szikár embert hozva magával, hogy vizsgáljam azt meg, ha csakugyan
arab-e és Damaszkusba való, a mint mondja. A mint belépett, feltüntek
nekem arczvonásai. Europainak tartám, s még nagyobb lett bámulatom,
midőn őt beszélni hallván, kiejtését cseppet sem találtam arabnak. A
mint mondá, Khotenbe (Chinában) indult Dsafer Ben Szadik ottani sirjához
bucsut járni, s e napokban tovább akart utazni. Beszélgetésünk közben
vonásaiban is némi zavart vettem észre. Nagyon sajnálom, hogy másodszor
nem láthattam, mert hajlandó valék hinni, hogy az enyimhez hasonló
szerepet játszik.]
[Footnote 42: Az iszlam parancsainak fontosságában négy fokot
különböztethetni meg. Farz az istentől a próféták által
kinyilatkoztatott kötelességet, szünnet a prófétától magától, isteni
sugallat nélkül származó hagyományt jelenti, E két szó „vadsib“ és
„musztahab“ oly szabályokat jelent, melyek a koran ujabb magyarázóitól
veszik eredetöket. Amazok mindenkire nézve kötelezők, ezek kinek-kinek
tetszésére bizvák.]
[Footnote 43: Komul 40 állomásnyira van Kasgartól, és 70 állomásnyira
Bokharától.]
[Footnote 44: A közönséges vevő a theát a Semmen, azaz a kifőtt
thealeveleken kóstolja meg, melyeknek jó theánál igen finomaknak s
lágyaknak kell lenniök.]
[Footnote 45: Khodsa Abdul Khalik (Gidsdovani mellék névvel, meghalt
1601) kortársa volt a hires Pajende Zamininak, s mint nagy tudós és
ascéta szent hirben áll.]
[Footnote 46: A követ törökül tasnak hivják, mely szó mérföld helyett is
használtatik. Igy a persa ferszeng (a mai Persiában ferszakh) fer
(magas) és szeng (kő)-ből van összetéve.]
[Footnote 47: T. i. a pénteki imádságra, melyet minden szunnita csak a
khalifa, vagy ennek képviselője után végezhet el.]
[Footnote 48: Az eldarabolás okai felől különféle állitások keringenek.
Némelyek azt mondják, hogy a győzelmes Nadir sah a követ magához akarta
elvitetni, s ez az uton összetört. Mások azt állitják, hogy eredetileg
két darabból állt s egy khinai (mongol?) herczegné ajándoka.]
[Footnote 49: Riza imam egy nővére, ki hosszu esdeklés után Meemun
khalifától engedélyt nyert, hogy Tuszban számkivetésben élő fivérét
meglátogathassa. Az uton meghalt Komban, és siremléke, melynek belsejét
előttem egy európai sem látta, Persiában igen tisztelt bucsujáró hely.]
[Footnote 50: Lehetséges, hogy e romok csak a külvárosok egykori határát
jelölik meg, mert R. G. de Clavijo, ki 1403-ban Timur udvarához küldött
követségben vett részt, azt jelenti, (mint C. R. Markham forditásából,
172. l. látható), hogy a vár a város egyik végén volt, tehát ott, a hol
ma van. A nevezett fal-romok, melyek mély árokkal is el vannak látva, s
az uj falak közötti tér, lakott lehetett ugyan, de nem tartozott a
városhoz.]
[Footnote 51: Timur, kitől Bokhara mostani fejedelmei nemzetségüket,
alaptalanul leszármaztatják, köztudomásulag sántitott, miért is
ellenségei Timur lenk-nek (Tamerlan), a sántitó Timurnak nevezték.]
[Footnote 52: Tulajdonképen Szer ta paj, azaz tetőtül talpig; oly
öltözet, mely turbán, felső ruha, öv és csizmából áll.]
[Footnote 53: Mint murtaddot, azaz elpártoltat, agyonkövezni kellett
volna engem.]
[Footnote 54: Ali tulajdonképeni siremléke Nedzsef-ben van.]
[Footnote 55: Teheránba érkeztemkor Iszmael efendi barátom, akkori
megbizottja a portának a persa udvarnál, beszélte, hogy érkezésem előtt
egy hónappal egy majmenei molla ment itt keresztül, kinek személyleirása
egészen megegyezett holtnak hitt mollámmal, s ki a követségnél
emlegetett is engem, mint volt tanitványát. Khalmurad tehát nem halt
meg, és szerencsés sorsomnak köszönhetém, hogy nem találkoztunk.]
