megemlitenem, melyet egyes zarándokok vagy koldusok tartanak fenn
Turkesztan legrejtettebb zugaitól kezdve Ázsia legtávolabb vidékeiig.
Érdekes látni e nagyszerü csavargókat, kik üres zsebbel elhagyják
hazájokat, s ezer és ezer mértföldnyi utakra kelnek, oly országokba,
melyeknek azelőtt nevét sem hallották, oly népek közt, melyek tőlük
arczkifejezés, nyelv és szokásokra nézve teljesen különböznek. A
szegényebb[123] középázsiai csak egy álom sugallatát követve minden
további megfontolás nélkül kapja magát, s elvándorol Arabiába, sőt a
török birodalom legnyugatibb részeibe. Veszteni valója nincs, látni
akarja a világot, s megy, a merre a véletlen viszi. A világot akarja
látni, azaz az ő világát, mely Khinával kezdődik, s a török birodalommal
végződik. Europát szépnek tartja, de véleménye szerint annyira tele van
varázslattal s más pokoli mesterségekkel, hogy még a legbiztosabb
Ariadne-fonallal sem mer e veszélyes labyrinthba behatolni.
Volt alkalmam meggyőződni, hogy minél mélyebben megy be az ember
Turkesztanba, annál nagyobbnak találja a zarándoklásra való hajlamot.
Khivából évenként 10–15, Bokharából 30–40, Khokandból s a khinai
tatárságból 60–80 hadzsi kerül ki. Hozzávéve ehhez a persák zarándoklási
dühét Mesed, Kerbela, Kom és Mekkába, lehetetlen az ázsiaiaknak e még
most is meglevő vándorlási szenvedélyét észre nem venni. A régi
népvándorlások csirája még mindig létezik, s ha nem állna utjában
hatalmas befolyásával a nyugati czivilizatió, mely Ázsiát minden
oldalról körülveszi, ki tudja, mily változások történtek volna e
világrészben.
A HÁROM KHÁNSÁG UTJAI.
A. A Khivai Khánság s a Szomszéd Tartományok Utjai.
_1) Khivából Gömüstepébe:_
_a)_ Ortajolu, lovon 14–15 nap alatt könnyen megtehető. Állomásai a
következők:
1. Akgap.
2. Medemin.
3. Sor Göl (tó).
4. Kaplankir.
5. Dehli Ata.
6. Kahriman Ata.
7. Kojmat Ata.
8. Jeti Sziri.
9. Dsenak.
10. Ulu Balkan.
11. Kicsig Balkan.
12. Kören Tagi (hegyláncz).
13. Kizil Takir.
14. Bogdajla.
15. Etrek.
16. Gömüstepe.
_b)_ Tekke Jolu; tart 10 napig. Állomásai:
1. Medemin.
2. Döden.
3. Sahszenem.
4. Ortakuju.
5. Alti Kujruk.
6. Csirlalar.
7. Csin Mohammed.
8. Szazlik.
9. Etrek.
10. Gömüstepe.
Ezen utat látszanak használni az alamanok, mert csak igy fogható fel,
mint tehetnek nagy utakat oly gyorsasággal.
_2) Khivából Mesedbe_
két ut vezet; az egyik Hezareszptől Deregöznek a sivatagon át dél felé,
12 napig tart; a másik, mely Merven visz át, következő főállomásokat
vagy kutakat érint:
1. Dari.
2. Szagri.
3. Nemekabad.
4. Saksak.
5. Surken.
6. Akjap.
7. Merv.
_3) Khivából Bokharába (főut)._
Khivától Khankáig 6 tas (vagy ferszakh).
Khankától Surakhanig 5 „
Surakhantól Akkamisig 6 „
Akkamistól Töjebojunig 8 „
Töjebojuntól Tünüklüig 6 „
Tünüklütől Ücsudsakig 10 „
Ücsudsaktól Karakölig 10 „
Karaköltől Bokharáig 9 „
60 tas.
