Az emlitett közlekedési utakon kivül még azon összeköttetést kell

megemlitenem, melyet egyes zarándokok vagy koldusok tartanak fenn

Turkesztan legrejtettebb zugaitól kezdve Ázsia legtávolabb vidékeiig.

Érdekes látni e nagyszerü csavargókat, kik üres zsebbel elhagyják

hazájokat, s ezer és ezer mértföldnyi utakra kelnek, oly országokba,

melyeknek azelőtt nevét sem hallották, oly népek közt, melyek tőlük

arczkifejezés, nyelv és szokásokra nézve teljesen különböznek. A

szegényebb[123] középázsiai csak egy álom sugallatát követve minden

további megfontolás nélkül kapja magát, s elvándorol Arabiába, sőt a

török birodalom legnyugatibb részeibe. Veszteni valója nincs, látni

akarja a világot, s megy, a merre a véletlen viszi. A világot akarja

látni, azaz az ő világát, mely Khinával kezdődik, s a török birodalommal

végződik. Europát szépnek tartja, de véleménye szerint annyira tele van

varázslattal s más pokoli mesterségekkel, hogy még a legbiztosabb

Ariadne-fonallal sem mer e veszélyes labyrinthba behatolni.

Volt alkalmam meggyőződni, hogy minél mélyebben megy be az ember

Turkesztanba, annál nagyobbnak találja a zarándoklásra való hajlamot.

Khivából évenként 10–15, Bokharából 30–40, Khokandból s a khinai

tatárságból 60–80 hadzsi kerül ki. Hozzávéve ehhez a persák zarándoklási

dühét Mesed, Kerbela, Kom és Mekkába, lehetetlen az ázsiaiaknak e még

most is meglevő vándorlási szenvedélyét észre nem venni. A régi

népvándorlások csirája még mindig létezik, s ha nem állna utjában

hatalmas befolyásával a nyugati czivilizatió, mely Ázsiát minden

oldalról körülveszi, ki tudja, mily változások történtek volna e

világrészben.

A HÁROM KHÁNSÁG UTJAI.

A. A Khivai Khánság s a Szomszéd Tartományok Utjai.

_1) Khivából Gömüstepébe:_

_a)_ Ortajolu, lovon 14–15 nap alatt könnyen megtehető. Állomásai a

következők:

1. Akgap.

2. Medemin.

3. Sor Göl (tó).

4. Kaplankir.

5. Dehli Ata.

6. Kahriman Ata.

7. Kojmat Ata.

8. Jeti Sziri.

9. Dsenak.

10. Ulu Balkan.

11. Kicsig Balkan.

12. Kören Tagi (hegyláncz).

13. Kizil Takir.

14. Bogdajla.

15. Etrek.

16. Gömüstepe.

_b)_ Tekke Jolu; tart 10 napig. Állomásai:

1. Medemin.

2. Döden.

3. Sahszenem.

4. Ortakuju.

5. Alti Kujruk.

6. Csirlalar.

7. Csin Mohammed.

8. Szazlik.

9. Etrek.

10. Gömüstepe.

Ezen utat látszanak használni az alamanok, mert csak igy fogható fel,

mint tehetnek nagy utakat oly gyorsasággal.

_2) Khivából Mesedbe_

két ut vezet; az egyik Hezareszptől Deregöznek a sivatagon át dél felé,

12 napig tart; a másik, mely Merven visz át, következő főállomásokat

vagy kutakat érint:

1. Dari.

2. Szagri.

3. Nemekabad.

4. Saksak.

5. Surken.

6. Akjap.

7. Merv.

_3) Khivából Bokharába (főut)._

Khivától Khankáig 6 tas (vagy ferszakh).

Khankától Surakhanig 5 „

Surakhantól Akkamisig 6 „

Akkamistól Töjebojunig 8 „

Töjebojuntól Tünüklüig 6 „

Tünüklütől Ücsudsakig 10 „

Ücsudsaktól Karakölig 10 „

Karaköltől Bokharáig 9 „

60 tas.

