Mondják: sirod virágtól tarka –
Én még nem voltam ott,
Drága fejed ha lelkembe villan,
Eloszlatom legott,
Drága kezed ha kezemet éri,
Fölébresztem magam –
Engem nem lát magával sírni
Akinek halottja van.
Nem hinnéd, mily szép még mindig az élet,
A nap egyre hogy’ ragyog,
S én előre köszönök okos uraknak,
Mert én is okos vagyok –
Okos a kanja, nevet a nősténye
S a föld tovább forog,
Föl sem tünik, hogy te nem élsz
S hogy én nem gyilkolok!
Ein Meister bin ich worden.