_Május 25_.
Igenis, feleségül veszem a Sárikát!
Az ősrégi Mauriczius-családnak ugyan nem egy tagját meg fogja ütni a
guta, de nem tehetek róla, és tessék elhinni, azoknak, a kik ebbe
belehalnak, egy cseppet sincs igazuk.
Kit kérhetnék fel tanúnak vagy násznagynak, kedves tanár úr, ha nem
önt?!
Naplómat, a melyet most már nincs miért folytatnom, kegyes engedelmével,
az egyetem orvostudományi karának fogom ajándékozni.
Tanulják meg belőle mások is, a mit ön már régen tud, hogy a halálos
szerelmet nem lehet legyőzni, de az irodalom segítségével ártalmatlanná
lehet tenni: fel lehet dolgozni!
Ha valakit rettenetes szenvedésre kárhoztatott egy Bibi: énekelje meg
őt!… írja meg őt!… írja meg szépen, minél szebben, minél több sorban,
minél hosszabban, és mire tökéletesen megírja… olyan tökéletesen, hogy
emlékét hiány nélkül adhatja át a jövő századoknak… akkorra már el is
felejtette!