_4) Khivából Khokandba_
a sivatagon keresztül vezet egy ut, Bokharát nem érintve. Surakhannál
elhagyva a khánságot, 10–12 nap alatt Khodsendbe érhetni. De Dsizzak
felé kitérve az ut rövidebb. Ezen az uton járt Conolly is, egy khokandi
herczeg kiséretében, kivel Khivában találkozott.
_5) Khivából Kungratba s az Aral tó partjához._
Khivától Ürgendsig 4 tas.
Jengi Ürgendstől Görlenig 6 „
Görlentől Jengi Japig 3 „
Jengi Japtól Khitajig 3 „
Khitajtól Mangitig 4 „
Mangittól Kipcsakig 1 „
Kipcsaktól Kanliig 2 „
Kanlitól Khodsa Iliig 22 „
Khodsa Ilitől Kungratig 4 „
Kungrattól Hekim Atáig 4 „
Hekim Atától Csortangölig 5 „
Csortangöltől Bozatavig 10 „
Bozatavtól A tó partjáig 5 „
összesen 73 tas, mely, ha az ut nem nagyon rosz, 12 nap alatt
megjárható.
_6) Khivából Köhnén át Kungratba._
Khivától Gazavatig 3 tas.
Gazavattól Tashauzig 7 „
Tashauztól Kökcsegig 2 „
Kökcsegtől Kizil Takirig 7 „
Kizil Takirtöl Porszuig 6 „
Porszutól Köhne Ürgendsig 9 „
Köhne Ürgendstől Khodsa Iliig 6 „
Innen Kungratig, mint már fölebb emlitém 4 tas, összesen tehát 44; igy
ez az ut rövidebb volna, mint a Görlenen át vezető, de egyrészt
veszélyes, másrészt a sivatag miatt igen fárasztó, miért is az 5. szám
alatti ut a legjártabb.
_7) Khivából Fitnekbe._
Khivától Seikh Mukhtarig 3 tas.
Sejkh Mukhtartól Bagatig 3 „
Bagattól Isancsepéig 2 tas.
Isancsepétől Hezareszpig 2 „
Hezareszptől Fitnekig 6 „
16 tas.
E számot, az 5. szám alatti 73-hoz adva, kiviláglik, hogy az Oxus
hosszában elnyuló khánság legnagyobb terjedtsége nem több, mint 89 tas.
B. A Bokharai Khánság s Vidékének Utjai.
_1) Bokharából Heratba._
Bokharától Khosrobatig 3 tas.
Kosrobattól Tekenderig 5 „
Tekendertől Csercsiig 5 „
Csercsitől Karahindiig 5 „
Karahinditől Kerkiig 7 „
Kerkitől Zejdig (kut) 8 „
Zejdtől Andkhujig 10 „
Andkhujtól Batkakig 5 „
Batkaktól Majmenéig 8 „
Majmenétől Kajszarig 4 „
Kajszartól Narinig 6 „
Narintól Csicsektuig 6 „
Csicsektutól Kale Veliig 6 „
Kale Velitől Murgabig 4 „
Murgabtól Derbendig 3 „
Derbendtől Kale Nóig 8 „
Kale Nótól Szercsesméig 9 „
Szercsesmetől Heratig 6 „
108 tas.
mely ut lovon 20–25 nap alatt megtehető.
_2) Bokharából Mervbe_
Csardsujon keresztül kell menni, mely várostól három külön ut visz a
sivatagon keresztül:
_a)_ Rafatakon át, mely 45 ferszakhnyi hosszu s egy kuttal bir.
_b)_ Ücshadsin keresztül, melynek 40 ferszakhnyi hosszában két kutja
van.
_c) J_olkujun át, mely legkeletfelébb fekszik s 50 ferszakh hosszu.
_3) Bokharából Szamarkandba (közönséges ut)._
Bokharától Mezarig 5 tas.
Mezartól Kerminéig 6 „
Kerminétől Mirig 6 „
Mirtől Kette Kurganig 5 „
Kette Kurgantól Daulig 6 „
Daultól Szamarkandig 4 „
32 tas.
