II. Könyv Tartalma.

Elbeszéli szerzőnk, miképpen a’ sors állhatatlan: a’ ki ma boldog,

mindennel bővelkedik; holnap ismét szerencsétlen nyomorúlt, és

szükölködő lehet. A’ mit ma sors ád, holnap elveszi, mivel a’ világon

minden változékony, úgy a’ sors is; egyedül a’ lelki javak mentvék a’

sors csapásitól. A’ lelki boldogságnak ártalmára vannak minden

hivatalok, kincsek ’s t. mellyek inkább nyugtalanítják az embert, hogy

sem boldogítnák. Végre a’ sors mostohasága még hasznos is az embereknek;

mert az igazi barátokat kimutatja, kik veszélyekben is hivek.

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A' bölcseség vigasztalásai · 第 30 / 74 题