Lu. Nem, nem. _Elhúzódik tőle._ Üljön le szépen és egyék. Alig evett
valamit.
Konrád. A szerelem teszi, asszonyom.
Lu. Egy kis hideg csirkét. Milyen okos, elnököm, ez a könnyű hideg
vacsora. A kalóriák és vitaminok megvannak benne és mégse hízik tőle az
ember. Szereti ön a vitaminokat?
Konrád. Rajongok értük.
Lu. Én is. Látott ön már vitamint?
Konrád. Nem.
Lu. Én se.
_Esznek_.
Konrád. Boldog vagyok, hogy eltaláltam az ízlését.
Lu. Mi az, hogy eltalálta? Ez egy telitalálat az ízlésembe, elnököm. Ön
inyenc és mi tagadás, kéjenc!