_4) Khivából Khokandba_

a sivatagon keresztül vezet egy ut, Bokharát nem érintve. Surakhannál

elhagyva a khánságot, 10–12 nap alatt Khodsendbe érhetni. De Dsizzak

felé kitérve az ut rövidebb. Ezen az uton járt Conolly is, egy khokandi

herczeg kiséretében, kivel Khivában találkozott.

_5) Khivából Kungratba s az Aral tó partjához._

Khivától Ürgendsig 4 tas.

Jengi Ürgendstől Görlenig 6 „

Görlentől Jengi Japig 3 „

Jengi Japtól Khitajig 3 „

Khitajtól Mangitig 4 „

Mangittól Kipcsakig 1 „

Kipcsaktól Kanliig 2 „

Kanlitól Khodsa Iliig 22 „

Khodsa Ilitől Kungratig 4 „

Kungrattól Hekim Atáig 4 „

Hekim Atától Csortangölig 5 „

Csortangöltől Bozatavig 10 „

Bozatavtól A tó partjáig 5 „

összesen 73 tas, mely, ha az ut nem nagyon rosz, 12 nap alatt

megjárható.

_6) Khivából Köhnén át Kungratba._

Khivától Gazavatig 3 tas.

Gazavattól Tashauzig 7 „

Tashauztól Kökcsegig 2 „

Kökcsegtől Kizil Takirig 7 „

Kizil Takirtöl Porszuig 6 „

Porszutól Köhne Ürgendsig 9 „

Köhne Ürgendstől Khodsa Iliig 6 „

Innen Kungratig, mint már fölebb emlitém 4 tas, összesen tehát 44; igy

ez az ut rövidebb volna, mint a Görlenen át vezető, de egyrészt

veszélyes, másrészt a sivatag miatt igen fárasztó, miért is az 5. szám

alatti ut a legjártabb.

_7) Khivából Fitnekbe._

Khivától Seikh Mukhtarig 3 tas.

Sejkh Mukhtartól Bagatig 3 „

Bagattól Isancsepéig 2 tas.

Isancsepétől Hezareszpig 2 „

Hezareszptől Fitnekig 6 „

16 tas.

E számot, az 5. szám alatti 73-hoz adva, kiviláglik, hogy az Oxus

hosszában elnyuló khánság legnagyobb terjedtsége nem több, mint 89 tas.

B. A Bokharai Khánság s Vidékének Utjai.

_1) Bokharából Heratba._

Bokharától Khosrobatig 3 tas.

Kosrobattól Tekenderig 5 „

Tekendertől Csercsiig 5 „

Csercsitől Karahindiig 5 „

Karahinditől Kerkiig 7 „

Kerkitől Zejdig (kut) 8 „

Zejdtől Andkhujig 10 „

Andkhujtól Batkakig 5 „

Batkaktól Majmenéig 8 „

Majmenétől Kajszarig 4 „

Kajszartól Narinig 6 „

Narintól Csicsektuig 6 „

Csicsektutól Kale Veliig 6 „

Kale Velitől Murgabig 4 „

Murgabtól Derbendig 3 „

Derbendtől Kale Nóig 8 „

Kale Nótól Szercsesméig 9 „

Szercsesmetől Heratig 6 „

108 tas.

mely ut lovon 20–25 nap alatt megtehető.

_2) Bokharából Mervbe_

Csardsujon keresztül kell menni, mely várostól három külön ut visz a

sivatagon keresztül:

_a)_ Rafatakon át, mely 45 ferszakhnyi hosszu s egy kuttal bir.

_b)_ Ücshadsin keresztül, melynek 40 ferszakhnyi hosszában két kutja

van.

_c) J_olkujun át, mely legkeletfelébb fekszik s 50 ferszakh hosszu.

_3) Bokharából Szamarkandba (közönséges ut)._

Bokharától Mezarig 5 tas.