Terhelt szekéren ezen ut hat, jó lovon három nap; a postafutárok azonban
két nap alatt is megteszik.
_4) Szamarkandból Kerkibe._
Szamarkandtól Robati Hauzig 3 tas.
Robati Hauztól Najmanig 6 „
Najmantól Surkutukig 4 „
Surkutuktól Karsiig 5 „
Karsitól Fejzabadig 2 „
Fejzabadtól Szengszulakig 6 „
Szengszulaktól Kerkiig 6 „
32 tas.
_5) Szamarkandból Khodsenden át Khokandba._
Szamarkandtól Jengi Kurganig 3 tas.
Jengi Kurgantól Dsizzakig 4 „
Dsizzaktól Zaminig 5 „
Zamintól Dsamig 4 „
Dsamtól Szavatig 4 „
Szavattól Oratepéig 2 „
Oratepétől Nauig[124] 4 „
Nautól Khodsendig 4 „
Khodsendtől Karakcsikumig 4 „
Karakcsikumtól Mehremig 2 tas.
Mehremtől Besarikig 5 „
Besariktól Khokandig 5 „
46 tas.
Ezen ut, mely szekéren 8 napig tart, rendesen meg szokott rövidittetni
az által, hogy Oratepéből nyolcz óra alatt egyenesen Mehrembe lehet
menni, hat tast nyerve.
_6) Szamarkandból Taskendbe s az orosz határhoz._
Szamarkandtól Jengi Kurganig 3 tas.
Jengi Kurgantól Dsizzakig 4 „
Dsizzaktól Dsinaszig 16 „
Dsinasztól Zengi Atáig 4 „
Zengi Atától Taskendig 6 „
33 tas.
Innen még öt napig tart az ut Kale Rehimbe, hol, a mint mondják, az első
orosz erősség, és a legszélső kozák előőrs van.
C. A Khokandi Khánság Utjai.
_1) Khokandból Ósba (egyenes irány)._
Khokandtól Karaultepeig 5 tas.
Karaultepétől Mergolanig 3 „
Mergolantól Serikhánig 4 „
Serikhántól Endiganig 3 „
Endigantól Ósig 4 „
16 tas.
Ez ut kocsin 4 nap alatt megjárható.
_2) Khokandból Namenganon át Ósba._
Khokandtól Bibi Uvejdáig 3 tas
Bibi Uvejdától Sehri Menzilig 2 „
Sehri Menziltől Kirgisz Kurganig 4 tas.
Kirgisz Kurgantól Namenganig 4 „
Namengantól Ücskurganig 3 „
Ücskurgantól Gömüstepéig 5 „
Gömüstepétől Ósig 4 „
25 tas.
E két főuton kivül van még egy hegyi ut Taskendből Namenganba, melynek
azonban több igen veszélyes pontja van. Az ut nem több 45 mértföldnél, s
mégis 10 napig tart, a következő helyeken vezetve keresztül: Toj Tepe,
Karakhitaj Tilav, Kosrobat, Mollamir, Babatarkhan, Sehidan, hol az
oroszok Mehemmed Ali khán által megverettek, Kamiskurgan, Pungan,
Haremszeraj, Ujgur, Pop, Szeng, Dsuszt, Tőrekurgan, Namengan,
D. A Khinai Tatárország Utjai.
Kasgartól Jarkendig 36 (tas) mértföldet számítanak, s ez utat a
karavánok s szekerek egy hét alatt teszik meg. Kasgartól két napi
járásra a Jengi Hiszar nevü helyen kell átmenni, mely erős őrséggel van
megrakva.
Kasgar Akszutól 70 mértföldnyire van, a karavánoknak ez ut 12 napig
tart.
Akszutól Usturbanig, mely délnek fekszik, két nap alatt lehet elmenni.
