_Szeparé egy előkelő hotelben. Este. Három személyre van terítve. Pezsgő
behűtve. A falnál asztalkán likőrök és gyümölcs. A háttérfalon, jobbról,
ajtó._
_Főpincér és kis pincér némán foglalatoskodik._
_Egyszerre berohan Konrád. Átadja kabátját, kalapját. Szmokingban van.
Kis pincér kiviszi a holmit._
Konrád _a főpincérhez_. Kérem, gyorsan, gyorsan! Azonnal menjen ki a
mellékbejárathoz. Ott áll egy autó. Az autó le van függönyözve. Az
autóban vár egy hölgy. A hölgyet feltűnés nélkül, diszkréten azonnal
vezesse ide be. Egy szót se szóljon hozzá. Ne is köszönjön neki. És
aztán azonnal kezdhetik a vacsorát szervírozni!
Főpincér _szolgálatkészen hallgatja ezt végig és kirohan. Pár izgatott
pillanat szünet. Lu belép izgatottan, estélyi ruhában. Konrád lesegíti
köpenyét._
_Lu elragadóan graciőz, kedves, kissé gyerekes, nagyon groteszk.
Túlságosan finoman viselkedik, finom hangon beszél._
_Konrád erőszakoltan «finom», tulajdonképpen neveletlen, parvenü, mohó,
komikus._
Lu _mosolyogva a szívére szorítja a kezét_. Ah, hogy dobog a szívem!
Konrád. De az Istenért, nagyságos asszonyom! Miért ez a félelem? Ez a
túlzott óvatosság? Bujkálni! Külön-külön bejönni, nem együtt…
Lu. Nekem vigyáznom kell!… A férjem, jaj, a férjem!… Ha meglát valaki
végem van!
Konrád. De hát, ahol az autóval megálltunk, az külön bejárata a
hotelnek, a mellékutcából, direkt külön folyosóval a külön szobákhoz!
Lu. Nem ismeri a férjemet! Félelmes ember!… Ha itt egyedül lát meg
valaki, mindig mondhatom, hogy egy barátnőmhöz jöttem, aki itt lakik a
hotelben. De ha egy férfival látnak!… Kettesben! Isten ments!
_Pincérek bejönnek, némán szervíroznak kaviárt és osztrigát. Ezalatt
hallgatás. Pincérek kimennek. Rögtön tovább folyik az izgatott dialóg._
Lu. Kérem, hol a barátja? Azt mondta, a barátja is itt lesz… Azt mondta:
hárman leszünk! Kikötöttem! Direkt kikötöttem, hogy legalább hárman
legyünk! Becsapott?
Konrád. Dehogy csaptam be! Nyugodjék meg, az Istenért! Hisz látja, itt a
harmadik teríték. Kicsit későn szóltam az államtitkárnak. Már akkor
elígérkezett egy politikai vacsorára. De itt van a vacsora ebben a
hotelben. Az első emeleten. Egy bankett. És őméltósága megígérte, hogy
megosztja az estét. Okvetlenül lejön később hozzánk, ide. Fantasztikus
ez az óvatosság! Fél tőlem?