De egy régi okmányból kiderül, hogy János tulajdonképpen zulukaffer
származású. Jánosnak eszébe jut a zulukaffer japáni otthon és a Niagara
északi csúcsa, a Cseremisz nevű széllel. Azonnal elhatározza, hogy
megtéríti a faluban tartózkodó angolokat. De a kafferek közben
megérkeztek és régi tam-tam és bú-bú dalokat énekelnek. Erre János lelki
átalakuláson megy keresztül és ellöki magától az asszonyt, aki Gábrielbe
szerelmes. Az asszony gőgösen ellöki magától Jánost, de a kafferek ebben
megakadályozzák. Egy földrengés jön közbe és a villám halálra sujtja
Csi-fu-ka-li-t. Az asszony egészen megvadulva elhatározza, hogy ezekután
ő is elkíséri Jánost. »Fel, Kaffiába!« kiáltással el is indulnak, de a
küszöbön Jánost régi szívbaja előveszi. Egy székbe roskad és a lemenő
tűzhányó vörös fényében haldokolni kezd. Mindnyájan körülállják. Egy
angol Dreadnought-hajó jelenik meg és kéményeit többször meghajtva,
tiszteleg. Távolról Afrika körvonalait látni. A kafferek ó-szmirnai
szőnyegeket énekelnek halkan.