Akszutól kelet felé menve, a következő állomásokon keresztül Komulba
érünk:
Akszutól Bajig 3 napi járás
Bajtól Szaramig 1 „
Szaramtól Kucsáig 2 napi járás
Kucsától Siarig 2 „
Siartól Bögürig 4 „
Bögürtől Kurliig 3 „
Kurlitól Köhne Turfanig 8 „
Köhne Turfantól Komulig 3 „
26 napi járás.
Ehhez véve a Kasgartól Akszuig terjedő 12 napnyi utat, az egész 38 nap
alatt járható meg.
XXII. FEJEZET. ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL.
FÖLDMIVELÉS. – KÜLÖNFÉLE LÓFAJOK. – JUHOK. – TEVÉK. – SZAMARAK. –
KÉZMŰÁRÚK. – A KERESKEDÉS FŐHELYEI. – OROSZ KERESKEDÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.
_a) Földmivelés._
Majdnem hihetetlen, mily termékeny általában véve e három khánság
földje, mely oáz formában emelkedik ki a középázsiai roppant sivatagból.
A földmivelés legkezdetlegesebb állapota daczára, nagy a bőség gyümölcs
és gabnában, sőt sok helytt több is van, mint kellene. A khivai gyümölcs
jelességét már emlitém, s nem mellőzhetem Bokharát és Khokandot sem,
melyek ugyan Khivával nem tehetők egy sorba, de különösen jeles szőllőik
miatt, melyeknek ott tiznél több faja található, pompás granátalmáik, s
leginkább kajszi baraczkjaik miatt nevezetesek, melyek nagy tömegekben
kivitetnek Persiába, Afghanisztanba és Oroszországba. Gabona a három
khánságban ötféle van: buza, árpa, dsügeri (Holcus saccharatus), köles
(tarik) és rízs. A legjobb buza és dsügeri Bokharában és Khivában terem,
a legjobb köles Khokandban; az árpa sehol sem különösen szép, s vagy
magában, vagy dsügerivel keverve lóetetésre használtatik.
A baromtenyésztésben a turkesztaniak főgondoskodása három állatban
öszpontosul, s ezek: a ló, juh és teve. A ló, melyet a középázsiai alter
egójának tekint, itt különböző fajokban s tulajdonságokkal található. A
lovak nevelése s a fajok különbségéről egész könyveket lehetne irni, de
nem birván szakismerettel, nem fogok annyira kiterjeszkedni. Valamint a
nomádoknak törzseik s nemzetségeik, ugy a lovaknak fajaik és családjaik
nagy számmal vannak, melyek közől a következő fajok a legérdekesebbek:
1. A turkman ló, melynek két alfaját, a tekke- és jomutfajt
különböztetik meg. A tekkék lovai, melyek közől a körogliak s akhalok a
legkedveltebbek, magas termetök által tünnek ki (16–18 marok).
Testalkotásuk könnyed, fejök szép, tartásuk méltóságos, és gyorsaságuk
bámulatraméltó, de nem kitartók. A jomut lovak alacsonyabbak, s bennök a
szép termet roppant gyorsasággal s példátlan kitartás és erővel
párosul.[125] Általában a turkman ló ismertető jelei: karcsu derék,
vékony fark, szép fej és nyak (csak az kár, hogy a sörényét le szokták
vágni), és finom, sima, fényes szőr; mely utólsó tulajdonságát
megmagyarázza az, hogy télen nyáron többszörös nemeztakaróval van
ellátva. Egy jó turkman ló ára 100–300, de sohasem kevesebb, mint 30
arany.
2. Az özbeg ló hasonlit a jomuthoz, de termete izmosabb, nyaka rövid s
vastag, s inkább utazásra, mint hadban vagy rabló kalandokban
használható.
3. A kaszak ló félvad állapotban él, kicsiny, hosszu sörénynyel, vastag
fej s otromba lábakkal. Ritkán kap abrakot, télen nyáron maga keresi a
legelőn takarmányát.
