Karolin. Tessék már idenézni!
Dr. Spórum. Most nem érek rá. _Irnokhoz._ Ezt be a kis irodába. Ezt majd
az új szekrénybe. Ezt a régi szekrénybe. Ezek meghatalmazási blanketták.
Ezek borítékok. Kicsik és nagyok.
Karolin. Tessék már idenézni!
Dr. Spórum. Rögtön. Ezek vízhatlan vászonborítékok, Amerika számára.
Ezek aktazacskók. Ezek táviratblanketták. Kábelblanketták. Pecsétviasz.
Bélyegző. Festékpárna. Gumiszalagok. Karolin, ön egy világcsoda!
Karolin. Negyvenhétféle dolgot rendeltem, ebből negyvenhármat már el is
hoztak.
Dr. Spórum _irnokhoz_. Jól van, fiam, kimehet. Hopp, előbb adja csak ide
azt a bibliát. _Kiveszi belőle a szemüveget és megnézi a gobelint._ Jó.
Nem drága? _Irnok el._
Karolin. Nem.
Dr. Spórum. Hitel?
Karolin. Hogyne.
Dr. Spórum. Hagyja egyelőre ott a falon. Most ideges vagyok. Majd később
alaposan megnézem és döntök. _Kárpitos kimegy._ Ezek mik?
Karolin. Ez egy másológép. Ez egy számológép. Ez egy új írógép.
_Telefon szól. Dr. Spórum frissen, virgoncan ugrik oda._
Dr. Spórum. Halló? Mi? Chevrolet? Bemutatni a kis kocsit? Pardon, egy
pillanatra. _Karolinhoz_. Egy kis autót akarnak bemutatni. Mi ez? Ez is
ön?
Karolin. Én telefonáltam oda. Negyvennegyedik rendelés. Egy kis
Chevrolet, városi kocsi, előnyös részletekre.
Dr. Spórum _a telefonba_. Mindenesetre meg fogom nézni. De kötelezettség
nélkül. Jó. Holnap, korán reggel. De csak kevés időm lesz. Jó. Jónapot.
_Leteszi_. Nem túlzás ez már, Karolin kisasszony?
Karolin. Na hallja? Egy kis négyüléses? Minden ügyvédnek van!
Dr. Spórum. Négyüléses! Ah, Karolin, milyen különbség! Tegnap és ma!