Szavinecz és Matej Péter, mert ezek kormánybirók voltak. Ott kellett
maradni Csepkanicsnak, mert ő látta meg a felbukkant holttestet először.
Ott kellett tartani Matej Ignáczot és Selever Jánost, mert ezek
Csepkanics tutaján voltak s Matej Ignáczra különben is nagy szerep várt.
A tanu szerepe. Hecska azért maradt ott, mert neki volt ásója. Miért
volt ásója? Nagy bűn volt ez a vizsgálóbiró felfogása szerint.
Julius 4-én elrendeli a vizsgálóbiró, hogy ezt a hét tutajost
Tisza-Lökre kell kisérni s a vizsgálatot velük ott a szolgabiróságnál
folytatni.
Vajjon mi ok volt erre? Semmi. Hiszen helyszini körülmények
megmutatására egyetlen tutajos is elég lett volna. De egyébként is a
vizsgálati foglyot nagy ok nélkül ide-oda hurczolni nem szabad. A
szolgabiró pedig közigazgatási hatóság, neki birósági ügyekhez semmi
köze.
De mégis nagy oka volt erre a vizsgálóbirónak. Tisza-Lökön is volt
csendbiztos. Sarf Móricz se gerjedt föl addig az igazság elmondására,
mig Nagyfaluba át nem vitték, a csendbiztos kezére nem adták s ott éjnek
éjszakáján őt Recsky András csendbiztos föl nem világositotta. Milyen
kezes és szókimondó tanu lett ott a kis zsidó kölyök egyszerre.
A tutajosok se akarnak a tetemsikkasztásról tudni semmit. Ártatlan képet
ölt a hozzáintézett kérdésekre valamennyi. Őket is czélszerü lesz a
csendbiztos elé állitani. Talán a csendbiztos kenetes szavaira s atyai
intéseire ők is magukba szállanak s töredelmes vallomásukkal talán ők is
földeritik az igazságot s mint jó keresztyének vagy jó zsidók ezzel
bűnös lelkük terhén is könnyitenek.
De van-e hát Tisza-Lökön alkalmas csendbiztos s van-e kezén elég pandur?
S van-e alkalmas helyiség, a hol éjszakákon át csendesen lehet
áhitatoskodni a tanukkal és vádlottakkal s a honnan bűnbánó sirásuk
hangja nem hatol a közönség fülébe?
Minden van.
A csendbiztos Vay György. A vármegyében Vay Gyurkának hivják. Előkelő,
ősnemes család elszegényedett ivadéka. Nyers ember, de jó csendbiztos;
igy vélekedtek róla.
Nem volt alkalmam vele közelebbről megismerkedni. Gondolkodásának s
érzéseinek természetébe nem tudtam eléggé behatolni. Jó lélek-e, rossz
lélek-e: nem mondhatok erre nézve itéletet. Csak annyit tudok róla, a
mennyit a nagy per irataiból s a tárgyaláson ejtett szavaiból
megtudhattam. Nyers hangja, rideg arcza, feleselő természete s a
tanukkal és vádlottakkal szemben mutatott szilaj modora nemcsak
rokonszenvet nem támasztott bennem iránta, hanem még el is
kedvetlenitett. Hajlandó lettem minden állitólagos durvaságot elhinni,
melylyel ő éjszakákon át a tutajosokat faggatta, a mint ezek a nyilt
tárgyaláson azt őszintén elmondották.
Azonban tartsuk meg a sorrendet. Nagyon fontos és nagyon érdekes
története van a következő három napnak.
Julius 5-én reggel a vizsgálóbiró kivitte magával Csepkanicsot, hogy ez
mutassa meg a Tiszán azt a helyet, a hol a tisza-ladányi oldalon a
tutajosok junius 16-án kikötöttek. Megmutatta. Ez a hely Eszlár-Tótfalu
irányában van, a ladányi-parti fűzesnél.
