1.
Kicsi szalag, mely hajába volt
S aranyával kékje egybefolyt
S illatát megőrizte nekem:
Mondd meg asszonyodnak: szeretem.
Nem szelíden, nem is okosan,
Dühhel inkább s erőszakosan –
Tiltja erkölcs, ellenzi eszem,
De azért én mégis megteszem.
2.
Mint a hattyu, szépen és bután
Csendben uszkál dolgai után,
S róka én a parton itt lesem,
Meglapulva, bujva, éhesen.
Milyen furcsa, hogy ez nagy dolog,
Hogy az éltem e körül forog –
Cenk a lélek, oktalan a vér –
Én mit érek s az élet mit ér?!