reservatum. – Mit jelent ez a három latin szó: divina favente clementia?
– Az 1741-iki példa. – Ziskay Antal okoskodása. – A szokásjog miből áll?
– Heister Siegbert osztrák generális szokása. – Werbőczy szokásjoga. –
Mit tesz a magyar törvények szerint a hadsereg vezénylete és
belszervezete? – A magyar ezredek tulajdonosai. – A „csavargó nyelv“. –
Könyörgés-e a törvény? – A törvényjavaslat miben tér el az 1868-iki
megállapodásoktól? – Minő természetrajzi tünet a „Soldatenkind“? – A
pedagogiai tekintetek. – A nemzedék elsatnyulása. – Különbség a katonai
és polgári agy között. – A demokráczia kérdése. – Miért nevelik a
főherczegeket katonának? – Mikor csempészték a német nyelvet a magyar
ezredekbe? – A Gréwen-huszárezred kérvénye 1790-ben. – A nemesi gárda. –
Mit ér az országgyülési határozat. – Deák Ferencz beszéde. – Kurucz
Csáky Mihály, a rodostói halott.). 58
ERKÖLCSI HARCZKÉPESSÉG.
I. A beszéd története 108
II. A beszéd.
(Minő volt a magyar felfogás az 1866-iki háboruról? – Mit ér a
statisztika? – Gróf Pongrácz Károly és Láng Lajos tudománya. – A háboruk
nem nemzetünk érdekében folytak. – A nemzet lelkesülése hiányzott az
idegen érdekü háborukban. – A harczképesség fentartása a mi érdekünk. –
Az értelmiség ifjait kimélni kell. – Az egyéves önkénytesi intézmény
bevált. – Nem szabad elrontani. – Az egyéves önkénytesek zaklatása. –
Gróf Pongrácz meggyőződése. – A nemzet a dinasztia zsoldosa soha nem
lesz.) 109
NESSI PÁL KÉPVISELŐ MENTELMI ÜGYE.
I. A beszéd története 131
II. A beszéd.
(1848 előtt a mentelmi jog hatalmi kérdés volt. – A Gotterhalte nem
magyar intézmény. – Semmi törvény nem biztositja a Gotterhalte
tiszteletét. – Élő nemzetre idegen nemzet érzéseit
ráerőszakolni nem lehet. – Hajdan nem parancsolták a Gotterhaltét. – A
légy az ember orrán; – olyan a Gotterhalte a nemzeten. – A vád alatt
állás is büntetés. – Mi a jellem? – Minő jellemének kell lenni a magyar
tisztnek? – Mi Magyarország törvényhozói vagyunk.) 136
NEMZETI SÉRELMEINK A HADSEREGBEN.
I. A beszéd története 159
II. A beszéd.
(Hadügyi jogunk az 1867-iki törvény alapján. – A létszámemelés nemzeti
föltételeit most kell megszabni. – Mi a nagyhatalmassági érdek? – Gróf
Tisza István és gróf Andrássy Gyula érvei. – Az ellenértékek. – A
katonai perrend. – A magyar tisztek visszahelyezése. – A jelvény. – Maig
se változott a nemzet és a Habsburgok közti viszony. – Andrássy és Tisza
ne bizonykodjanak az osztrákok helyett. – A hadseregben ma is elnyomják
a magyart. – A „hier“. – A magyar elégedetlen. – Deák Ferencz is
megtagadja az ujonczot 1839-ben. – Hol van a régi nemzeti párt? – Olyan
hadsereg, mint a császári osztrák, ismeretlen a tudományban.) 161
A NEMZET IGAZSÁGAI.
I. A beszéd története 193
II. A beszéd.
(A miniszterek ne csak a királynak, hanem a nemzetnek is hű tanácsosai
legyenek. – A földmivelési miniszter kárhoztatja a nemzetet. – A méh
természetrajza. – A nemzet állami léte nincs elismerve. – Miért legyen a
nemzet csupán dinasztikus? – Mi a politikában a „lehetetlen“? – Miért
lettem függetlenségi harmincz év előtt? – A dinasztia érdeke s a nemzet
érdeke nem egy. – Bosznia és a király esküje. – Ha a hadsereget
fejlesztjük: a nemzet jogait és hatalmát is fejlesztenünk kell. – Az
első közösügy 1580-ban. – A vidéki küldöttségek. – A jura reservata. –
Mikor csempészték a magyar ezredekbe a németséget? – Az idegen vezényszó
ostobaság. – A kormány egyaránt őszinte legyen a nemzettel s a
királylyal szemben. – Legyen felelős együtt a többséggel. – Az exlexet
ki lehet kerülni, de csak ugy, mint 1840-ben. – Mi sors vár Széll
Kálmánra? – A megrekedt szekérről le kell szállnia.) 195
A TÖBBSÉG ÉS A NEMZET AKARATA.
I. A beszéd története 237
II. A beszéd.
(A többség joga. – A központi hivatalos jelölés. – A végrehajtó
bizottság. – Példák. – A hivatalos jelölés története. – A nemzet
ébredése. – A régi választás. – A két igazság egymás ellen. – Idegen
nemzetek példái nem irányadók. – A királyra nemzetünk sorsát nem
bizhatjuk. – Mennyiben magyar most a magyar hadsereg? – Mi van az
1867-iki törvényben? – A németséget orvul csempészték a magyar
hadseregbe. – Mit csináltunk 37 év alatt? – A napkeleti szultán. –
Becsületbeli kötelesség a nemzeti hadseregért küzdeni.) 238
A KHUEN-HÉDERVÁRY KORMÁNY BEMUTATKOZÁSA.
I. A beszéd története 273
II. A beszéd.
(A horvát miniszter szava: ha husz millió magyar volna. – A kormányelnök
„ugy csöppent“ ide. – Kinek a javaslatára lett kormányelnök? – Gyökere
nincs se a parlamentben, se a pártokban. – Khuen-Héderváry 1894-ik évi
szerepe. – Mostani föllépése és programmja is pongyola. – Kormánya
„folytatás“-e vagy nem? – Mi a szabadelvüség? – Mi a különös magyar
szabadelvüség? – Az uj kormánynyal senki se nyert semmit. – A király és
a nemzet tekintélye. – Mi az a keresztyén irány? Mit konzerváljunk.) 275
BIZALMATLANSÁG.
I. A beszéd története 301
II. A beszéd.
(A magyar nemzet soha nem vétkezett, hanem gyakran szerencsétlen volt. –
A pénzügyi helyzet. – Mire való az óriási hadügyi kiadás? – Miként van
államunk berendezve? – Állami kiadásaink nagy része nincs a nemzet
érdekében. – Mit vártam a kormánytól? – A magyar ifju nem olvadhat be az
osztrák hadseregbe.) 302
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
12 |többí szónok |többi szónok
19 |előadő |előadó
58 |bsszédének |beszédének
58 |elégtetelt |elégtételt
98 |urnak ís |urnak is
133 |tárgyalás vegződhetett |tárgyalás végződhetett
284 |Lássa minisztere nök |Lássa miniszterelnök]