Ugyanez nap délutánján a vizsgálóbiró elrendeli, hogy öt tutajost,
ugymint Herskót, Selevert, Szavineczet, Matej Pétert és Hecskát kisérjék
vissza Nyiregyházára. Tegnap kihozták őket, ma visszaviszik. Időközben
nevüket se kérdik s egyáltalán szóba sem állanak velük. Miért kellett
hát ezeket Tisza-Lökre kicsőditeni?
Bizony nem másért, csak azért, hogy a világnak fel ne tünjék, hogy két
tutajost a csendbiztos kezére adnak.
Az a két tutajos pedig nem lehetett más, mint Csepkanics György és Matej
Ignácz. Ezek voltak az utolsó tutajon, a mely mellett fölbukkant a
holttest. Ezeknek kellett tudniok a holttest odacsempészéséről. S ha nem
tudtak is: ezeknek kellett arról vallaniok.
Arra való a csendbiztos, hogy valljanak.
TARTALOMJEGYZÉK.
ELSŐ KÖTET.
Előszó.
I. Eltünt egy szegény lányka. – Eltünéséből vérvád származott. – Az
emberi lélek, mint természeti tünemény. – A közvélemény. – A vérvád az
élő babonák közé tartozik. – Miért vártam husz évig könyvem megirásával?
– Könyvem természete. 1
Régi vérvádak esetei. 13
Az orkuti eset.
I. A kis Balla István halála. – Holttestét megtalálják. – Kötél a
nyakán, zsidó betük a testén. – A zsidókat gyanusitják. – A vádlottak. –
A zsidó fiu áttérése. – A gyanus jelenségek. – A kinzó vallatás. –
Lefkovics a kinzó vallatásba belehal. – A fölmentő itélet. 15
A péri eset.
II. A Kutyakaparó csárda. – Takács András hirtelen halála. – A hatalmas
alispán. – A lelketlen orvos szakértő. – A vizsgálat. – A kis zsidó
gyerek beszéde. – Kinzó vallatás. – A tárgyalás. – A halálos itélet. – A
fölmentő itélet. 34
Husvét szombatján.
I. Tisza-Eszlár. – Metszőválasztás 1882 április 1-én. – A pályázók. – A
jesiva. – A zsidók istentisztelete. – Nem ismerjük eléggé. 54
II. Az eszlári zsidók. – A jesivák belső élete. – A pálinkamérésből
eredt viszály. – Az idegen metszők egész napi időtöltése. – Koldus
zsidók is vannak ott. – A vérvád szerint készülő páska. 63
A lányka eltünése.
I. Solymosi Eszter. – Édes anyja. – A szegénység. – Huri Andrásné. – A
nagy meszelés április 1-én. – Mikor és kik látták Esztert utóljára? –
Anyjának panaszai. – A vérvád megalakulásának külső körülményei. 74
II. Hátha éretlen kis gyerek lenne a tanu? – A községi biró rokonsága. –
A kis Samu zsidógyerek beszéde. – A vizsgálóbiró nem nyomozza ki, honnan
ered a kis gyerek beszéde. – Az első nyomozások. 89
A tanu.
I. Sarf Móricz életkora. – Az anyakönyvek hajdan. – Miért kell Sarf
Móriczot letartóztatni? – Elbeszéli, miként ölték meg a zsidók Esztert.
– E vallomást Péczely Kálmán veszi irásba. – Péczely rablógyilkos volt.
– Sarf Móricz csendbiztoshoz kerül. 100
II. Recsky András, a csendbiztos. – Ősei, családja. – A magyar nemesség.
– A vármegye státusai. – Móricz vallatása a csendbiztosnál. – A
csendbiztos cselédei. – A vizsgálóbiró alaki törvénysértései. 113
III. A szenvedélyes közvélemény hatalma a biróságok fölött is
érvényesül. – Móriczot tanu létére elzárják. – Jogairól nem
gondoskodnak. – Szentül hiszem, hogy vallomása Eszláron készült,
Nagyfaluban csak elfogadtatták vele. – A szegénysorsu zsidógyerek
rendszerint félénk. 128
Hajsza a koldus után.