4. A khokandi teherhordó és igásló, a kaszak és özbeg lónak vegyülete, s
nagyon erős. E négy fajból valódi turkman lovak csak Persiában, özbeg
lovak Afghanisztan és Indiában vannak elterjedve.
A legszebb juh Bokharában van. Husa a legjobb, melyet Ázsiában találtam.
A tevének három faját ismerik, az egy- és két pupost, mely utóbbi nálunk
baktriainak hivatik, s csak a kirgizeknél fordul elő, és a ner, melyet
már Andkhujról szóltomban említék. Szamár legszebb van Khivában s
Bokharában; s ezek közől a hadsik évenként sokat hajtanak Persiába,
Bagdad, Damaszkus és Egyiptomba.
_b) Ipar._
Ezelőtt kétszáz évvel, midőn Törökország nem nyitott még annyira ajtót
az európai kereskedésnek, Engürü (Angora), Bruszsza, Damaszkus és Aleppo
gyáraiban bizonyosan több belföldi kelmét készitettek, mint most.
Közép-Ázsia ránk nézve még most is távolabb fekszik, mint Törökország
akkor, s azért a ruhaneműeket s házi szükségletek kielégitésére szolgáló
eszközöket legnagyobbrészt a belföldi ipar termeli.
A középázsiai ipar főhelyei Bokhara, Karsi, Jengi Ürgends, Khokand és
Namengan. E városokból kerül ki a sokféle gyapot és selyemszövet, vászon
és bőrárúk, melyek a belföldi szükségletet fedezik. Legelterjedtebb
áruczikk az aladsa-kelme, melyet férfiak ugy mint nők ruházatra
használnak. Ezt Khivában gyapjuból s nyers selyemből, Bokharában s
Khokandban pusztán gyapjuból szövik. A szabómesterség nem képezvén itt
külön keresetágat, a gyáros mindjárt ki is szabja s meg is varrja a
ruhákat, s a gyártmányok nagy része már kész öltönyök alakjában jő
kereskedésbe. Midőn Bokharában voltunk, az egész világ panaszkodott a
ruhák drágasága felett, melyeknek ára ez volt:
Első osztály. Második osztály. Harmadik osztály.
Khivai kabát 30 tenge. 20 tenge. 8 tenge.
Bokharai kabát 20 „ 12 „ 8 „
Khokandi kabát 12 „ 8 „ 5 „
Az Aladsán kivül gyártatnak még selyemszövetek, gyapjusálak turbánra,
többnyire rosz s durva vászon, s ebből ismét egy neme a caliconak
setétveres alakokkal, mely egész Turkesztan és Afghanisztanban
ágytakarókra használtatik.
A bőripar terén a középázsiaiak a chagrin (tatárul: szagri) készitésében
tünnek ki, mely zöld szinű s apró, hólyagforma emelkedésekkel bir. A
bagariát kivéve, melyet vizkulacsaik számára Oroszországból hozatnak,
minden csizma s lószerszám belföldi bőrből készül. A finomabb bőrt
meszt-re (harisnyaformáju alsó czipőkre), a durvábbat kus-ra (felső
czipőkre) használják. A bokharai s szamarkandi papirosnak nagy hire van
egész Turkesztanban s szomszéd tartományaiban. Nyers selyemből készül,
nagyon vékony és sima, s az arab irásra igen alkalmas.
Vas és aczélmunkák, a nyers termény hiányánál fogva, csekély
mennyiségben találhatók. Dicsérik a hezareszpi puskákat, a hiszari,
karsii és dsuszti kardokat s késeket.
Közép-Ázsiának jelentékeny iparczikke, mely Persián s Konstantinápolyon
át még Europába is behozatik, a szőnyegek, kizárólag a turkman nők
szorgalma s ügyességének gyümölcsei. Eltekintve a szép s igazi
szinektől, és a szövés erősségétől, a legfeltünőbb az, mikép tudják ezen
egyszerü nomád nők az alakok arányosságát annyira eltalálni, s honnan
veszik az izlést, mely gyakran jobb, mint nem egy europai gyárosé.
