A szövetkezés

Az ember, ha többedmagával összeáll, szövetkezik, társul, egyesült

erővel könnyebben érhet el bizonyos célokat, sőt olyan célokat is

elérhet, amelyeket külön-külön egy-egy ember elérni nem is tudna.

Ha a csónakban többen eveznek, a csónak gyorsabban halad és hamarább jut

el a célhoz, mintha csak egy ember evezne benne. Ha nagy, súlyos követ

kell megmozdítani, hasztalan fog hozzá akárhány ember is külön-külön, a

kő meg se mozdul. Ha azonban többen egyszerre emelik, könnyűszerrel

megmozdíthatják.

De így van ez nemcsak azokkal a feladatokkal, amelyeknek a

végrehajtásához nagy testi erőre van szükség, hanem azokkal is, amelyek

nagy tőkét (pénzt) igényelnek. Különösen a gazdasági élet terén látjuk

és tapasztaljuk, hogy az, akinek nagy tőkéje van, könnyebben

boldogulhat, mint az, aki csak kis tőke felett rendelkezik.

Az az iparos, akinek több a pénze, gépeket állíthat be a műhelyébe és

így több munkát gyorsabban végez el. Minthogy pedig a gépmunka olcsóbb,

mint az emberi munka, a munkára kevesebb a költsége, mint a szegényebb

iparosnak, aki gépeket nem vehet. A nagy tőke felett rendelkező

nagyiparos már a nyersanyag beszerzésénél is előnyben van a szegényebb

kisiparossal szemben, mert nagyban vásárolva olcsóbb áron vásárol.

A cipész olcsóbban vehetné a bőrt, az asztalos a fát, a lakatos a vasat

a gyárostól, mint a kereskedőtől, ámde a gyáros nem árusít kicsinyben,

csak nagyban, a kisebb iparos pedig--mert nincsen nagy tőkéje--csak

kicsinyben vásárolhat. Kénytelen tehát a kereskedőtől venni, aki

drágábban árusít, mint a gyáros, mert maga is a gyárostól veszi az

árúkat és abból él, hogy olcsóbban vásárol és drágábban ad el.

De nemcsak az iparosaknál van ez így, hanem a kereskedőknél és a

gazdáknál is. Mindenütt előnyben van a nagy tőke a kis tőke felett. A

nagykereskedő olcsóbban vásárol, mint a kiskereskedő, a nagybirtokos

aránylag kevesebb költséggel míveli a földet és többet termelhet, mint a

kisgazda, akinek nincsen pénze arra, hogy vető-, arató-, kazalozó-és

több efféle gazdasági gépet vásároljon. De nem is volna gazdaságos, ha

megtenné, mert a maga kis birtokán ezeket a gépeket nem használhatná ki

kellően.

Látjuk tehát, hogy a gazdasági életben a kisiparos hátrányban van a

nagyiparossal, a kiskereskedő a nagykereskedővel, a kisgazda a

nagybirtokossal, egyszóval a kis tőke a nagy tőkével szemben.

Ámde ha sok gyengébb ember összeáll, egyesült erővel el tudja végezni

ugyanazt a munkát, amit az erős ember egymaga végez. Éppen így, ha több,

kis tőkével rendelkező ember áll össze, együtt van a nagy tőke, megvan

tehát a mód arra, hogy azt a hátrányt, amely a kisiparost a

nagyiparossal, a kiskereskedőt a nagykereskedővel, a kisgazdát a

nagybirtokossal szembeállítja, kiküszöböljük.

Ez a mód: a szövetkezés.

A szövetkezésnek nagy jelentőségét és óriási előnyeit már az egész

világon felismerték. Szövetkeznek, egyesületbe lépnek, társulnak

egymással az iparosok, a kereskedők, a termelők, a fogyasztók, igen

sokféle cél érdekében. így létesülnek anyagbeszerző-, értékesítő-és

termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek, hitelszövetkezetek,

valamint mezőgazdasági és ipari géptársulatok.

A cél mindig az, hogy a kis tőke felett rendelkező ember is élvezhesse a

nagy tőke előnyeit.

Ha sok kisiparos együtt szerzi be a nyersanyagszükségletét, akkor

nagyban, tehát olcsóbban vásárolhat. Ha több iparos együtt bérel

raktárhelyiséget, jobb helyen és nagyobb raktárt tarthat, mert a költség

megoszlik és egyre-egyre kis költség esik. Ugyancsak könnyebben

értékesíthetik a gazdák mindenféle termékeiket, ha szövetkeznek, mert

így aránylag kevés költséggel vehetnek helyiséget, az együttes szállítás

is olcsóbb. A fogyasztási szövetkezetek is azt a célt szolgálják, hogy a

szövetkezet tagjai együttesen, tehát nagyban és közvetlenül a

termelőktől szerezzék be a szükségleteiket és így olcsóbban jussanak az

árúkhoz és élelmiszerekhez, vagyis a fogyasztási cikkekhez. Az ipari

géptársulatok is szövetkezéssel alakulnak, még pedig úgy, hogy több,

egyazon ipart űző iparos összeáll, közös költségen vásárol és tart

üzemben ipari gépeket, amelyeket azután közösen használnak.

Vasárnapi Könyv. 1914. Első félév 17. füzet · 第 4 / 9 题