A búcsúzás igen szives volt. Mr. Blossom sorra csókolta az összes
foglyokat; Miss Dumbletont és Miss Seniort pedig megcsókolta mind a két
orczájukon.
Miss Dumbleton, mikor utóljára cserélt eszméket Mr. Blossommel John
Stuart Millről és a logika rendszeréről, megkérte a fölötte szíves
házigazdát, hogy emlékül tisztelné meg egy arczképpel és az
autogrammjával. Mr. Blossom sietett eleget tenni a kivánságnak. Miss
Senior nem szólt semmit; hallgatott és szeretett, mint Cordélia, és
sírdogált keservesen.
A váltságdíj rendben volt; Mr. Blossom, miután átvette az ötszázezer
dollárt, melegen szorította meg a tiszteletreméltó Jebediah Buxton
kezét. A tiszteletreméltó úr mosolygott. Hogy miért mosolygott, azt Mr.
Traveller értette csak. Mr. Buxton elég óvatos volt az Önkiszabadító
Bank alapító férfiai előtt hatszázezer dollárt említeni a váltságdíj
összege gyanánt. Ez a jól értesültség vagy ötvenezer dollárt
jövedelmezhetett Mr. Travellernek; de ezt csak gyanítani lehet, mert sem
a tiszteleletreméltó Buxton urat, sem Mr. Travellert senki se látta
többé.