Az aggkorban csökken a test saját melege, mert az égési folyamatok
lassabbodnak. Azok a szervek ugyanis, (p. o. a pajzsmirigy), melyek a
test melegképzésénél szerepet játszanak, el vannak már sorvadva. Ezért
az öreg emberek különösen érzékenyek a hideg iránt, úgy hogy a hideg
évszak beálltával korábban kivánják meg a meleg szobákat mint a
fiatalok. Hasonlítanak e tekintetben, mint sok másban is, a kis
gyermekekhez; mindketten jobb fűtésre szorúlnak mint más emberek.
Egészséges embernek nem tesz jót hosszabb ideig 17–20° R.
szobahőmérsékben időzni, különösen ha a szoba minden levegőtől el van
zárva. Az ilyen állott mesterséges meleg, amilyen példáúl gőzfűtés útján
keletkezik, nagyon hátrányos; míg nyáron _a szabadban_ 25–30° R.
árnyékhőmérsék sem szokott megártani. Különösen helytelen a fűtést a
naptár szerint s nem a külső levegő hőfoka szerint berendezni.
Legrosszabbak a viszonyok ott, ahol az időre való tekintet nélkül
gőzfűtéssel idéznek elő magas hőfokot. Némely országban, így
Oroszországban is, nemcsak túlságosan fűtenek, hanem vattával stb.
teljesen elzárják a külső levegőt. Legcélszerűbb, szerintem, a
szellőztetővel egybekötött nyilt kandallóval való fűtés, amint az
Angliában szokásos. Meleget és levegőt egyszerre szolgáltat és az erős
túlfűtés is ki van zárva. Ezért oly érzékenyek az angolok ez utóbbi
iránt, míg sok északamerikai annyira elkényezteti magát odahaza, hogy
Európában a kályha mellett is fázik. Nyilt kályhafűtés mellett még
túlfűtéskor sem válik a levegő oly nyomottá és szárazzá, mint a gőzzel
való fűtéskor. Egy szoba hőmérséke ne legyen 15° R-nál több, hacsak
öregek vagy kis gyermekek számára nem fűtenek.
Sajnos, minálunk is annyira fűtenek, hogy a tél nem annyira a hideg
miatt, mint inkább azon hőség folytán válik félelmetessé, mely a
lakásokban, irodákban, éttermekben, kávéházakban, szinházakban stb.
uralkodik. Nyilvános helyiségekben gőzfűtés mellett néha 18°–20° R. vagy
még nagyobb hőség van. Nem ritkán pedig néhány érzékeny vendég kedvéért
légmentesen elzárják a szellőztetőt! Hozzájárul ehhez a levegőnek sűrü
dohányfüsttel való megromlása, ami különösen kávéházakban tapasztalható.
Mindezek az állapotok gúny tárgyáúl szolgálnak, szemben azzal a
küzdelemmel, melyet különösen a rossz levegő által okozott tuberkulózis
ellen folytatunk. Ha ezt a betegséget tényleg le akarjuk küzdeni, akkor
ennek a helytelenségnek véget kell vetni. Nyilvános helyiségeket csak
akkor volna szabad a forgalomnak átadni, ha azok bőven el vannak látva
modern és kifogástalan szellőztető készülékekkel, melyek elzárását
szigorúan el kellene tiltani.
Különösen súlyosan vétenek a gőzfűtéssel a Rivierán. Nemcsak este
fűtenek ott, amikor tényleg hideg van, hanem gyakran egész napon át, ha
még oly meleg is van odakünn. Minő hátrányára válik ez a
légzőszerveknek, melyek betegsége miatt a Rivierát oly sokan felkeresik!
Ez a szép országrész egészségi szempontból nemcsak a rengeteg automobil
pora és bűze folytán vesztett sokat értékéből, hanem a gőzfűtéssel
egybekötött visszás állapotok miatt is. Vannak azonban örvendetes
kivételek is, amennyiben a legjobb hoteleket meleg vizzel fűtik.