Mezartól Kerminéig 6 „

Kerminétől Mirig 6 „

Mirtől Kette Kurganig 5 „

Kette Kurgantól Daulig 6 „

Daultól Szamarkandig 4 „

32 tas.

Terhelt szekéren ezen ut hat, jó lovon három nap; a postafutárok azonban

két nap alatt is megteszik.

_4) Szamarkandból Kerkibe._

Szamarkandtól Robati Hauzig 3 tas.

Robati Hauztól Najmanig 6 „

Najmantól Surkutukig 4 „

Surkutuktól Karsiig 5 „

Karsitól Fejzabadig 2 „

Fejzabadtól Szengszulakig 6 „

Szengszulaktól Kerkiig 6 „

32 tas.

_5) Szamarkandból Khodsenden át Khokandba._

Szamarkandtól Jengi Kurganig 3 tas.

Jengi Kurgantól Dsizzakig 4 „

Dsizzaktól Zaminig 5 „

Zamintól Dsamig 4 „

Dsamtól Szavatig 4 „

Szavattól Oratepéig 2 „

Oratepétől Nauig[124] 4 „

Nautól Khodsendig 4 „

Khodsendtől Karakcsikumig 4 „

Karakcsikumtól Mehremig 2 tas.

Mehremtől Besarikig 5 „

Besariktól Khokandig 5 „

46 tas.

Ezen ut, mely szekéren 8 napig tart, rendesen meg szokott rövidittetni

az által, hogy Oratepéből nyolcz óra alatt egyenesen Mehrembe lehet

menni, hat tast nyerve.

_6) Szamarkandból Taskendbe s az orosz határhoz._

Szamarkandtól Jengi Kurganig 3 tas.

Jengi Kurgantól Dsizzakig 4 „

Dsizzaktól Dsinaszig 16 „

Dsinasztól Zengi Atáig 4 „

Zengi Atától Taskendig 6 „

33 tas.

Innen még öt napig tart az ut Kale Rehimbe, hol, a mint mondják, az első

orosz erősség, és a legszélső kozák előőrs van.

C. A Khokandi Khánság Utjai.

_1) Khokandból Ósba (egyenes irány)._

Khokandtól Karaultepeig 5 tas.

Karaultepétől Mergolanig 3 „

Mergolantól Serikhánig 4 „

Serikhántól Endiganig 3 „

Endigantól Ósig 4 „

16 tas.

Ez ut kocsin 4 nap alatt megjárható.

_2) Khokandból Namenganon át Ósba._

Khokandtól Bibi Uvejdáig 3 tas

Bibi Uvejdától Sehri Menzilig 2 „

Sehri Menziltől Kirgisz Kurganig 4 tas.

Kirgisz Kurgantól Namenganig 4 „

Namengantól Ücskurganig 3 „

Ücskurgantól Gömüstepéig 5 „

Gömüstepétől Ósig 4 „

25 tas.

E két főuton kivül van még egy hegyi ut Taskendből Namenganba, melynek

azonban több igen veszélyes pontja van. Az ut nem több 45 mértföldnél, s

mégis 10 napig tart, a következő helyeken vezetve keresztül: Toj Tepe,

Karakhitaj Tilav, Kosrobat, Mollamir, Babatarkhan, Sehidan, hol az

oroszok Mehemmed Ali khán által megverettek, Kamiskurgan, Pungan,

Haremszeraj, Ujgur, Pop, Szeng, Dsuszt, Tőrekurgan, Namengan,

D. A Khinai Tatárország Utjai.

Kasgartól Jarkendig 36 (tas) mértföldet számítanak, s ez utat a

karavánok s szekerek egy hét alatt teszik meg. Kasgartól két napi

járásra a Jengi Hiszar nevü helyen kell átmenni, mely erős őrséggel van

megrakva.

Kasgar Akszutól 70 mértföldnyire van, a karavánoknak ez ut 12 napig

tart.

Akszutól Usturbanig, mely délnek fekszik, két nap alatt lehet elmenni.

