Az alvás az emberi test legfontosabb működései közé tartozik. Bunge
figyelmeztet bennünket arra, hogy élelem nélkül egy hónapig is elélhet
sok ember, de alvás nélkül néhány napnál tovább senki sem. Nevezett
szerző bizonyítékképpen Maria de Manassein állatkisérleteit hozza fel,
amelyekből kitünik, hogy 3–4 hónapos állatok csakhamar elhullottak,
amiért alvásukat megakadályozták; hőmérsékük is négy-öt fokkal csökkent
és vörös vérsejtjeiknek száma egy köbmilliméterben öt millióról két
millióra szállt alá. A kérdéses állatok agyvelejében szintén fontos
elváltozásokat állapított meg.
Mielőtt elálmosodunk, a fáradtság és kimerültség érzése fog el
bennünket. Izmaink a napközben végzett munka következtében számtalanszor
húzódnak össze, minek következtében – Weichardt szerint – mérges anyagok
rakódnak le bennük. Weichardt órák hosszat végeztetett kisérleti
állatokkal megerőltető mozgásokat, s az így kifárasztott izmok kivonatát
más állatokéba fecskendezte. A beoltás után csakhamar nagy fáradtság
vett rajtuk erőt, mely annyira elhatalmasodhatik, hogy 20–40 óra mulva
beállhat a halál. Binz és Obersteiner azt állítják, hogy az alvást az
agyban összegyülemlő fáradtsági termékek okozzák, alvásközben pedig ezek
a termékek eltávolíttatnak. Később ki fogom mutatni, hogy a pajzsmirigy
bárminő elváltozását nagyfokú álmosság követi. Kénytelen voltam már
többször megemlíteni, hogy ez a vérmirigy eltávolítja a testünkben
felgyülemlő mérges anyagok egy részét. Ha beteg, úgy nem képes ezt a
méregtelenítő munkáját végrehajtani, s ennek következménye, akárcsak a
myxödémánál, álmossággal egybekötött önmérgezési állapot lesz.
Jelenlegi élettani tudásunk alapján az álmot – valamint az akaraterőt,
intelligenciát, képzelőtehetséget és más szellemi működéseket – a
nagyagyba helyezzük. A pajzsmirigy elváltozásai az összes
nagyagyműködések elváltozásait is maguk után vonják; a pajzsmirigy
eltávolításával vagy betegségeivel ők is megszűnnek működni,
pajzsmirigykivonatok adagolásával pedig javulnak. Minthogy pedig az
alvás, mint mondottuk, a nagyagy működése, föl kell tételeznünk, hogy az
alvást a pajzsmirigy kormányozza.
Zeygan kisérleteiből kiderült, hogy adrenalinnak az agyvelőbe való
befecskendezése álmosságot idéz elő. Tudjuk, hogy az adrenalin a
véredényeket összeszorítja, miáltal a befecskendezés helyén
vérszegénységet idéz elő. Ezek a kisérletek amellett szólnak, hogy abban
a vitás kérdésben, vajjon az alváshoz az agyvelő vérbőségére vagy
vérszegénységére van-e szükség: azoknak van igazuk, akik a vérszegénység
mellett küzdenek. Ezt más körülmények is igazolják. Az elalváshoz
tudvalevőleg az agynak teljes nyugalma szükséges. Az agyat izgató,
illetve igénybe vevő gondolatműködések gátolják az elalvást, mert vérrel
töltik meg. Angelo Mosso ezt igen érdekes kisérletekkel bizonyította be.
Az általa e célra készített mérlegen végigfektetett egy embert úgy, hogy
teljes egyensúly jött létre; és valahányszor mély gondolatokba merült az
illető Mosso felszólítására, a mérleg feji vége lebillent, jeléül annak,
hogy az agyba nyomuló vér ezen az oldalán bontotta meg egyensúlyát.
Ámde más okok is, amelyek nagyobb agyvérbőséget idéznek elő, megzavarják
álmunkat: p. o. melegítő ételeknek vagy italoknak közvetlen lefekvés
előtt való szokatlan élvezete. A nagyobb lakomák utáni álmosságot Bunge
úgy magyarázza, hogy ilyenkor a vér az emésztőszervek felé áramlik s
ezáltal az agy vérszegény lesz. Christern egy fiún végzett kisérlet után
kimutatta, hogy alvás közben a koponyaüregben a vérnyomás csökken. Az a
kellemes és üdítő érzés, mely a jó alvásból való fölébredés után fog el
bennünket, talán arra enged következtetni, hogy ez az összegyülemlett
mérges anyagokat (fáradtsági anyagok) eltávolította; ezért
következtethetünk viszont az álmatlanul eltöltött éjszaka után beálló
gyengeségből és kedvetlenségből arra, hogy ezek a káros, mérges anyagok
a testben maradtak.
Az alvás méregtelenítő működése tehát egészséges és rendszeres alvást
követel mindazoktól, akik nem akarnak időelőtt megvénülni, vagy
elpusztulni.