Dr. Spórum. Igen… Hát kérem. Ha maga eddig vele még nem…

Lu. Nem.

Dr. Spórum. Ez a legszörnyűbb!

Lu. Miért?

Dr. Spórum. Mert ez erkölcsileg megkönnyíti az én helyzetemet. És ma

estére van…

Lu. Kitűzve.

Dr. Spórum. Borzasztó! _kitör mérgesen._ Legalább ne árulta volna el

nekem, hogy _így_ jutok ehhez a nagy üzlethez. Én erkölcsi alapon állok.

Most ezek után hogy fogadhatom el? Miért jött ide?

Lu. Ha már ilyet teszek, élvezni is akarom a jóságomat. Egy kis hálát,

egy kis szeretetet valakitől!

Dr. Spórum. Legalább utóbb jött volna!

Lu. Erre gondoltam. De ha közbe kikottyantod, hogy nőtlen vagy, akkor

összedűlt volna az egész. Az embernek vigyázni kell, még ha tündér is!

Dr. Spórum. Hagyjon engem békén a tündérekkel. Maga nem tündér, maga egy

liba.

Lu. Igazán? Boldoggá teszel! Ez volna az ideálom!

Dr. Spórum. Hiszterika!

Lu. Te, én egy csodát hoztam neked. Ha te ezt vegyileg megvizsgálod,

akkor persze, hogy hiszteria. Nem tudok mást mondani, mikor egy nő a

szívével csodát csinál.

Dr. Spórum. És mondja… mért nem mondta legalább, hogy a lányom?

Lu. Ugyan kérem! Ki támogat egy apát? És honnan tudtam volna, hogy ilyen

öreg? Így meg direkt jó, hogy ilyen trotli. Ez valószínűvé teszi, hogy

megcsalom, agyba-főbe.

Dr. Spórum. Agyba-főbe?

Lu. Hogyne.

Dr. Spórum. Köszönöm. És honnan tudta, hogy szegény vagyok?

Lu. Tündér vagyok. Nem tévedhetek, mert nem gondolkozom. Kérem, édes

bátyám, ne zárasson be. Nézze, én egy szóval visszacsinálhattam volna az

egészet. És most mégis, a tündérvilágból lejövök a földre egy szép

álommal és durva emberek közt ki akarom harcolni a sikerét. Üljön

nyugodtan. Gondolkozzék higgadtan. Hagyja magát boldoggá tenni. Maga oly

alkalmas erre, maga rongyos.

Dr. Spórum _felháborodva_. Micsoda tónus ez, kérem!

Lu. Csak hagyd te az én tónusomat. Egészen jól jön neked most egy kis

gorombaság, mikor éppen habozol.

Dr. Spórum. Boszorkány! Liba és boszorkány! A libának és boszorkánynak

tökéletes keveréke!

Lu. Ez már jó jel, hogy szid. Nézze: legyen okos. Ez az ember most

mindjárt jön. Én elmegyek örökre. És te boldog leszel. Ne haragudjál.

Beszélgessünk egy kicsit. Szabad még egy csöppet maradni?

Dr. Spórum. Nevelésem tiltja, hogy akár a legudvariasabban is

felszólítsak egy hölgyet, hogy hagyja el a helyiségemet. Bár tudom, hogy

itt akar maradni addig, amíg az a gazdag ember jön. Hogy itt találja

nálam!

Lu. Kitalálta. Bár, legyünk őszinték, nem volt nehéz, méltóságos úr.

Dr. Spórum. Nem vagyok méltóságos úr.

Lu. De lesz. Nevetni fog. Garantálom, hogy lesz. _Nagy szünetet tart._

Hát nem pech ez? Lássa, ez vagyok én. Most, hogy beszélgetni szeretnék,

hiába nyomom magamat, nem jut eszembe semmi.

Dr. Spórum. Akkor legjobb hallgatni.

Lu. Kérem. _Nagy hallgatás után._ Mi az ott a falon?

Dr. Spórum. Térkép.

Lu. Minek az?

Dr. Spórum. Valami kell a falra. És a gobelinek az idén nagyon drágák.

_Szünet_.

Lu. Mi ott az a nagy zöld ország?

Dr. Spórum. Oroszország.

Lu. És mi az a kis piros város a szélén?

Dr. Spórum. Az, fiam, Európa.

Lu. Köszönöm.

Dr. Spórum. Szívesen.

Lu. Megint tanultam valamit.

Dr. Spórum. Nagyon örülök.

_Szünet_.

Lu. Nekem van szivem és nincs hozzá senkim.

Dr. Spórum _keserűen_. Csak én.

Lu. Csak te.

Dr. Spórum. Jól nézek ki.

Lu. Tessék?

Dr. Spórum. Azt mondom: jól nézek ki.

Lu. Korodhoz képest elég jól. Csak egy kicsit sok a szőr az arcodon.

_Szünet_. Igen. Ilyen vagyok. Ma, amikor minden nő olyan ügyesen

dolgozik és keres. Nekem egy vasam sincs. Csak szivem van és fantáziám.

Tündérnek születtem. _Elhallgat_. Na, most megint nem jut eszembe semmi

beszélni való.

Dr. Spórum _nagy hallgatás után önmagához beszélve._ Érdekes. Itt ülök

vele, és nem dobom ki. Sőt még felelek is neki. Mi van velem?

_(Szünet.)_

Lu. Még egy indiszkrét kérdés.

Dr. Spórum. Tessék.

Lu. Nem nős, azt tudom. De valami nője csak van?

Dr. Spórum _idegesen_. Kérem!!

Lu. Nő nélkül él?

Dr. Spórum _idegesen_. Ugyan kérem!

_Csöngetnek. Karolin átmegy a szobán._

Lu. _Jelentősen néz utána, aztán elmosolyodik._ Ez egy csinos, komoly,

egészséges nő. Nem csudállak, Miksa.

Dr. Spórum. Micsoda?

Lu. Azt mondom: nem csudállak, Miksa.

Dr. Spórum _idegesen_. De kérem! Ez mégis csak hallatlan!

Karolin _visszajön_. Az inkasszáns a motorbicikli-részletért.

Dr. Spórum. Kidobta?

A jó tündér · 第 52 / 121 题