Egy egy szőnyegen mindig több leány s fiatal asszony szokott dolgozni.
Élükön egy idős matrona áll, ki előbb a homokban pontozza ki az illető
alakok mintáját s erre tekintve mondja meg a különféle fonalak
szálszámát, melyekből a kivánt alakok készüljenek. Ezek mellett még a
nemez munkák is emlitésre méltók, melyekben azonban inkább a kirgiz nők
tüntetik ki magukat.
_c) Kereskedés._
A mint a közlekedési utakról szóló fejezetben már emlittetett, hogy
Oroszország a legkiterjedettebben s legrendszeresebben közlekedik
Közép-Ázsiával, ugy az orosz kereskedés is a legrégibbnek s
legtetemesebbnek mondható. E kereskedés folytonos növekvésben van s
legalább e téren nehezen akadnak vetélytársai.
Az orosz kereskedésnek Közép-Ázsiában való növekvéséről a következő
egészen hiteles adatok a legjobb bizonyságot nyujthatják. Khanikov
1843-ban megjelent munkájában azt mondja, hogy évenkint 5–6000 teve
szükségeltetik az átszállitó kereskedésre, hogy a Közép-Ázsiából való
behozatal 3–4 millio rubelre rug, s a kivitel, mely 1828-ban 1,180600
rubelt tett, 1840-ben 3,283654 rubelre s 25 kopekre emelkedett. Igy állt
az arány 1828-tól 1840-ig. S. Saville Lumley, nagy szorgalommal és
ügyességgel kidolgozott „Report on Russian trade in Central Asia“ (1862)
munkájában jelenti, hogy az 1840–1850 időszakban a kivitel 1,014237 font
st., a bevitel 1,345741 font st.-re emelkedett.
A részletes áttekintést Lumleynek következő rovatozott kimutatása
szolgáltathatja:
KIMUTATÁSA _az Oroszország s Közép-Ázsia országai közötti kereskedésnek
1840–1850 között._
Kivitel.
Bokhara. Khiva. Khokand. Összesen.
Font st. Font st. Font st. Font st.
Vertpénz, arany s ezüst 213,969 15,210 375 229,554
Réz 45,776 1,856 2,043 49,675
Vas, aczél áruk, különböző ércz 82,127 9,331 10,970 102,437
Gyapot kelmék 156,707 58,915 7,559 223,181
Gyapju kelmék 50,467 25,869 1,976 78,312
Selyemszövetek 10,550 4,799 71 15,420
Bőr 81,543 37,921 4,069 123,533
Fa áruk 8,595 460 826 9,881
Festékanyag s festékek 48,635 17,904 693 67,232
Különféle áruk 85,416 27,567 2,031 115,012
Összesen 783,785 199,830 30,662 1,014,237
Bevitel.
Bokhara. Khiva. Khokand. Összesen.
Font st. Font st. Font st. Font st.
Nyers gyapot s fonalban 333,177 76,255 2,718 412,150
Gyapot szövetek 498,622 88,960 14,180 601,802
Nyers selyem s selyemkelmék 17,443 3,088 160 20,691
Gyapjukelmék 428 1,322 52 1,802
Buzér (krapp) 7,351 26,201 7 34,559
Prémáruk s báránybőr 151,773 6,297 1,995 160,065
Drágakövek s gyöngyök 17,856 703 – 18,559
Aszalt gyümölcs 27,784 2,147 16,883 44,814
Sálok s kasmir 24,242 – – 24,242
Különféle áruk 19,664 4,452 3,041 28,057
Összesen 1,096,380 249,425 39,936 1,345,741
Különben csak egy tekintetet kell vetnünk a bokharai, khivai és karsii
bazárokra, hogy az orosz kereskedés e roppant növekvéséről
meggyőződjünk, s épen nem tulzás, ha azt állitjuk, hogy egész
Közép-Ázsiában nincs ház, sőt nincs sátor, hol valamely oroszországi
árut ne lehetne találni. A legjelentékenyebb kereskedést az öntött
vasból készült katlanok s vizkannákkal üzik, melyek a déli Sziberiából s
nevezetesen az urali gyárakból hozatnak be, s csak ez egy czikknek
Bokharába, Taskendbe és Khivába szállitása évenkint több mint 3000
tevével történik. Az öntött vas mellett a nyers vas és sárga réz, az
orosz kattun, percaille, musselin, theafőzők, fegyverek, rövid áruk és a
czukor emlitendők. A posztót nagy ára miatt csak kevesen veszik s gyéren
található. A nevezett czikkek Bokharából s Karsiból nem csak
Turkesztannak többi részeibe, hanem még Majmenébe s Heratba, sőt
Kandahar- s Kabulba is vitetnek. Az utóbbi helyekhez Pesaver és Karacsi
természetesen közelebb van, de az orosz árúkat még is inkább kedvelik,
bár az angolok náluk sokkal jobbak.