[Footnote 56: Közép-Ázsiában szokás a kisérő csapatnak, mint nálunk
borravalót, ostorpénzt adni; s e jüzbasi jogosittatott khánja által
minden átmenőtől, a nélkül hogy neki kisérőül vagy oltalomul szolgált
volna, vámot venni; s ebben állt minden jövedelme.]
[Footnote 57: A Murgab a keleti magas hegységekben ered, melyek Ghurnak
neveztetnek, s éjszaknyugotnak foly Marcsah és Pendsdeh mellett, mig
végre Merv homoksivatagjában elvész. Azt mondják, hajdan az Oxussal
egyesült; de ez lehetetlen, mert öröktől fogva rohanós hegyifolyó volt,
mely homokos lapályon sohasem folyhatott messzire.]
[Footnote 58: Másoktól ismét azt hallám, hogy csak a várat hivják Bala
Murgabnak. Jelentékeny helynek kellett lennie, mert a falakon belül s a
környéken levő temérdek romból elmult culturára lehet következtetni.]
[Footnote 59: Persiában berbereknek neveztetnek, mely szó tulajdonképen
egy városnak, Sehri-Berbernek neve, mely valaha Kabul és Herat közt a
hegységekben létezett, s melynek nagysága s pompájáról csudákat
beszélnek. Burnes Kabulról irt könyvében igy szól: the remains of this
imperial city of the same name (Berber) or still to be seen. (232. l.)]
[Footnote 60: A város minden kapuja közt ez egyetlen szenvedett keveset
az ostrom alatt. A heratiak leronthatlannak tartják, mert e kapu angolok
által épittetett, kik igazságosan raknak téglát téglára, s cementjöket
nem vegyitik az elnyomottak könyeivel, mint az afghanok.]
[Footnote 61: Az oszmanlik azt állitják, hogy a szunnet (traditio)
szerint a sziper (minden föveg, melynek karimája van) és a zunnar (a
barátok öve) mint a keresztyénség jelvényei, szorosan tiltvák. II.
Mahmud szultán, midőn az első europai katonaságot szervezé
Törökországban, a haszontalan fez helyét csákóval vagy más föveggel
akarta pótolni; de még ő, a janicsárok kipusztitója sem merte akaratát
végrehajtani, nehogy legjobb barátai által hitehagyottnak
nyilvánittassék.]
[Footnote 62: Ennek szövege arab s a következőkből áll: „Isten, urunk,
engedd, hogy megáldott helyre üljünk, mert valóban, te vagy a legjobb
szállásadó.“]
[Footnote 63: Journal of a Diplomate’s three years Residence in Persia,
II. 244.]
[Footnote 64: Heratban azon rege van elterjedve, hogy Stoddart Bokharába
küldetett volna, az ott levő s rabszolgaságban sinylődő heratiak
kiváltására.]
[Footnote 65: Az első sirkő, bár kisebb, különösen nagyon hasonlit a
timurihoz. A diszitmények és sirfeliratok a legmesteribb sculptura
müvei, melyet csak képzelhetni. Némely kő három egymás felett kivésett
felirattal bir a legszebb szülüsz-irásban; az alsó, középső s felső
különböző verset képez.]
[Footnote 66: Caravan Journeys and Wanderings by J. P. Ferrier 1847. 177
és 178 lap.]
[Footnote 67: Oly czim, mely alatt a siítáknál csak Ali értetik.]
[Footnote 68: Mr. Alisont azon szerencsétlenség érte, hogy ugyanazon
télen, melyen Teheránba visszatértem, a halál által elveszté nejét,
kivel csak egy évvel azelőtt kelt egybe. Neje, született Baltadsi,
60,000 fontot hagyományozott neki, melyet nagylelküleg az elhunyt
nővéreinek engedett át. A szerencsétlenség napján Teherán szegényei
között 200 db aranyt osztott ki. A valódi nemesszivüség e ténye Teherán
persa világánál nagy feltünést tett. Ez a legjobb leczke, melyet a
keletieknek adhatni, többet ér, mint a képmutató morál, melyet mások
fitogtatnak.]
[Footnote 69: Az alsóbb öltönydarabok többnyire belföldi s csak a
felsőbbek európai modor szerint készültek. A keleti civilizatió hű
képe.]
