Először egy széles, fehér lapon hevert – később megtudtam, hogy ez a
fehér lap egy tükör volt, amit a gyerekszobánk falán lógott. Mikor
először nyitottam ki a szemem, szembekerültem vele. Elfolyó, értelmetlen
ragyogás volt, kinyújtottam utána a kezemet és csudálkoztam, hogy nem
érem el: pedig szerettem volna megsimogatni, vagy a szájamba venni.
Később, mikor megértettem, hogy nem olyan egyszerű a dolog,
megharagudtam és elfelejtettem.