Mi a különbség a puli és a pumi között? – Ha ön kis kutyát akar, akkor
tiszta szívvel a magyar pulit ajánlom. Egészben véve olyan, mint egy
zsebkiadású, fekete kis komondor. Bátor, eleven, kemény, eszes és
kötelességtudó szőrpamacs. Tömörkény szinte tisztelettel szól az
intelligenciájáról; egyébként pedig azt állítja, hogy a nép a pulit nem
is tartja kutyának. A puli nem kutya, hanem puli. Ha ön, tisztelt
nagysád, pótgyereknek adoptálja, akkor sok öröme lesz benne. Képzeljen
el egy négylábú gyereket, akit nem kell félteni sem a villamostól, sem a
szomszéd harapós buldogjától, mert sokkal furfangosabb, semhogy
kifoghatnának rajta; egy gyereket, aki a harmadik határból is
visszatalál önhöz; aki olyan egészséges, hogy nem kell neki doktor és a
marha velőscsontját úgy ropogtatja szét, mint a sósperecet.
Azonban a pulinál is kedvesebb a pumi. Nem tudja, mi a pumi? Nos,
jegyezze meg jól a nevét, mert a jövőben hallani fog róla. A pumi a puli
dunántúli atyafia, annyiban különbözik tőle, hogy valamivel talán
szikrázóbb kedvű, nagy füle pedig föláll, mint a csacsié.
Tehát komondort vagy pumit! Ezek a kutyák csak azért nem vonták eddig
magukra az ön megtisztelő figyelmét, mert idevalósiak. Ha majd mint
Himalája-juhászkutyák vagy tibeti ebek fognak megjelenni az ön életében,
akkor úgy el lesz tőlük ragadtatva, mint a Kőrösi lány nótájától, mikor
azt az amerikai bárban shimmynek játszotta a néger jazz-band.