[Footnote 70: A Merv elleni szerencsétlen hadjárat, mely, mint
észrevevém, tulajdonképen Bokhara ellen volt intézve, képtelen, köznapi
udvaroncz által vezettetett, ki a Kavvam ud daulet (a birodalom segéde)
czimet viselte. Az egész szerencsétlenség, valamint a nagy vereség,
melyet a persák itt a tekkéktől szenvedtek, csak e tisztnek
tulajdonitható. Ugy tekintett a turkmanokra, mint Varus a cheruskokra a
teutoburgi erdőben, de gyáva volt, hogy oly véget vessen magának, mint a
római hadvezér. Királya sem volt Augustus, mert bár elkiáltá: „redde
mihi meas legiones!“ 24,000 db aranynyal megvigasztaltatá magát, s az
aljas gyáva még ma is magas tisztséget visel Persiában.]
[Footnote 71: Hogy e szegény khivai, ki Mekka helyett a magyar fővárosba
vetődött, itt hogy csodált s bámult meg mindent, az olvasó könnyen
elképzelheti. Leginkább volt meglepve a frengik jószivüsége által, hogy
még nem verték agyon, mitől, földiei eljárásából következtetve,
leginkább félt.]
[Footnote 72: E szó a Türk tulajdonnév s a men (= magy. -ság, ség)
képzőből áll, mondatik tehát türk- (török)-ségnek, miután igy a nomádok
par excellence törököknek nevezik magukat. A nálunk szokásban levő
„turkman“ elnevezés a török eredetinek persa elferditése.]
[Footnote 73: Mint emlittetett, a nomádok által használt kifejezéseket
politikai felosztásuk megjelölésére el akarjuk fogadni, a szó szerinti
jelentés hozzá tevésével. Igy:
khalk tulajdonképen nép, de törzset is jelent;
taife „ nép, „ hordát „ „
tire „ töredék „ klánt „ „]
[Footnote 74: Ezen törzs asszonyai igen hiresek egy bizonyos szövet
készitésében, melyet Agari-nak neveznek. Ez a fiatal, 3–4 napnál nem
idősb tevék szőréből készittetik, mely miután 3–4 napig forró tejben
áztatott volna, a lágy selyem ruganyosságát és tartósságát nyeri; ezen
anyagot dolgozzák fel aztán fonás és szövés által a fentemlitett
szövetté. Különös szépséggel és becscsel bir mint férfi ruhakelme. Sok
vitetik Persiába is, hol magas áron kél el.]
[Footnote 75: Jobban mondva Csereken, a persa Csar-ken-től, t. i. négy
akna, igy neveztetvén e sziget négy főterménye után.]
[Footnote 76: Deb (a kirgiszeknél Töre) arab eredetü szó, mely Edeb-ből
(erkölcsiség) származik.]
[Footnote 77: Ezen szokás megvolt a régi hunnoknál, s megvan
Magyarországban még most is. Igy nehány év előtt Kassán gr. _Károlyi
Ede_ inditványára gr. _Széchenyi István_ emlékéül emeltetett ily
sirhalom.]
[Footnote 78: Ireg Ata nagyatyát jelent; – ennek a magyar „öreg atya“
felel meg.]
[Footnote 79: Még most is van négy-öt török törzs, mely Siraz vidékén
nomádéletet él. Ilkhani-jok (főnök), kivel 1862-ben ismerkedtem meg
Sirazban, beszélte, hogy 30,000 lovast bir közülök kiállitani, s hogy
nehány törzs, mint a kaskai és allahverdi Dsingiz khán által tétetett át
ide. E körülményt Europában félreismerték, s még a jól értesült Burnes
is a türki sirazi-t, melyet Hafiz emlit dalaiban, egy hasonnevü
helységben keresi Szamarkand közelében.]
[Footnote 80: Az egyik Omar khalifa korában Turkesztánt hóditá meg; a
másik, először Merv helytartója, a turkmánok és kharezmiekkel egyesülve
sokáig viselt szabadságháborút ura, a bagdadi fejedelem ellen.]
[Footnote 81: Dervaze persa szó, s kaput jelent; dervazeszi=kapuja.]
[Footnote 82: Szószerinti értelme: oly falu, mely nem eszik kenyeret.]
[Footnote 83: Röviditése a „Mehemmed Emin“ névnek.]
[Footnote 84: Mirab az, a mi a török szubasi; oly hivatal, mely a khinai
határtól kezdve az adriai tengerig nagy szerepet játszott, s játszik
most is.]
[Footnote 85: „Inag“ szószerint: „ifjabbik testvéröcs.“]
[Footnote 86: Konstantinápolyban a Nakib ül Esref, a Szejd-ek főnöke,
rangban a Sejkh-ül-Iszlam után áll.]