Akszutól kelet felé menve, a következő állomásokon keresztül Komulba

érünk:

Akszutól Bajig 3 napi járás

Bajtól Szaramig 1 „

Szaramtól Kucsáig 2 napi járás

Kucsától Siarig 2 „

Siartól Bögürig 4 „

Bögürtől Kurliig 3 „

Kurlitól Köhne Turfanig 8 „

Köhne Turfantól Komulig 3 „

26 napi járás.

Ehhez véve a Kasgartól Akszuig terjedő 12 napnyi utat, az egész 38 nap

alatt járható meg.

XXII. FEJEZET. ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL.

FÖLDMIVELÉS. – KÜLÖNFÉLE LÓFAJOK. – JUHOK. – TEVÉK. – SZAMARAK. –

KÉZMŰÁRÚK. – A KERESKEDÉS FŐHELYEI. – OROSZ KERESKEDÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.

_a) Földmivelés._

Majdnem hihetetlen, mily termékeny általában véve e három khánság

földje, mely oáz formában emelkedik ki a középázsiai roppant sivatagból.

A földmivelés legkezdetlegesebb állapota daczára, nagy a bőség gyümölcs

és gabnában, sőt sok helytt több is van, mint kellene. A khivai gyümölcs

jelességét már emlitém, s nem mellőzhetem Bokharát és Khokandot sem,

melyek ugyan Khivával nem tehetők egy sorba, de különösen jeles szőllőik

miatt, melyeknek ott tiznél több faja található, pompás granátalmáik, s

leginkább kajszi baraczkjaik miatt nevezetesek, melyek nagy tömegekben

kivitetnek Persiába, Afghanisztanba és Oroszországba. Gabona a három

khánságban ötféle van: buza, árpa, dsügeri (Holcus saccharatus), köles

(tarik) és rízs. A legjobb buza és dsügeri Bokharában és Khivában terem,

a legjobb köles Khokandban; az árpa sehol sem különösen szép, s vagy

magában, vagy dsügerivel keverve lóetetésre használtatik.

A baromtenyésztésben a turkesztaniak főgondoskodása három állatban

öszpontosul, s ezek: a ló, juh és teve. A ló, melyet a középázsiai alter

egójának tekint, itt különböző fajokban s tulajdonságokkal található. A

lovak nevelése s a fajok különbségéről egész könyveket lehetne irni, de

nem birván szakismerettel, nem fogok annyira kiterjeszkedni. Valamint a

nomádoknak törzseik s nemzetségeik, ugy a lovaknak fajaik és családjaik

nagy számmal vannak, melyek közől a következő fajok a legérdekesebbek:

1. A turkman ló, melynek két alfaját, a tekke- és jomutfajt

különböztetik meg. A tekkék lovai, melyek közől a körogliak s akhalok a

legkedveltebbek, magas termetök által tünnek ki (16–18 marok).

Testalkotásuk könnyed, fejök szép, tartásuk méltóságos, és gyorsaságuk

bámulatraméltó, de nem kitartók. A jomut lovak alacsonyabbak, s bennök a

szép termet roppant gyorsasággal s példátlan kitartás és erővel

párosul.[125] Általában a turkman ló ismertető jelei: karcsu derék,

vékony fark, szép fej és nyak (csak az kár, hogy a sörényét le szokták

vágni), és finom, sima, fényes szőr; mely utólsó tulajdonságát

megmagyarázza az, hogy télen nyáron többszörös nemeztakaróval van

ellátva. Egy jó turkman ló ára 100–300, de sohasem kevesebb, mint 30

arany.

2. Az özbeg ló hasonlit a jomuthoz, de termete izmosabb, nyaka rövid s

vastag, s inkább utazásra, mint hadban vagy rabló kalandokban

használható.

3. A kaszak ló félvad állapotban él, kicsiny, hosszu sörénynyel, vastag

fej s otromba lábakkal. Ritkán kap abrakot, télen nyáron maga keresi a

legelőn takarmányát.