I. A vádlottakat egymásután kihallgatják. – Kereken visszautasitják a
vádat. – Alibit igazol mind. – A szüzesség fogalma. – Bukszbaum örökös
imádkozása. – A zsidó irások. – Mit jelent a Krammolblü? 141
II. Fölkutatják a sirokat. – Az emődi zsidók. – Az alibi. – Az elfogott
koldus zsidók serege. 154
III. Róth Borbála koldus zsidóasszony. – A ki meg akarja javitani a
világot. 160
IV. A varju-laposi rejtély. – A szolgáló megijed s ijedtében látást lát.
167
V. A tisza-dobi fejetlen hulla. – Fekete kutya élettelen teste lett
belőle. – Eszter a metsző zsidó pinczéjében. – Eszter a zsidó pap
virágos kertjében. – Eszter a sirban. – Keresztyén gyerek befalazva a
zsidótemplomba. 171
VI. A bolygó zsidó, a ki boszut áll. – Volner Herman volt a koldus zsidó
Eszláron április 1-én. – Megtalálják. – Elmondja mentségét. 176
Mi történt a Tiszán?
I. Miként készül a tutaj? – A tutaj személyzete. – A kormánybiró. – A
sáfár. – A vállalkozó hajdan és most. – A tutajhajózás titkai. – A
haliba. – Az étkezés. – A pálinka. – A szagnak szerepe a természet
történetében. 183
II. Herskó Dávid sáfár tutajai. – Kikből állt a tutajok személyzete? – A
tutajut története. – Mikor a Tisza virágzik. – Selever és Galsi. – A
kártyázás élvezete. – Mi az unalom? 199
III. Csepkanics nem kártyáz. – Meglátja a halottat. – Óláh György uram.
– Az alkonyat. – Esti szürkület a Tisza partján. – Jámbor lélek minek
nézi a halottat? – A néma temetés. 216
IV. Mindenki szentül hitte, hogy Solymosi Eszter a csonka-fűzesi
holttest. – Az éjjeli közönség a sirnál. – Az ásó története. – Az első
rendőri szakértői vizsgálat. – Éjjel őrzik a halottat. – A kételkedés
szava 227
Legyen sötétség!
I. A holttest fölismerése. – A magyar műveltség. – Kozma Sándor. – A kik
látták a holttestet. – A kiket elzártak nézésétől. – A holttestet
meztelenen mutatják. – Mi a szemérem? – Eszter ruhája a holttesten. –
Miként bánik a halál és az enyészet a holttestekkel? – Eszter különös
testi jele. 242
II. Az első fölismerési eljárás tanui. – Ezek közt Szakolczai Julcsa. –
Hat tanu fölismeri Esztert, kettő pedig nem. – A vizsgálóbiró nem veszi
irásba a fölismerő tanuk által igazolt azonossági jeleket. – Az ember
foga és a falevél. – Az ember nyoma. – A második fölismerési eljárás
tanui. – A kálvinista lelkész vallomásának birálata. – Más termetarányok
mutatkoznak a felöltözött nőnél, mint a mezitelennél. – Az emberi test
magassága szemmérték után bizonytalan. 258
III. A holttest bonczolása. – A haj, a szemöldök, a nemi szőr, a fog, az
emlők, a körmök, a tyukszem. – Az orvosi vélemény. – Mindenki
egyetértett az orvosokkal, csak három-négy tanu nem. – Megoldatlan
kérdések. A sötétség teljes. – A szegény ismeretlen halottat eltemetik.
– A temetés. 287
IV. A titkos tanács. – A tutajosok megkeritése. – Elfogják őket. – A
tutajosok semmit se tudnak hullacsempészetről. – A szakértői nyomozások.
– Hova viszi a Tisza vize a fenyődeszkát? – Egy csomó tutajost szabadon
eresztenek. 307
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
16 |rajzok, alakzat k |rajzok, alakzatok
46 |fölebbezésí |fölebbezési
86 |vele együt |vele együtt
146 |tudnía kell |tudnia kell
189 |nagyobbb fizetése |nagyobb fizetése
195 |beteteritve |beteritve
218 |minél előbő |minél előbb
220 |Botjávál |Botjával]