[Footnote 87: A khivai khán összes haderejét 30,000 emberre hallám
tétetni, de veszély esetén e számot megkettőztetheti.]
[Footnote 88: Csak olyanoktól azonban, kik nyájjal, azaz 10 darabnál
többel birnak.]
[Footnote 89: Jasolu, azaz: kor-nagy, a mint Khivában az akszakal-okat
nevezik.]
[Footnote 90: Kharezm, persa szó, és harczkedvelőt jelent.]
[Footnote 91: E dinnyék 4 különböző fajából magot hoztam, s a mint
Gönczy Pál barátomnak e magokkal tett kisérletéből következtethetni,
alföldi homokos vidékeinken sikerrel lesznek termelhetők.]
[Footnote 92: Heratban s vidékén szeretik ugyan hordani a khiva-csapanit
(a khivai kabátot), és drágán megis fizetik; de ez áruczikket Bokharán
keresztül hozzák.]
[Footnote 93: Miután 1740-ben Jolbarsz (oroszlán) sahot legyőzte, s
nehány hónappal utóbb Heratba visszatért.]
[Footnote 94: Bokharának egyik főtere.]
[Footnote 95: Ez a khivaiak versiója, de telve nagyitásokkal. Az oroszok
ereje Perovszky tábornok vezénylete alatt 10–12,000 emberből állt.
Megveretésök főoka a kemény hideg volt, de aztán futás közben sokat
kellett az üldöző khivai lovasoktól is szenvedniök.]
[Footnote 96: Régi s különös szokás Khivában, egész törzseket egyszerre
s erőszakkal az országba telepiteni, s mindenféle segélylyel ellátni,
hogy – miután az ilyenek bosszúja soha le nem hül – közelből őrizhetők
legyenek.]
[Footnote 97: E szertartás végzése a Dsagataj törzs akszakaljainak, a
mint mondják, már Dsingiz khán óta kizárólagos szabadalma.]
[Footnote 98: E halomról beszélik, hogy Ebu Muszlim, a bagdadi khalifák
hatalmas hűbérese s később ellensége, szintén itt halt meg.]
[Footnote 99: A sah, kinek volt oka Medemintől félni, mert ez Szarakhsz
bevétele után bizonyosan Mesedet is megtámadta volna, eleinte nagy
tisztességben tartá ellenének levágott fejét, s a várkapu (Dervaze
daulet) előtt kis kápolnát épittetett számára. Később azonban, miután
hire járt, hogy a jámbor siíták azt egy imamzade sírjának tartják, s igy
vétkes tévedésre ád okot, ismét leromboltatá.]
[Footnote 100: A medresze felépittetése után a czellák
elajándékoztatnak, a későbbi birtokosok azonban csak megszabott árért
kaphatják meg azokat.]
[Footnote 101: Akadnak bizonyára itt is olyanok, kik a költészettel és
történettel szeretnének foglalkozni, de ezt csak titokban szabad
tenniök, mert szégyennek tartatik az ily kicsinyes dolgokkal való
bibelődés.]
[Footnote 102: Khor a régi persában napot jelent, szan vidéket,
Khoraszan tehát a nap vidékét jelenti, azaz keletet.]
[Footnote 103: Kir, annyit tesz, mint mező, giz vagy gez a gizmek ige
törzse, azaz: vándorolni, széltiben járni. Igy a kirgiz szó török
nyelven oly embert jelent, ki a mezőkön vándorol, egyszóval nomádot s
általában minden nomád népet e névvel szokás nevezni. Kirgiz
természetesen mint törzs-elnevezés is használtatik, hanem a kaszakok
csak egy alosztályánál, kik Khokandban, Hazreti Turkesztan vidéken
vannak.]
[Footnote 104: A jerlik és billig ó-török szavak. Az elsőnek jelentése:
irni, a gyök jer, a magyarban ir, törökül jaz; a második annyit tesz,
mint jel, jelvény, a magyarban bélyeg.]
[Footnote 105: A keleti irói nyelven e három utóbbi város elnevezése
következő: 1) Nemengan, eredetileg Nemek kohn, azaz sóbánya; 2)
Endekgan, ettől: endek, kicsiny; és 3) Murginan azaz tyuk és kenyér. Ez
etymologiát barátaim beszélték el, talán nem egészen helyes, a persa
származás azonban kétségbe vonhatatlan.]
[Footnote 106: Desti Kipcsak, Bolgar határáig (Oroszországban?) a
leginkább szokásban levő elnevezés.]