4. A khokandi teherhordó és igásló, a kaszak és özbeg lónak vegyülete, s

nagyon erős. E négy fajból valódi turkman lovak csak Persiában, özbeg

lovak Afghanisztan és Indiában vannak elterjedve.

A legszebb juh Bokharában van. Husa a legjobb, melyet Ázsiában találtam.

A tevének három faját ismerik, az egy- és két pupost, mely utóbbi nálunk

baktriainak hivatik, s csak a kirgizeknél fordul elő, és a ner, melyet

már Andkhujról szóltomban említék. Szamár legszebb van Khivában s

Bokharában; s ezek közől a hadsik évenként sokat hajtanak Persiába,

Bagdad, Damaszkus és Egyiptomba.

_b) Ipar._

Ezelőtt kétszáz évvel, midőn Törökország nem nyitott még annyira ajtót

az európai kereskedésnek, Engürü (Angora), Bruszsza, Damaszkus és Aleppo

gyáraiban bizonyosan több belföldi kelmét készitettek, mint most.

Közép-Ázsia ránk nézve még most is távolabb fekszik, mint Törökország

akkor, s azért a ruhaneműeket s házi szükségletek kielégitésére szolgáló

eszközöket legnagyobbrészt a belföldi ipar termeli.

A középázsiai ipar főhelyei Bokhara, Karsi, Jengi Ürgends, Khokand és

Namengan. E városokból kerül ki a sokféle gyapot és selyemszövet, vászon

és bőrárúk, melyek a belföldi szükségletet fedezik. Legelterjedtebb

áruczikk az aladsa-kelme, melyet férfiak ugy mint nők ruházatra

használnak. Ezt Khivában gyapjuból s nyers selyemből, Bokharában s

Khokandban pusztán gyapjuból szövik. A szabómesterség nem képezvén itt

külön keresetágat, a gyáros mindjárt ki is szabja s meg is varrja a

ruhákat, s a gyártmányok nagy része már kész öltönyök alakjában jő

kereskedésbe. Midőn Bokharában voltunk, az egész világ panaszkodott a

ruhák drágasága felett, melyeknek ára ez volt:

Első osztály. Második osztály. Harmadik osztály.

Khivai kabát 30 tenge. 20 tenge. 8 tenge.

Bokharai kabát 20 „ 12 „ 8 „

Khokandi kabát 12 „ 8 „ 5 „

Az Aladsán kivül gyártatnak még selyemszövetek, gyapjusálak turbánra,

többnyire rosz s durva vászon, s ebből ismét egy neme a caliconak

setétveres alakokkal, mely egész Turkesztan és Afghanisztanban

ágytakarókra használtatik.

A bőripar terén a középázsiaiak a chagrin (tatárul: szagri) készitésében

tünnek ki, mely zöld szinű s apró, hólyagforma emelkedésekkel bir. A

bagariát kivéve, melyet vizkulacsaik számára Oroszországból hozatnak,

minden csizma s lószerszám belföldi bőrből készül. A finomabb bőrt

meszt-re (harisnyaformáju alsó czipőkre), a durvábbat kus-ra (felső

czipőkre) használják. A bokharai s szamarkandi papirosnak nagy hire van

egész Turkesztanban s szomszéd tartományaiban. Nyers selyemből készül,

nagyon vékony és sima, s az arab irásra igen alkalmas.

Vas és aczélmunkák, a nyers termény hiányánál fogva, csekély

mennyiségben találhatók. Dicsérik a hezareszpi puskákat, a hiszari,

karsii és dsuszti kardokat s késeket.

Közép-Ázsiának jelentékeny iparczikke, mely Persián s Konstantinápolyon

át még Europába is behozatik, a szőnyegek, kizárólag a turkman nők

szorgalma s ügyességének gyümölcsei. Eltekintve a szép s igazi

szinektől, és a szövés erősségétől, a legfeltünőbb az, mikép tudják ezen

egyszerü nomád nők az alakok arányosságát annyira eltalálni, s honnan

veszik az izlést, mely gyakran jobb, mint nem egy europai gyárosé.

