A nő: Puszit. Ide.
A férfi (a nyaktól kérdi, miközben meleget fuj bele): Szurutsz?
Szurutsz?
A nő: Hogy mondhatod, hogy megcsallak?
A férfi: Mert itt összevissza hazudsz mindenfélét, a mi csupa hazugság.
Se házmester, se gyerek, se Reiner, se elmenés, se hazajövés… semmi nem
igaz. A jégpálya mögött sétáltál gróf Bátorszöghy Bélával, miközben a
gróf mindig a nyakadba csókolt és végül felültetek egy fiakkerre és
elrobogtatok és megálltatok gróf Bátorszöghy lakása előtt és te
fölmentél a gróffal együtt az ő lakására és ne is mondd, hogy csak a
bibelókáit nézted meg, mert fölmentél délután háromkor és ne is mondd,
hogy mindjárt lejöttél, mert pont kilenczkor jöttél le tőle. Megöllek,
te szemét. (A keze köré csavarja a haját): Csak egy rántás és lábaim
előtt fekszel! Ez a hála hűségemért? Szerelmemért?
A nő: Ereszd el a hajamat.
A férfi: Soha.
A nő: Megharapom a kezedet.
A férfi: Azt szeretném látni.