[Footnote 107: Khobkend-ből (szép falu, szép hely), származott volna.]
[Footnote 108: E felette eredeti, törökül irt könyvnek egy példányát
elhozhattam Europába, s reménylem, hogy forditással együtt közzé
tehetem.]
[Footnote 109: Appianus (de rebus Syriacis 1. VII,) a görögök és
Seleucus által alapitott több várost emlit, a többi között s ἐν Σκύθαις,
„Αλεξανδρέσχατα-t, melyet Plinius (VI, 16) érteni látszik, midőn igy
szól s „Ultra Sogdiana oppidum Tarada, et in ultimis eorum finibus
Alexandria ab Alexandro Magno condita“. Ugy látszik, hogy ez vagy
valamely szomszédos pont volt az ókor nagy hóditói ez irányban való
előnyomulásának legszélsőbb határa, mert ott, ugymond Plinius: Hercules,
Bacchus, Cyrus, Semiramis és Sándor által felállitott oltárok voltak.
„Finis omnium eorum ductus ab illa parte terrarum, includente flumine
Jaxarte, quod Scythae Silin vocant“. S Alexandreschata városát illetőleg
Arrianus (Exped. Alex. 1. IV, c. I, 3 és IV, 10) Pliniussal egyetért; ez
ugyanis azt beszéli, hogy Sándor ama várost határvárnak tüzte ki a
folyam tulsó partján lakók ellen, s ott macedoni hadastyánok, görög
zsoldosok s e czélra magokat felajánló szomszédos barbárokból gyarmatot
alakitott. A város a Jaxartes partján épült és némelyek a mai Khodsendet
ennek tartják. Hát ha Ós volna a hely, hol Sándor oszlopai álltak
(Curtius VII, 5)? Azon föltevés mégis, hogy Sándor a Jaxartesen tul
valamely területet állandóan elfoglalt, Arrianus jelentésével alig
egyeztethető meg. Curtius (VII, 9.) Bacchus oltárainak maradványait igy
irja le: „Kőből épitett emlékek, melyek számos helyközökben voltak
felállitva, s nyolczvan magas fa, melyek törzseit repkény fedte.“]
[Footnote 110: Melyik magyar olvasónak nem jutna itt eszébe a mi
koronázási szokásunk, midőn a király, a koronázási jelvényekkel
feldiszitve, lovon a királyhalomra vonul s ott kardjával a világ négy
tája felé vág?]
[Footnote 111: A khokandiak állitása szerint ez időben nagy számu
kozákcsapat a Jaxartes jobb partján Hazreti Turkesztanból megkerülte a
vidéket s Taskend ellen nyomult, s ez uton a khokandiak által
megtámadtatván, nagy veszteséggel szétverettek.]
[Footnote 112: Hogy e véres tettet kimentse, Naszrullah azon hirt
terjeszteté, hogy Mehemmed Ali saját anyját vette nőül s ezért bünteté
halállal.]
[Footnote 113: A Khokandban jelenleg uralkodó háznak családfája,
Mehemmed Alitól kezdve, következő:
Mehemmed Ali (1841).
|
Sir Ali.
___________________|
| |
Első nejétől Második nejétől.
| ____|__________________________
| | | |
Molla Khan. Szarimszak. Szultan Murad. Khudajar.
Szofi Beg. | |
Sah Murad. Több
gyermek.
]
[Footnote 114: A gyalázatos Abdul Szamed khant, Conolly, Stoddart és
Naselli gyilkosát e közben utolérte az igazságos büntetés. Az emir, ki
Sehri Szebzbe küldte, meggyőződött nyilvános árulásáról, s minthogy
erőszakkal mit sem tehetett ellene, csellel akarta behálózni. Abdul
Szamed sokáig meghiusitá ezt, de végre még is kelepczébe jutott, s midőn
az előteremben megpillantá a hóhérokat, saját tőrével felmetszi hasát,
hogy még halála által is boszantsa a jellemre nézve hozzá hasonló urát.]
[Footnote 115: Sehri Szebz, melyet előbb Kesnek neveztek, Timur
szülővárosa, s hires lakosainak kiváló harcziasságáról.]
[Footnote 116: Egyébként a khinaiaknak van egy közmondásuk, mely ezen
szabálynak egészen megfelel, ugyanis:
Bedsidu jikha-le
Dsidu si-kha-le.