E körülményt az olvasó feltünőnek fogja találni, de okai nagyon
egyszerüek. Bokharától Orenburg épen oly messze van, mint Karacsi, mely
a britt-indiai területen levén, az angol kereskedelemnek végörse
lehetne. Az ut innen Heraton át sokkal kényelmesebb s czélszerübb lenne,
mint az Oroszországba vezető, mely a sivatagon halad át. S hogy az angol
kereskedést az orosz még is háttérbe szoritja, ez, véleményünk szerint,
annak tulajdonitható: hogy először is az orosz kereskedelmi
összeköttetések a tatársággal már nehány százévesek, az angol
összeköttetések pedig, azokhoz képest, még ujaknak nevezhetők, s eléggé
tudva van, hogy a keleti mily szivósan ragaszkodik minden régihez és
megszokotthoz; s másodszor az oroszok, mint közeli szomszédok, jobban
ismerik a közép-ázsiainak izlését, mint a birminghami, manchesteri s
glasgowi angol gyárosok stb. Ezen csak akkor lehetne segiteni, ha
europai utazók ama vidéken szabadabban járhatnának mint most, midőn az
utazót nemcsak Bokharában, hanem Afghanisztanban is ezer veszély
fenyegeti. Végül harmadszor a herati ut, minden természeti kényelmessége
daczára, a kormányok rablási rendszere miatt, az idegen kereskedőre
nézve nagyon elrémitő, mint az a XIII. s XIV. fejezetekből látható. A mi
tehát Közép-Ázsia azon részét illeti, melyet beutaztunk, a felhozott
okokból ott az angol kereskedést az orosznál sokkal csekélyebbnek
találtuk, s azon adatok, melyeket mr. Davies 1862-ik februarban
megjelent „Report on the Trade of Central Asia“-jában felhoz, inkább az
India, Afghanisztan s a khinai tatárság, mint az India és Turkesztan
közötti kereskedelmi viszonyokat tüntetik elő. Az árúk minőségére nézve
a verseny mindenesetre lehetséges, s nem is kételkedhetni, hogy az angol
gyártmányok mindig tulsulylyal birnának.
Turkesztan Oroszországon kivül még majdnem folytonos kereskedésben áll
Heraton át Persiával is, hova báránybőrt, száritott gyümölcsöt, festéket
s nehány belföldi kelmét szállit, mely czikkeket aztán mesedi
opiummal[126], a Ralli és Comp. ház által nehány angol áruval, czukorral
és rövid árúkkal cserél be. Mesedből Bokharába oly ut is vezet, melyet
tiz nap alatt lehet megtenni, de a karavánok a rabló tekkék miatt a
Heraton által való kerülőre vannak kényszeritve, mely háromszor annyi
időbe kerül. Kabulból kék s fehér csíkos gyapot-sált hoznak Bokharába,
melyet a tatárok pota-nak, az afghanok lungi-nak neveznek, s nyári
turbánul általánosan viselik. Ugy látszik, hogy ez angol gyártmány, mely
Pesaveren át hozatik be, s az egyetlen, mely nagy keletnek örvend, mert
az izlésnek megfelel. A kabuliak ezenkivül indigót és fűszert hoznak be,
s ezt orosz kattunnal, theával és papirossal szokták becserélni.
