A férfi: Hát jó, eleresztem. Ha most nem harapsz meg, meghaltál volna. A
bestia ügyesen védi magát. Engem többé nem látsz. Isten veled. (Fölveszi
a földről a kiflit, megnézi és visszadobja a földre, azzal leül és
rögtön fölkel.)
A nő (felrántja az ajtót): Erzsi, azonnal menjen rendőrért. Mért nem
ment az előbb, mikor parancsoltam?
Erzsi: Azt hittem, csak úgy mondta.
A nő: Azonnal szaladjon rendőrért. Az élete se biztos az embernek.
A férfi (ismét a kifli után nyul): Meg is halsz, ha… ha… (az asztalra
dobja a fél kiflit gőgösen, a hogy a szinházban dobnak pénzt a
vesztegetőnek, mondván: «tartsd meg piszkos aranyaidat»): A privát
detektiv kikémlelt mindent.
A nő: Hát privát detektivvel dolgozol?
A férfi: És én is láttalak. És aztán kell ehhez detektiv? Utolsó nő
vagy. Még egy szó és megmondom, mi vagy.
A nő (zokogva): Ne, ne! Azt nem tudnám túlélni!
A férfi: Mégis… lám mégis van benned valami maradványa a tisztességnek.
Ne sírj.
A nő (zokog, a mivel nagy parfümszag jár, mert zsebkendő is szerepel):
Nem tudnám túlélni, ha kimondanád!
A férfi: Szegény anyád, vidéken, ha ezt látná… ha tudná… vidéken.
A nő: Már megint az anyával gyöttök? Mind az anyával gyöttök. Mit
akartok tőlem?