Másnap délután a fő-prokurátor tovább dolgozott ünnepi beszédén. És a
következőket írta:
… »A pogány költő azt mondta, hogy minden asszony rossz, minden férfi
hitvány, s még sincs fenségesebb dolog, mint a szerelem, e két
rosszaságnak az ölelkezése. Igy beszél a pogány. Én pedig azt mondom
nektek: Igaz, minden ember gyarló. Mindnyájan bűnök között élünk. De a
gyarló emberben van egy fenséges dolog, a mi részese nyomorúságainak, és
a mi nem vész el vele. Ez a fenséges dolog: az eszme. Ha az eszmének
éltek, a végtelen irgalmasság el fogja nézni hibáitokat!«