1847.
Antoninus philosophus (Annius Verus), máskép Marcus Aurelius és igy
legesméretesb, szül. 121-ikb. K. u., fogadott atyjának Antoninus Piusnak
halála után 161. jutott a’ kormányra. Az uralkodást önkényt megosztá
Lucius Verussal, kit Caesarnak ’s Augustusnak nevezett ’s Lucilla
leányával összeházasitott. Plutarchus unokájától Sextustól, Athenei
Herodes szónoktól és hires törvénytudó L. Volusius Mecianustól
neveltetvén ’s oktattatván, tudóssá lön ’s kivált a’ Stoa
philosophiájába szeretett. Mig hadvezérei Statius Priscus, Avidius
Cassius, Marius Verus, és Fronto a’ Parthusokat megverték, Örmény
országot, Babyloniát, Mediát elfoglalták ’s Seleucia városát a’ Tigris
mellett feldulták, M. Aurelius Romára és a’ Németekre forditá figyelmét.
A’ várost döghalal, éhség és vizár pusztitá, mellyek gyászos
következését enyhiteni törekedett; ezek gyakor beütéseik által a’ romai
határt háborgatták, dé visszaverettek. A’ parthusi háboru végével mind
a’ két császár diadalmi pompát tartott és Parthicus nevet vett fel.
Azonban keves idő mulva rettenetes döghalál ütött ki, mellyet a’ keleti
hadi sereg, merre csak ment, mindenütt elterjesztett. Ehhez járult
földrengés, vizár és a’ határos népek fellázadása Galliátol kezdve
szinte a’ fekete tengerig. A’ császárok Aquilejába mentek, hogy
kikelettel a’ Marcomannokat megtámadják. Ezek vissza vonultak és
békességért könyörögtek; de szerencséjére M. Aurelius nem hitt nekik ’s
hadi seregeit összegyüjtve tartotta. Meg is jelentek azok ujolag és a’
háboru nyolcz évig tartott változó szerencsével. Verus a’ háboru második
évében elholt, 174. az ellenség szinte Italiába nyomult, a’ döghalál sok
embert elragadott és mivel a’ kincstár ki volt üritve, palotájának
drágaságait kénytelenitetett eladni a’ császár, hogy a’ háborut
folytathassa. A’ következő táborozásokban Roma győzött. Mikor 178. a’
császár Esztergam mellett a’ Quadokkal szemben állana, ezektől
körülvétetvén, vizszüke miatt végveszélyben forgott; de egyszerre rémitő
vihar támad, lankadt seregét zápor eső éleszti és ő győzedelmeskedik.
Erre a’ Marcomannok, Quadok és egyéb Németek békességért esedeztek.
Avidius Cassiusnak lázadása, ki Egyiptomot és a’ taurini vidéket
meghóditotta, elvoná győzedelmétől a’ császárt; de minekelőtte Asiába
érne, a’ lázitót önpártosai meggyilkolták. M. Aurelius ezeknek
megkegyelmezett. Romába diadalmi pompával ment és a’ belső dolgokkal
foglalatoskodott, mig a’ Marcomannok új megtámadásai ismét táborba
szállani nem kényszeritették. Több izben megverte őket; hanem Sírmiumban
megbetegedvén, Aurelius Victor szerint Vindobonában elholt, élet. 59.
uralk. 19. évéb. Görögül irt elmélkedéseinek legjobb kiadása mellyet
Casaubonus (Lond. 1643.) Morus (Lip 1775.) Schultz (1802. és 1820.) és
Corai (Paris 1816.) szerzett. Marcus a’ romai legjobb császárok közé
tartozik. (_Közhasznu esméretek tára._)
Antoninus elmélkedései.
Első könyv.