(Szin: Elnök dolgozó szobája. Kopognak.)
_Elnök:_ Szabad!
_Tomkins Paly_ _(fegyencruhában megjelenik)_.
_Elnök:_ Á, maga az, kedves izé… hogy is hívják!
_Tomkins:_ Tomkins Paly.
_Elnök:_ Ja, igen, tudom már… Foglaljon helyet, kedves Tomkins… nem oda,
ide a bőrfotelbe. Mit szokott szívni? Jó lesz egy havanna? Várjon, majd
innen… Egy kis likőrt talán?…
_Tomkins_ _(értetlenül néz)_.
_Elnök:_ Na üljön le, gyermekem. Szeretnék magával eldiskurálgatni…
Honnan jön?
_Tomkins:_ Nem jöttem, hoztak. A Sing-Sing fegyházból.
_Elnök_ _(könnyedén)_: Hja, igen, tudom… Nem tesz semmit _(Kedélyesen.)_
Komiszkodtunk, mi? Aztán dutyiba kerültünk, mi? Hehe.
_Tomkins_ _(lesüti szemét)_.
_Elnök_ _(megveregeti a vállát)_: Hehe. Nem tesz semmit. Fiatalság,
bolondság? Én is voltam fiatal. Én meg tudom érteni az ilyesmit…
_Tomkins_ _(zavartan)_: Elnök úr…
_Elnök:_ Nevezzen Vili barátomnak, gyermekem… Hiszen az apja lehetnék…
_Tomkins_ _(ámulva)_: Vili bácsi… _(Körülnéz)_.
_Elnök:_ Ugy bizony, édes fiam. Na, még egy pohárral. Hát, Tomikám, hogy
megy sora mostanában. Csak egészen fesztelenül. Meguntuk már kicsit a jó
öreg Sing-Singet, mi? Hehe.
_Tomkins_ _(lesüti a szemét)_.
_Elnök:_ Hány éve ül?
_Tomkins_ _(halkan)_: Nyolc.
_Elnök_ _(ragyogva)_: Nagyszerű. És azóta nem tud semmit a világról, –
nem olvas semmit… lapokat, vagy ilyesfélét?
_Tomkins:_ Nem én.
_Elnök:_ A háborúról se?
_Tomkins_ _(bámulva)_: Háború van?
_Elnök_ _(gyorsan)_: Semmi, egy kis félreértés… nem is háború épen… egy
kis csetepaté… a singalézek megtámadtak egy öreg izét… de már el is van
intézve… szót se érdemel, ne is beszéljünk róla… Beszéljünk magáról,
édes fiam. Hát szóval, unjuk az öreg Sing-Singet. Mondja csak, volt már
maga Európában?
_Tomkins:_ Tizenöt évvel ezelőtt, egyszer.
_Elnök:_ Nagyszerű. Hát aztán, – volna kedve egy kis kéjutazást csinálni
Európába?
_Tomkins_ _(ámulva)_: De hiszen…
_Elnök:_ Hogy magának még hátra volna egy pár éve, azt akarja mondani…
Ugyan, gyermekem, nem vesszük mi azt olyan komolyan… Hiszen maga már
megbánta azt az izét…
_Tomkins:_ Elnök úr!
_Elnök:_ No persze. Hiszen nyilvánvalóan nem jót tesz magának ez az
élet… Lám milyen sápadt… Magának levegőváltozásra volna szüksége,
gyermekem. Felül egy szép hajókára, tudja, majd mi adunk magának pénzt,
mindent… Elsőosztályú fülkét… Aztán hopp! sanzsé passzé! Na, hol van
Tomika? Európában.
_Tomkins_ _(zavartan)_: De miért éppen…
_Elnök:_ Hogy miért éppen Európában?… Mert magának az nagyon jót fog
tenni… Aztán meglátogatja a rokonait…
_Tomkins:_ Nincs ott nekem senkim.
_Elnök:_ Vagy az ismerőseit… Biztosan van valaki ott, aki felé a szíve
húzza… Valami jó barát… vagy talán más… mi? Hehe! _(Megcsiklandozza a
hónaalját, hamisan néz rá.)_ Valami jó kis tyuk… Mi?!
_Tomkins_ _(vigyorog)_.
_Elnök_ _(pajkosan böködi)_: Akivel egyszer valahol összejött odaát…
Aztán nem tudta elfelejteni… Mi?! Hehe. Na, nem tesz semmit, majd
meglátogatja. Mikor akar menni?
_Tomkins_ _(kitörve)_: Elnök úr… én igazán…
_Elnök:_ Csak semmi hálálkodás… A Vili bácsi jó bácsi… Hát mikor utazik
a Belluska?
_Tomkins_ _(csodálkozva)_: Belluska?
_Elnök:_ Vagy Tommika, pardon… Egy nőismerősömre gondoltam, a Kázusz
Bellyre. Na, szóval, holnap már utazik is…
_Tomkins_ _(könnyek közt)_: Elnök úr…
_Elnök:_ Csak semmi hálálkodás…
_Tomkins:_ Elnök úr… Én egy egyszerű, szegény bűnös vagyok… De én nem
voltam rossz ember… _(Elcsuklik a hangja.)_ Az elnök úr megment engem…
Köszönöm… _(A keze után nyul.)_
_Elnök_ _(meghatva)_: Csak hagyja, fiam…
_Tomkins:_ Én igérem… Én nem születtem gazembernek… Nekem meg volt a
foglalkozásom… De rossz társaságba kerültem… Könnyelmű voltam, elkezdtem
sülyedni…
_Elnök_ _(ragyogó szemmel)_: Sűlyedni? Nagyszerű!
_Tomkins:_ Egyre mélyebbre sülyedtem…
_Elnök_ _(elragadtatva)_: Egyre mélyebbre… Nagyszerű… Maga az én
emberem!… Holnap utazik Európába! Mindjárt intézkedem! _(Leül, levelet
ír. Irás közben.)_ Mondja csak, fiam, mi volt magának a foglalkozása?
Ezt be kell jegyezni.
_Tomkins_ _(boldogan hadarva)_: Híres ember voltam én, kérem… Műúszó… A
Wild West sampionja úszásban… _(Dicsekedve)_: Egyszer egy hajótörésnél
nyolc tengeri mértföldet úsztam, a nyilt vízről ki a partra, három napig
úsztam… _(Vigyorogva)_: Kutya bajom lett…
_Elnök_ _(leejti a tollát és az állát)_: Mi-i-i?
_Tomkins_ _(élénken)_: Bizony! Híres legény voltam én valamikor! Ujjé!…
_Elnök_ _(csönget. A belépő őrhöz)_: Vigyék vissza ezt a gazembert a
Sing-Singbe… Hozzanak egy másikat… Egy ilyen megátalkodott rablógyilkost
küldenek az embernek… Vissza!
_Tomkins_ _(rémülten)_: De, elnök úr… hiszen…
_Elnök_ _(menydörögve)_: Kuss! Rablógyilkos…
_Tomkins_ _(megsemmisülten)_: Nem is gyilkosság miatt ülök… Gyujtogatás…
_Elnök_ _(menydörögve)_: Hát aztán! Gyujtogatni talán szabad? Azt hiszi,
aki gyujtogat, az kikerülheti a törvény sujtó kezét? Mars a Sing-Singbe!
Fel fogjuk emelni a büntetését… Hatóság félrevezetése miatt… Vigyék!