Egy egy szőnyegen mindig több leány s fiatal asszony szokott dolgozni.

Élükön egy idős matrona áll, ki előbb a homokban pontozza ki az illető

alakok mintáját s erre tekintve mondja meg a különféle fonalak

szálszámát, melyekből a kivánt alakok készüljenek. Ezek mellett még a

nemez munkák is emlitésre méltók, melyekben azonban inkább a kirgiz nők

tüntetik ki magukat.

_c) Kereskedés._

A mint a közlekedési utakról szóló fejezetben már emlittetett, hogy

Oroszország a legkiterjedettebben s legrendszeresebben közlekedik

Közép-Ázsiával, ugy az orosz kereskedés is a legrégibbnek s

legtetemesebbnek mondható. E kereskedés folytonos növekvésben van s

legalább e téren nehezen akadnak vetélytársai.

Az orosz kereskedésnek Közép-Ázsiában való növekvéséről a következő

egészen hiteles adatok a legjobb bizonyságot nyujthatják. Khanikov

1843-ban megjelent munkájában azt mondja, hogy évenkint 5–6000 teve

szükségeltetik az átszállitó kereskedésre, hogy a Közép-Ázsiából való

behozatal 3–4 millio rubelre rug, s a kivitel, mely 1828-ban 1,180600

rubelt tett, 1840-ben 3,283654 rubelre s 25 kopekre emelkedett. Igy állt

az arány 1828-tól 1840-ig. S. Saville Lumley, nagy szorgalommal és

ügyességgel kidolgozott „Report on Russian trade in Central Asia“ (1862)

munkájában jelenti, hogy az 1840–1850 időszakban a kivitel 1,014237 font

st., a bevitel 1,345741 font st.-re emelkedett.

A részletes áttekintést Lumleynek következő rovatozott kimutatása

szolgáltathatja:

KIMUTATÁSA _az Oroszország s Közép-Ázsia országai közötti kereskedésnek

1840–1850 között._

Kivitel.

Bokhara. Khiva. Khokand. Összesen.

Font st. Font st. Font st. Font st.

Vertpénz, arany s ezüst 213,969 15,210 375 229,554

Réz 45,776 1,856 2,043 49,675

Vas, aczél áruk, különböző ércz 82,127 9,331 10,970 102,437

Gyapot kelmék 156,707 58,915 7,559 223,181

Gyapju kelmék 50,467 25,869 1,976 78,312

Selyemszövetek 10,550 4,799 71 15,420

Bőr 81,543 37,921 4,069 123,533

Fa áruk 8,595 460 826 9,881

Festékanyag s festékek 48,635 17,904 693 67,232

Különféle áruk 85,416 27,567 2,031 115,012

Összesen 783,785 199,830 30,662 1,014,237

Bevitel.

Bokhara. Khiva. Khokand. Összesen.

Font st. Font st. Font st. Font st.

