Albert. Csak menjetek be, hozom rögtön. _Kimegy jobbra._

Ettingenné. Olympia, nézed a játékot egy kicsit, úgy-e?

Olympia. Anyám, egy percre kérlek. Mielőtt bemégy.

Ettingenné. Addig játszál helyettem, Lina.

Lina. Hogyan? Mégis?

Ettingenné. Pardon: csak veled nem játszom. Helyettem játszhatsz. Ülj

csak be. Játszál rosszul. Veszíts, hogy mérgelődjem. Itt a jó alkalom.

_Olympiához lép._

_Lina és Kovács balra el._

Olympia. Láttad, milyen voltam Linához?

Ettingenné. Jól tetted.

Olympia. Albert, mikor idekísért, nagyon határozottan figyelmeztetett,

hogy Lina intrikál. Albert hű barát, jó rokon és a mi emberünk. Lina

életveszélyes. Lina ma este a bálon bemutattatott magának egy

főszerkesztőt és egy fényképészt.

Ettingenné. Köszönöm az információt, lányom. Intézkedni fogok, még pedig

erélyesen. De most legyünk tárgyilagosak. Tudod, hogy ilyesmiről soha

nem szóltam neked. Most szólok. Vigyázz evvel a huszártiszttel. Légy

okos. Először látlak vigyázatlannak. Mi az irígység rettenetes

ellenőrzése alatt állunk. Egész családok lesnek arra, hogy valami kis

hibát csináljunk. Nem egy Lina van, hanem ezer. Egész Bécs egy nagy

Lina. Kell többet mondanom?

Olympia. Nem, anyám. És ezt őszintén köszönöm.

Ettingenné. Azt hallom, ő is Velencébe akar jönni.

Olympia. Honnan tudod?

Ettingenné. Linától.

Olympia. Ő honnan tudja?

Ettingenné. Nem tudom. Képes és beszélget egy olyan hivatalnokkal a

menetjegyirodában. De tudja, ez tény, és légy nyugodt, nem tartja

titokban. A kapitány nem utazhatik Velencébe. A kapitány sehova se

jöhet, ahol mi vagyunk. Ennek vége, örökre. Már előbb kellett volna.

Olympia. Semmise volt.

Ettingenné. Épp azért. Ő szerelmes, ez tény. És nem képes ezt titkolni.

Ezt még passzíve sem szabad tűrni. Gondolj ő felsége könyörtelen, hideg

kék szemére. Nekem borzongás jár a hátamban.

Olympia. Tehát?

Ettingenné. Le kell tiltanod. Nyíltan, tisztességesen, kegyetlenül

végezni vele. És rögtön. Miért csukod le a szemedet?

Olympia _nem felel_.

Ettingenné. Nehezedre esik?

Olympia. Igen.

Ettingenné. Muszáj.

Olympia. Tudom.

Ettingenné. Mégpedig rögtön.

Olympia _elfogódottan_. Még valamit be kell vallanom anyám.

Ettingenné. Jaj.

Olympia. Nem jaj, anyám. Én írtam apámnak egy levelet… a kapitány

érdekében.

Ettingenné. És nekem nem szóltál?

Olympia. Nem, ezt magam akartam csinálni. Tudod, hogy ő felsége

lovaglómestert keres Leonóra főhercegnőnek, és tudod, mennyit utasított

már vissza. A legkedvesebb leánya mellé tökéletes embert akar.

Ettingenné. Te ajánlottad a kapitányt.

Olympia. Azt írtam a papának, hogy én kérem, ezt vigye keresztül. És

tudod, ha én kérek valamit a papától… _Ránéz_. Rosszul tettem?

Ettingenné. Nem, édesem. Jól tetted. Ő felségének szolgálatot tettél.

Ennél tökéletesebb lovaglómestert nem kap a legkedvesebb gyermeke

számára. Sőt kötelességed volt. Ez az ember tetőtől-talpig gentleman. A

császár hálás lesz neked. De…

Olympia. De?

Ettingenné. De ez most egy okkal több, hogy eltávolítsd magadtól. Ha

pletyka támad, még azt mondhatják, hogy érzelmi okokból ajánltad. Ő… az

a tiszt… tud erről?

Olympia. Nem. Csak akkor akartam szólni neki, ha meglesz. Meglepetésnek

szántam. Igen. Elfogott… hirtelen fogott el a vágy… valamit adni

szegénynek… valami értékeset… Segíteni rajta! És leültem, megírtam a

levelet. Azóta nyugodtabb vagyok, ha azt a hűséges, rajongó tekintetét

rám szegzi. _Melegen_. Érzem, hogy tettem érte valamit.

Ettingenné. Egy újabb okkal több, hogy eltávolítsd.

Olympia. Tudom, anyám.

Ettingenné. Még pedig rögtön. Ha szabad tanácsot adnom… ifjúságom

praxisából: nem elég megsebezni. Férfit nem szabad kínozni. Humánusnak

kell lenni. Meg kell ölni. A férfi nemes vad. És a nő legyen úri vadász.

Néha elég egy szó, hogy leterítse. De a szíve közepébe. Érted, lányom?

Olympia. Értem. Kérlek, anyám… küldd ide. Azonnal.

_Ettingenné sietve el balra._

_Olympia mereven, mozdulatlanul áll és vár. Kovács belép._

Kovács _feszesen áll meg és vár_.

Olympia. Kérem, mit óhajt tőlem. Az előbb azt mondta, beszélni akar

velem.

Kovács. Elutaznak. Holnap este.

Olympia. Igen.

Kovács. Én kérem önt… engedje meg, hogy én is felbukkanhassak

Velencében.

Olympia. Önnek már megvan a jegye.

Kovács. Igen.

Olympia. Hol vette?

Kovács. A jegyirodában.

Olympia. Nem bukkanhat fel.

Olympia · 第 14 / 71 题