Kapri szigetén alkalmam volt egy 80 éves matrózt megfigyelni, aki magas
kora dacára még erőteljesen hajtotta a csónakot. Mikor megkérdeztem,
hogy minek köszönheti ezt a frisseségét, így felelt: sempre allegre!
Bárcsak ez a »mindig vidáman« lenne a mi jelszavunk is egész életünkön
át; mert az összes tényezők közül a lelkifurdalások, gond és bánat azok,
melyek elsősorban előidézik a vénülést. Amikor a 92 évesnél idősebb
angol festőtől Mr. Frithetől megkérdezték üdeségének okát, következőképp
felelt: No worry and six cigars a day! (Semmi gond és naponkint 6
szivar!) Ennek a kijelentésnek első részéhez magam is hozzájárulok, az
utóbbi azonban csak a legkevesebb halandóra nézve érvényes.
Hogy a lelkifelindulásoknak gyakran súlyos következményei vannak, sőt
halált is idézhetnek elő, azt a világtörténelem számos példája
bizonyítja. Igy Bourbon Lajosról beszélik, hogy amikor atyja csontjainak
kiásásakor jelen volt, ijedtében holtan rogyott össze. A híres sebész,
Vesalius, állítólag szintén holtan esett össze, amint észrevette, hogy
egy asszony, akit éppen boncolni kezdett, még életben volt.
De nemcsak a kellemetlen lelki rázkódtatások, amilyenek a félelem vagy
az ijedtség, hanem örvendetes események is okozhatnak hasonló bajokat.
Még most is gyakran fordul elő, hogy nagy nyereményhez jutott emberek
örömükben holtan terülnek el. Leibniz, a nagy filozófus unokahugáról
beszélik, hogy amidőn elhunyt nagybátyja ágya alatt egy nagy összeg
aranyat talált, holtan rogyott össze. Úgy látszik, híres nagybátyjától
csak aranyat, bölcseségéből azonban mitsem örökölt, különben nem érte
volna utól a katasztrófa. Sophoklest is állítólag abban a pillanatban
érte utól a halál, mikor nagy örömmel értesült, hogy tragédiája a
legnagyobb díjat nyerte el.
Habár az ilyen lelki felindulások szerencsére csak ritkán okoznak
halált, mégis gyakran súlyos betegségeket vonnak maguk után. Nagyon
gyakran látjuk erős lelki izgalmak következtében a cukorbetegséget, ezt
az egész életre kiterjedő bajt, fellépni. Én magam is közzétettem két
esetet, egy fiatal asszonyét és egy fiatal leányét, akiknél, dacára
annak, hogy teljesen egészségesek voltak, erős lelki izgalom után rögtön
súlyos cukorbetegség lépett fel, mely egy év mulva mindkettejöket
megölte. Egy könnyű cukorbetegnél is tapasztaltam, hogy a brüxi
szénbánya-katasztrófa napján, amelynél vagyonának nagy részét
elvesztette, állapota jelentékenyen rosszabbodott. Naunyn említi a
cukorbetegségről írt klasszikus munkájában azt az érdekes tényt, hogy
Strassburg bombázása után (1870-ben), a megszállás alkalmával kiállott
félelem és ijedtség következtében számosan lettek cukorbetegekké.
Ilyen hatással azonban csak a legritkább és legborzasztóbb rázkódtatások
járnak. Legtöbbször csupán a splanchnikus jön izgalomba és a vérnyomás
fokozódik, ami azonban az agy hajszálereinek degenerált állapota mellett
azok sérülését és így gutaütést is okozhat. Minthogy a splanchnikus és a
vagus a vérmirigyek főidege, tehát gyakori izgatásuk által ezek is
elváltoznak.
A gond és bánat egyszersmind a fertőzések és mérgezések elleni
mentességünket is csökkenti. Ilyen lelkifelindulások után gyakran
veszítjük el étvágyunkat, ami a rosszultápláltság állapotához vezet,
amikor is a mérges anyagok elleni védekezőképességünk jelentékenyen
alábbszáll. Gyakran van alkalmunk megfigyelni, hogy a mindig vidám
hangulatú emberek rendszerint igen sokáig élnek és rugékonyságukat is
jóval tovább bírják megtartani, de épp úgy látható, sajnos, gyakran az
ellenkezője is, hogy t. i. a gond és bánat ifjúságunkat hamar
megemészti. Sokszor megtörténik például, hogy nagy ijedtséget vagy
aggodalmat kiállott emberek hirtelen megőszülnek, amint azt a
szerencsétlen Mária Antoinetteről beszélik. Egy Horvátországban élő,
csak 28 éves unokanővérem szép fekete hosszú haja is egy
szerencsétlenségről szóló hír hallatára reggelre szürke és végül hófehér
lett.