A nők látszlóag könnyebben viselik el a hideget mint a férfiak.
Ruházatuk könnyebb és a levegő számára átjárhatóbb. Gyakran látunk télen
fiatal lányokat az alsóbb néposztályból könnyű ruházatban az utcán állva
hosszabb ideig csevegni. Vannak viszont nők, kik mérsékelt hideg mellett
nehéz bundát hordanak, mely a levegőt feltartja; ez és az otthon
uralkodó hőség, a külső levegő teljes kizárásával, az otthon viselt
könnyű ruházat jó hatását teljesen ellensúlyozza.
A túlfűtés, különösen gőzzel, veszedelmes. Nyáron kevesebb meleget adunk
le és ennélfogva testünk is kevesebb fűtést kiván táplálékok alakjában.
Ha télen is mesterséges nyarat teremtünk, úgy ez gyakran
étvágytalanságot okoz; az étvágynélküli evés emésztési zavarokra vezet,
a kevés evés pedig rosszultápláltságra, amely általában egészségi
zavarokat idéz elő. Ehhez járul még hőmérsékváltozáskor a bőr
elkényeztetése folytán keletkező hűlési veszedelem ugy, hogy náthából
vagy torokgyulladásból könnyen válhatik hörghurut, vagy tüdőgyulladás,
mely utóbbi tudvalevőleg, különösen ha az illető nagy mértékben szokta
élvezni a szeszes italokat, könnyen lehet halálos kimenetelű. Aki mindig
hűvös vagy csak mérsékelten fűtött szobákban tartózkodik (legfeljebb 15°
R.), az nem egykönnyen hűl meg és a ragályos betegségek elől is
könnyebben menekül, nemcsak azért, mert ellentállóbb, hanem mert a
száraz szobalevegő a baktériumok fejlődését is nagyban elősegíti. Még
fenyegetőbb a vasuti kocsik túlfűtése, mert itt még nehezebben kerülhető
ki a hőmérsék gyors változása.
A főok, amely miatt a gőzfűtés hátrányos, az, hogy a nyálkahártyákat
hamar kiszárítja és ezáltal a fertőzésre fogékonyabbá teszi. Gyakran
megfigyeltem, hogy a nagy torokmandulával bíró emberek gőzzel fűtött
helyiségekben való több órai tartózkodás után feltétlenül megkapták azok
gyulladását. E betegség gyakorisága azonban gyakran vonhat maga után
vesegyulladást, némelykor észrevétlenül és lappangva, sőt
vakbélgyulladást is. A gyakori mandulagyulladás azonkívül
étvágytalanságot és szánalmas arcszínt okozhat oly embereknél, akik
azelőtt erőteljesek és virulók voltak. Más gyakori következményei:
krónikus torokgyulladás és hörghurut.
Minthogy a gőzfűtők csövein lerakódott por a nyálkahártyákat még jobban
izgatja, gondoskodnunk kell azok gyakori tisztításáról. Egy további
enyhítő rendszabály az, hogy nagy, vízzel újra meg újra megtöltött
edényeket helyezünk el, s a víz elpárolgása csökkenti a levegő
szárazságát. Célszerű továbbá a gőzzel fűtött szobákban a csövek mögé a
velük szemben fekvő falon levegőnyilásokat alkalmazni, melyeknek
természetesen mindig nyitva kell állniok. Ahol ez nem lehetséges, ott a
csöveket az ablak vagy az ajtó közelében helyezzük el; ezáltal némileg
enyhítünk azon a körülményen, hogy a gőzfűtés semminemű mechanikus
szellőzésre nem alkalmas.
Legjobb természetesen, gőzfűtésre egyáltalán be nem rendezkedni, vagy
pedig az így fűtött helyiségeket kerülni, ha egészségesek és hosszú
életüek akarunk lenni.