„Nem tudom, egy szó; tudom, tiz szó.“ Azaz: ezen szóval „nem tudom“
mindent megmondtál, ezen szónál „tudom“ tovább kérdeznek, és többet kell
mondanod.]
[Footnote 117: Jambu egy tömör ezüst darab, melynek két füle van, s
formájára sulymértékeinkhez hasonlit. Bokharában 40 tillába cserélik
be.]
[Footnote 118: Feltünő, hogy a póstakocsisok, kik többnyire kalmukok,
ezen 30 nap és 30 éjre terjedő erős lovaglást egy év alatt többször
képesek megtenni. Nálunk az efféle rendkivüli dolognak tartatik. XII.
Károlynak lovaglása Demotikából Stralsundba, és a török futáré, ki
Szigetvár alól, hol a nagy Szoliman meghalt, 8 nap alatt Kutahiába ért,
történeti nevezetességüek.]
[Footnote 119: A szunniták maguk közt négy mezhebet (felekezetet)
számitanak: Hanifei, Safei, Maleki és Hambali. Mind a négy egyenlő
tekintélyben áll, s véteknek tartatik egyiknek a másik felett előnyt
adni.]
[Footnote 120: Ezek: 1. a térdig érő ruha kék vászonból, melyre mint
khinai jelvényre a muszulmanok undorral tekintenek. 2. a bajusz
megnövesztése, minthogy az iszlam szigoruan parancsolja a felsőajkat
fedő szőrnek rövidre nyirását.]
[Footnote 121: Szedsde, mint ezt az iszlamban nevezik, csak Isten előtt
van megengedve és minden más esetben bálványozásnak tartatik.]
[Footnote 122: Peking bevétele a franczia-angol sereg által azonban nem
maradt titok előttök. Midőn Hadzsi Bilalt kérdém, mint egyeztethető ez
össze a khinaiak mindenhatóságával, azt felelte, hogy a frengik csel
által Peking minden lakosát opiummal elaltatták, s igy az alvó városba
természetesen könnyen behatolhattak.]
[Footnote 123: A gazdagok csak ritkán vetik alá magokat a zarándoklás
fáradalmainak. De találtak erre pótszert. A gazdag fogad magának
helyettest, ellátja utravalóval s Mekkába küldi, hol ez imáiba saját
neve helyett küldője nevét foglalja; – de ez utóbbi, halála után, mégis
azon szerencsében részesül, hogy sirkövére, saját neve mellé a „hadsi“
czim is kivésetik.]
[Footnote 124: Tulajdonképen Kale Nau.]
[Footnote 125: Láttam ily fajta lovat, mely 30 órai gyors ügetést is
kitartott, lovasán kivül még egy rabszolgát is vive.]
[Footnote 126: Az opium, melyet itt terjak-nak neveznek, Persia
délkeleti részeiben a következőleg készittetik. A mákfejet félig érett
állapotban este, bizonyos meghatárzott időben, hosszában három helyen
bemetszik. A bemetszéseken másnap reggelen harmatszerü folyadék
mutatkozik, melyet napkelte előtt le kell róluk venni; ezt később
megfőzik s igy készül a terjak. Csodálatos, hogy a három bemetszésből
különféle minőségü folyadék ered, s ezek közől a középsőt a legjobbnak
mondják.]
[Footnote 127: Ferrier, History of the Afghans, 336. l.]
[Footnote 128: El-bereket fi Rum, el-muruvet fi Sam, el-ilm fi Bagdad,
el-bogz ve adavet fi Mavera-ül-nehr.]
[Footnote 129: Hogy az orosz hajók az Oxuson nem mennek tovább, egyes
egyedül e folyam számos s gyorsan váltakozó homoktorlaszainak
tulajdonitható. Csodálom, hogy Burnes oly kedvezőn nyilatkozott
hajózhatásáról. Oly hajósok, kik egész életöket az Oxuson töltötték,
beszélték nekem, hogy a ma szerzett tapasztalatokat holnap már nem lehet
használni, oly váltakozók a zátonyok.]
[Footnote 130: Ez volt az orosz ügynök neve, kit a sz. pétervári udvar
1838-ban nagy összeg pénzzel küldött Afghanisztanba, hogy Angolország
ellen ármánykodjék.]
[Footnote 131: Mig e sorokat irom, a „Daily Telegraph“-nak 1864-iki oct.
8-diki számának egy levele azon hirt közli, hogy az oroszok már
elfoglalták Taskendet. Ez állitás hitelességében talán még kétkedni
lehet, de az ama vidéken való orosz mozgalom kétségbevonhatatlan.]