Khinával csak jelentéktelen kereskedést űznek theával s porczellánnal,
mely azonban egészen más fajta, mint a minőt mi Európában használunk. A
khinaiak gyéren lépnek át a határon s a közlekedés csak a kalmukok és
muszulmanok által tartatik fen.
Végre azon kereskedésről is meg kell emlékeznünk, melyet a hadzsik űznek
Persia, India, Arabia s Törökországban. Az olvasó ezt csodálatosnak
fogja találni, de tapasztalásból mondhatjuk, hogy e forgalom megérdemli
a kereskedelmi vállalkozás nevét. Az 50–60 hadzsi, kik velem jöttek
Közép-Ázsiából Heratba, Bokharából mintegy 40 tuczat selyem zsebkendőt,
Namenganból körülbelől 2000 db kést és 30 db selyemszövetet, nagy
mennyiségü khokandi dappi-t (sapkák, melyek körül a turbánt tekerik)
stb. hoztak magukkal. S ezek csak a velem utazó hadzsik voltak. A
beviteli kereskedésben sem kell a hadzsikat felejteni, mert föltehető,
hogy az európai rövid árúk nagyobb része általuk jut Közép-Ázsiába.
XXIII. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.
BELVISZONYOK BOKHARA, KHIVA ÉS KHOKAND KÖZÖTT. – KÜLVISZONYOK
TÖRÖKORSZÁG-, PERSIA-, KHIVA- S OROSZORSZÁGGAL.
_a) Belviszonyok._
Abból, a mit Khiva és Khokand ujabb történetéről fentebb közöltem, már
meglehetős világos fogalmat képezhetünk magunknak a három khánság közt
fenálló viszonyokról. Mindazonáltal itt még nehány adatot fogok
összeállitani, hogy az egész helyzet áttekintését megkönnyitsem.
Legjobb lesz, ha Bokharán kezdjük. E khánság, mely még az iszlam
behozatala előtt már főszerepet játszott, mind az óta, daczára a sok
forradalomnak melyen keresztül ment, fentartotta felsőbbségét. Minthogy
a mai Közép-Ázsia czivilizatiójának bölcsője, Khokand és Khiva épen ugy,
mint a déli kis khánságok, sőt maga Afghanisztan is, mindig elismerték e
szellemi tulnyomóságát. A mollákat s a nemes Bokhara iszlami
tudományosságát nagyon dicsérik. De a szeretet csak is eddig tart, mert
minden kisérlet, melyet Bokhara emirei eddig tettek, hogy e szellemi
befolyás alatt politikai hatalmukat is megnagyobbitsák, nem csak a
politikai khánságoknál, hanem egyes városoknál is meghiusult. A
háborukból, melyeket Naszrullah emir Khivával és Khokanddal viselt,
rövidlátó politikusok azt következtethetnék, hogy Bokharában az orosz
megtámadástól való félelemből, ha jó szerivel nem sikerül, erőszakkal
akarnak szövetséget létrehozni. De Bokharában sohasem foglalkoztak ilyes
tervekkel. Az emirnek hadjáratai rablási támadások, és szilárdan meg
vagyunk győződve, hogy azon esetben, ha Oroszország Közép-Ázsiában
valósitani kezdi terveit, a három khánság nemcsak nem segélyezi egymást,
hanem viszálykodásuk által a közös ellenségnek a legjobb fegyvert
szolgáltatja. Khiva és Khokand, bár Bokhara kibékithetlen ellenségeinek
tekinthetők, nem tartatnak nagyon veszélyeseknek, s a napról napra
túlerősbülő Afghanisztan az egyetlen közép-ázsiai vetélytárs, melytől
Bokhara fél.