö. oláh _brîu:_ öv.)

_burdé:_ czigánykunyhó.

_burusztuj:_ bojtorján.

_bütü:_ levágott vége v. sarka valaminek.

_büzü:_ szag, illat.

_cziher:_ cserjés, bokros hely.

_czők:_ bizonyos fajta kovász. (Fél ökölnyi nagyságú darabokban

szárasztják.)

_csál:_ csinál.

_csëplesz:_ apró, fejletlen, csenevész.

_csigolya:_ kosárkötő fűz.

_csihán:_ csalán.

_csikla:_ csukló.

_csobán:_ juhász.

_emberizing:_ az emberiség söpredéke, szemetje.

_ësztëna:_ a juhoknak sövénnyel bekerített fejő- és alvóhelye.

_ësztováta:_ szövőszék

_étó:_ méreg.

_faszujka:_ bab.

_fëlvëllint:_ hirtelen felvesz.

_fërhërëz:_ kihallgat.

_fitil:_ lámpabél; taplő.

_fokán:_ fakanna.

_flujtár:_ fullajtár.

_füttő:_ kályha, kemencze.

_gáng:_ folyosó.

_gunya:_ ruha.

_guzsalyaskodik:_ szerelmeskedik.

_gübülő:_ bunkós végű rúd, melylyel a halászok a vizet zavarva, a

halakat rejtekhelyükből kiriasztják, és a háló felé hajtják.

_gyéte:_ czipő.

_hengér:_ hóhér.

_hiu, hivu:_ padlás.

_höncsöktúrás:_ vakondtúrás.

_hubësz:_ lepény.

_hurut:_ köhög.

_ibrikál:_ szükségét végzi.

_itkányos:_ iszákos.

_iszánkodik:_ csuszkál.

_kasornya:_ kézi kosár.

_kaszaj:_ kazal, farakás.

_kecskebucsa, kecskebuka:_ bukfencz.

_kenyérszër:_ a piacznak az a sora, a hol a kenyeret árulják.

_kevert:_ vízzel összekevert korpa v. kukoriczaliszt, a mely közé

hagymaszárat is szoktak keverni. (Baromfi, malacz, sertés eledele.)

_kiëszkápál:_ kivergődik.

_kisirül:_ kifordul, kioson.

_kóbít:_ füllent (?)

_kosár:_ szétszedhető kerítés, mely esztenás juhok éjjeli szállásául

szolgál.

_kotécz:_ ól.

_kujak:_ ököl.

_küjel:_ kívül.

_lapi:_ levél.

_lappancs:_ csapóajtó.

_lator:_ férjes asszony szeretője.

_mányi:_ öreganya

_masina, mësina:_ gyujtó.

_matat:_ motoszkál, tesz-vesz.

_merébe, merén:_ folyton, egyre, mindig.

_merënde:_ élelem, enni való.

_mimmerén, mindmerén:_ folyton, egyre, mindig.

_mirha:_ Vö. a 30. sz. jegyzetet.

_múr:_ kőfal.

_nërávás:_ ravasz, fortélyos.

_nyuvaszt:_ fojt, fojtogat.

_pest:_ kemencze.

_pesmeg:_ a kemencze és fal közötti hely.

_piliszka, puiszka:_ puliszka.

_purkoj:_ kis rakás (széna).

_rejtëz:_ ijedezik, rémüldözik.

_rogozsina:_ gyékény.

_rova, ruva:_ kendő.

_sárig:_ sárga.

_silla:_ ár (varga-eszköz.)

_simándiskodik:_ hízeleg.

_sirít:_ sodor, teker.

_sáp:_ kocsiszín, félszer.

_srajfa:_ istállóbeli választórúd (mely a lovakat egymástól

elválasztja).

_suj:_ fene.

_sutu:_ szobai nyitott kemencze belső szöglete.

_szárika:_ guba, suba, szűr.

_szërre:_ rendre, egymásután.

_szirba:_ bizonyos oláh táncz.

_sziu, szivu:_ szíj.

_szokotál:_ számít, fontolgat, gondolkozik; szerez, kerít.

_szokotálódik:_ gondolkozik, fontolgat, meghányja-veti.

_szotyog:_ esik, hull.

_szuszák:_ nagy gabona- vagy liszttartó faláda.

_temetetlen, temhetetlen:_ töménytelen.

_tëpëllák:_ ügyetlen, élhetetlen.

_terép:_ lépcső.

_teri, terü:_ teher.

_tincsel:_ vakol.

_továrosság:_ társaság.

_zsiribicze-kötél:_ szöszből való szakadós spárga-féle, a melylyel

elválasztják egymástól a pászmákat.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: Az iránta esetleg érdeklődő olvasó megtalálhatja az Erdélyi

Muzeum XXII. kötetében megjelent _A csángó nép és csángó név eredete_

cz. dolgozatomban.]

[Footnote 2: Brassóban mondta el.]

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

Hétfalusi csángó népmesék; Magyar népköltési gyüjtemény 10. kötet · 第 74 / 88 题