A haj hossza és színe, mint azt már a II. fejezetben volt alkalmam
megjegyezni, bizonyos mirigyek, főleg a pajzsmirigy és az ivarmirigyek
befolyása alatt áll. A megőszülést tehát, a vénülésnek egyik jellemző
tünetét, a lelkifurdalásoknak a pajzsmirigyre gyakorolt hatásaképen
foghatjuk fel. Nem ritkán látjuk erős lelki izgalmak után a pajzsmirigy
duzzadását bekövetkezni; túlheves és állandó rázkódtatások annak
túltengését vagyis a Basedow-féle betegséget idézik elő, míg végül a
mirigy működése kimerül és myxödémás állapot keletkezik. A
pajzsmiriggyel oly szoros összefüggésben álló ivarmirigyekre is károsan
hatnak a lelki izgalmak. Férfiaknál impotenciát, nőknél pedig a
menstruáció hirtelen fellépését idézhetik elő. A nemi okokból eredő
izgalmak is előidézhetik a pajzsmirigy elváltozását. Az ótestámentomi
zsidók az új házas asszony nyakát a nászéjszaka után meg szokták
vizsgálni, hogy vajjon pajzsmirigye megdagadt-e, amiből azután a
megtörtént deflorációra következtettek. Ismerték tehát azt az élettani
törvényt, hogy szüziesség megszünése következtében a pajzsmirigy meg
szokott dagadni. Állatoknál, pl. bögő szarvasoknál, ilyen körülmények
között hasonló tünet figyelhető meg és nem egy kiváló festőművész
vásznán nyomát leljük eme élettani jelenség figyelembevételének.
A lelkigyötrelmeket néha akromegalia is követi, mely betegséget
tudvalevőleg a hypophisis elváltozása okozza. Ez a mirigy tehát szintén
a lelki depressiók befolyása alatt áll. Egy általam megfigyelt esetben
egyszer a fogházra való itélés adott okot az akromegalia kitörésére,
amihez később még cukorbetegség is járult. Hasonló esetet figyelt meg
Pel is.
Pawlownak kutyákon végzett kisérleteiből kiderült, hogy lelki izgalmak
következtében a hasnyálmirigy is fokozott mértékben választ el nedvet.
Igy tehát föltehető, hogy a cukorbetegség, melyet e mirigy elváltozása
okoz, szintén összefüggésben van a kedélyizgalmakkal. És valóban
szomorú, hogy az, akit valamely nagy szerencsétlenség ért, mondjuk egész
vagyonát elvesztette, vagy felesége megcsalta, annak ezenkívül esetleg
még ily súlyos betegséget is el kell szenvednie, mely őt egész életén
keresztül kínozza, míg lassanként megöli. A cukorbetegség ilyen
eseteiről már gyakran hallottam. Az emberek azonban csak utolsó sorban
veszik észre, hogy ennek is, épp úgy mint sok más balesetnek, ők maguk
az okozói; a cukorbetegség fellépését ugyanis a régebbi hibás életmód, a
sok keményítőt és húst tartalmazó táplálékok bőséges élvezete gyorsítja
és előmozdítja.
A vérnyomás gyakori emelkedése mutatja, hogy lelkigyötrelmek a
mellékveséket sem kimélik meg. A vérnyomás ingadozása pedig sietteti az
érelmeszesedés keletkezését. Öreg embereknél tehát, minthogy ezeknek
mellékveséi Delamare szerint megnagyobbodott állapotban vannak, a
kedélyizgalmak még súlyosabb következményekkel járnak.
Mindenképen kerüljük azonban a nemi okokból eredő lelki izgalmakat.
Hirtelen halálesetek már gyakran fordultak elő ilyenkor és egy
magasrangú államférfiú halála nem is oly régen keltett az egész világon
feltűnést.
A máj is szenved a lelki bántalmak alatt. Volt alkalmunk ilyenek után
sárgaságot megfigyelni és epekőbetegek nem ritkán kapnak heves
görcsöket. Érdekes továbbá, hogy az ivarmirigyekkel belső vonatkozásban
álló emlők szintén bajba keverednek. Megtörténik például, hogy erős
felindulások után a tejelválasztás elapad, vagy a tej minősége,
valószínűleg mérges anyagok jutván bele, veszít jóságából. Ha a tehéntől
elvesszük borját, akkor az izgatott lesz, nem ad tejet vagy csak rossz
minőségűt. Egy alkalommal megtekintettem egy majorságot, ahol nyolc
tehenet láttam, melyek mindegyike izgatottan bőgött. Csakhamar megtudtam
ennek az okát, azt t. i. hogy egy borjút, melyet az összes tehenek
sajátjukként nyaldostak és fölváltva szoptattak, néhány órára az istálló
másik sarkába vittek, ahonnan azt a tehenek nem láthatták. A tehénnek is
van tehát »szíve«. Ha már a külömben oly flegmatikus tehénre ily nagy
hatással vannak a lelki benyomások, mennyivel jelentékenyebb ez a
melegen érző embernél.
Hogy a lesujtó hatású lelki izgalmakat sok ember nagyon is a szívére
veszi, annak következtében sokat szenved és meglepő gyorsan vénül, azt
nap-nap után megfigyelhetjük. Főleg azokon vehető ez észre, akik
vagyonukat vagy egy-egy családtagjukat veszítették el, de különösen
olyan embereken, akik felett itéletet hirdet ki a bíróság, minek folytán
becsületük megy veszendőbe. Hányszor értesülünk olyan esetekről,
melyekben a lesujtó itélet kihirdetése után sok évvel látszik öregebbnek
az elitélt egyén, mert becsületét, az ember legnagyobb kincsét,
veszítette el.
Mindezek után kimondhatjuk, hogy a lelki felindulások elsősorban a
vérmirigyekre hatnak; s ezek elváltozása a vénülést elősegíti. A
vérmirigyek állapotától függ tehát a gyorsabb vagy lassúbb megvénülés.