Nyers gyapot s fonalban 333,177 76,255 2,718 412,150

Gyapot szövetek 498,622 88,960 14,180 601,802

Nyers selyem s selyemkelmék 17,443 3,088 160 20,691

Gyapjukelmék 428 1,322 52 1,802

Buzér (krapp) 7,351 26,201 7 34,559

Prémáruk s báránybőr 151,773 6,297 1,995 160,065

Drágakövek s gyöngyök 17,856 703 – 18,559

Aszalt gyümölcs 27,784 2,147 16,883 44,814

Sálok s kasmir 24,242 – – 24,242

Különféle áruk 19,664 4,452 3,041 28,057

Összesen 1,096,380 249,425 39,936 1,345,741

Különben csak egy tekintetet kell vetnünk a bokharai, khivai és karsii

bazárokra, hogy az orosz kereskedés e roppant növekvéséről

meggyőződjünk, s épen nem tulzás, ha azt állitjuk, hogy egész

Közép-Ázsiában nincs ház, sőt nincs sátor, hol valamely oroszországi

árut ne lehetne találni. A legjelentékenyebb kereskedést az öntött

vasból készült katlanok s vizkannákkal üzik, melyek a déli Sziberiából s

nevezetesen az urali gyárakból hozatnak be, s csak ez egy czikknek

Bokharába, Taskendbe és Khivába szállitása évenkint több mint 3000

tevével történik. Az öntött vas mellett a nyers vas és sárga réz, az

orosz kattun, percaille, musselin, theafőzők, fegyverek, rövid áruk és a

czukor emlitendők. A posztót nagy ára miatt csak kevesen veszik s gyéren

található. A nevezett czikkek Bokharából s Karsiból nem csak

Turkesztannak többi részeibe, hanem még Majmenébe s Heratba, sőt

Kandahar- s Kabulba is vitetnek. Az utóbbi helyekhez Pesaver és Karacsi

természetesen közelebb van, de az orosz árúkat még is inkább kedvelik,

bár az angolok náluk sokkal jobbak.

E körülményt az olvasó feltünőnek fogja találni, de okai nagyon

egyszerüek. Bokharától Orenburg épen oly messze van, mint Karacsi, mely

a britt-indiai területen levén, az angol kereskedelemnek végörse

lehetne. Az ut innen Heraton át sokkal kényelmesebb s czélszerübb lenne,

mint az Oroszországba vezető, mely a sivatagon halad át. S hogy az angol

kereskedést az orosz még is háttérbe szoritja, ez, véleményünk szerint,

annak tulajdonitható: hogy először is az orosz kereskedelmi

összeköttetések a tatársággal már nehány százévesek, az angol

összeköttetések pedig, azokhoz képest, még ujaknak nevezhetők, s eléggé

tudva van, hogy a keleti mily szivósan ragaszkodik minden régihez és

megszokotthoz; s másodszor az oroszok, mint közeli szomszédok, jobban

ismerik a közép-ázsiainak izlését, mint a birminghami, manchesteri s

glasgowi angol gyárosok stb. Ezen csak akkor lehetne segiteni, ha

europai utazók ama vidéken szabadabban járhatnának mint most, midőn az

utazót nemcsak Bokharában, hanem Afghanisztanban is ezer veszély

fenyegeti. Végül harmadszor a herati ut, minden természeti kényelmessége

daczára, a kormányok rablási rendszere miatt, az idegen kereskedőre

nézve nagyon elrémitő, mint az a XIII. s XIV. fejezetekből látható. A mi

tehát Közép-Ázsia azon részét illeti, melyet beutaztunk, a felhozott

okokból ott az angol kereskedést az orosznál sokkal csekélyebbnek

találtuk, s azon adatok, melyeket mr. Davies 1862-ik februarban

megjelent „Report on the Trade of Central Asia“-jában felhoz, inkább az

India, Afghanisztan s a khinai tatárság, mint az India és Turkesztan

közötti kereskedelmi viszonyokat tüntetik elő. Az árúk minőségére nézve

a verseny mindenesetre lehetséges, s nem is kételkedhetni, hogy az angol

gyártmányok mindig tulsulylyal birnának.

Turkesztan Oroszországon kivül még majdnem folytonos kereskedésben áll

Heraton át Persiával is, hova báránybőrt, száritott gyümölcsöt, festéket

s nehány belföldi kelmét szállit, mely czikkeket aztán mesedi

opiummal[126], a Ralli és Comp. ház által nehány angol áruval, czukorral

és rövid árúkkal cserél be. Mesedből Bokharába oly ut is vezet, melyet

tiz nap alatt lehet megtenni, de a karavánok a rabló tekkék miatt a

Heraton által való kerülőre vannak kényszeritve, mely háromszor annyi

időbe kerül. Kabulból kék s fehér csíkos gyapot-sált hoznak Bokharába,

melyet a tatárok pota-nak, az afghanok lungi-nak neveznek, s nyári

turbánul általánosan viselik. Ugy látszik, hogy ez angol gyártmány, mely

Pesaveren át hozatik be, s az egyetlen, mely nagy keletnek örvend, mert

az izlésnek megfelel. A kabuliak ezenkivül indigót és fűszert hoznak be,

s ezt orosz kattunnal, theával és papirossal szokták becserélni.

