Alexandra _rémülettel néz a szemébe_. Hogy gyűlöl… most…

Ági. Nem bírom ki, hogy sajnál! Mindjárt jönnek. Egy perc még és én egy

kilökött cseléd vagyok. És most ez így végződjék? Ne tudjam elérni, hogy

megint gőgös legyen és sértsen meg, hogy bennem felforrjon a lázadó

parasztvér… hogy haragomban derékon kapjam… és elvigyem… ki a rózsái

közé… a nyári éjszakába… azt a dacos száját szerelembe fullasztani… _Meg

akarja ölelni._

A hattyú · 第 73 / 119 题