Khinával csak jelentéktelen kereskedést űznek theával s porczellánnal,

mely azonban egészen más fajta, mint a minőt mi Európában használunk. A

khinaiak gyéren lépnek át a határon s a közlekedés csak a kalmukok és

muszulmanok által tartatik fen.

Végre azon kereskedésről is meg kell emlékeznünk, melyet a hadzsik űznek

Persia, India, Arabia s Törökországban. Az olvasó ezt csodálatosnak

fogja találni, de tapasztalásból mondhatjuk, hogy e forgalom megérdemli

a kereskedelmi vállalkozás nevét. Az 50–60 hadzsi, kik velem jöttek

Közép-Ázsiából Heratba, Bokharából mintegy 40 tuczat selyem zsebkendőt,

Namenganból körülbelől 2000 db kést és 30 db selyemszövetet, nagy

mennyiségü khokandi dappi-t (sapkák, melyek körül a turbánt tekerik)

stb. hoztak magukkal. S ezek csak a velem utazó hadzsik voltak. A

beviteli kereskedésben sem kell a hadzsikat felejteni, mert föltehető,

hogy az európai rövid árúk nagyobb része általuk jut Közép-Ázsiába.

XXIII. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.

BELVISZONYOK BOKHARA, KHIVA ÉS KHOKAND KÖZÖTT. – KÜLVISZONYOK

TÖRÖKORSZÁG-, PERSIA-, KHIVA- S OROSZORSZÁGGAL.

_a) Belviszonyok._

Abból, a mit Khiva és Khokand ujabb történetéről fentebb közöltem, már

meglehetős világos fogalmat képezhetünk magunknak a három khánság közt

fenálló viszonyokról. Mindazonáltal itt még nehány adatot fogok

összeállitani, hogy az egész helyzet áttekintését megkönnyitsem.

Legjobb lesz, ha Bokharán kezdjük. E khánság, mely még az iszlam

behozatala előtt már főszerepet játszott, mind az óta, daczára a sok

forradalomnak melyen keresztül ment, fentartotta felsőbbségét. Minthogy

a mai Közép-Ázsia czivilizatiójának bölcsője, Khokand és Khiva épen ugy,

mint a déli kis khánságok, sőt maga Afghanisztan is, mindig elismerték e

szellemi tulnyomóságát. A mollákat s a nemes Bokhara iszlami

tudományosságát nagyon dicsérik. De a szeretet csak is eddig tart, mert

minden kisérlet, melyet Bokhara emirei eddig tettek, hogy e szellemi

befolyás alatt politikai hatalmukat is megnagyobbitsák, nem csak a

politikai khánságoknál, hanem egyes városoknál is meghiusult. A

háborukból, melyeket Naszrullah emir Khivával és Khokanddal viselt,

rövidlátó politikusok azt következtethetnék, hogy Bokharában az orosz

megtámadástól való félelemből, ha jó szerivel nem sikerül, erőszakkal

akarnak szövetséget létrehozni. De Bokharában sohasem foglalkoztak ilyes

tervekkel. Az emirnek hadjáratai rablási támadások, és szilárdan meg

vagyunk győződve, hogy azon esetben, ha Oroszország Közép-Ázsiában

valósitani kezdi terveit, a három khánság nemcsak nem segélyezi egymást,

hanem viszálykodásuk által a közös ellenségnek a legjobb fegyvert

szolgáltatja. Khiva és Khokand, bár Bokhara kibékithetlen ellenségeinek

tekinthetők, nem tartatnak nagyon veszélyeseknek, s a napról napra

túlerősbülő Afghanisztan az egyetlen közép-ázsiai vetélytárs, melytől

Bokhara fél.

Közép-ázsiai utazás · 第 24 / 26 段