4. A szinházi pletyka, (amely a családi, szerelmi és üzleti pletykát is
magában foglalja, s ezért némely kutatók szerint törzs- vagy
anya-pletykának is nevezhető.)
Rövid jellemzése az egyes fajtáknak:
1. A családi pletyka célja az, hogy kimutassa a család piszkos életét.
Az apa veri a gyerekeit és a feleségét. A feleség hűtlen nő és rossz
anya. A gyerekek romlottak. Az apa nem ad pénzt. Az anya tiltott uton
keres pénzt. A gyerekek váltót hamisitanak. A szülők válnak.
2. A szerelmi pletyka célja az, hogy tiltott viszonyokat fedjen fel.
Tehát a férjes nő megcsalja az urát. A házasember szeretőt tart. A
házasember egy férjes nővel folytat viszonyt. Valaki azt, akivel
viszonyt folytat, megcsalja azzal, akivel nem folytat viszonyt. A
viszonyokat szerelmi pletyka csak a kezdetüknél és a végükön fogja meg.
„Együtt vannak,“ ez nem pletyka. Összekerülnek és szakitottak. Csak ezen
a ponton pletyka a pletyka.
3. Az üzleti pletyka kizárólag az áldozat hitelképességének
csökkentésével foglalkozik, s ide tartozik a művészeti pletyka is, amely
azért nevezi az áldozatot tehetségtelennek, hogy hitelét rontsa.
4. A szinházi, törzs- vagy anya-pletyka magában foglal mindent. Főbb
elvei: A szinésznő ledér. A szinész tehetségtelen. A férjes szinésznő
csalja az urát. A kisasszony-szinésznőnek titokban két gyermeke van.
(Sohasem egy.) Az öreg szinész pumpol. A fiatal szinész pumpol. A
szerzőnek viszonya van. A szerző tehetségtelen. Az igazgatónak rosszul
megy. Az igazgató tehetségtelen. Az igazgató viszonyt folytat a
szinésznővel. A nézőtér üres. A nézőtér tele van, de szabadjegyesekkel.
A darab rossz. A darab jó, de nem adják elő. A szerző fizet, hogy
előadják a darabját. A szinésznő viszonyt folytat, hogy szerepet kapjon.
A zene lopva van. A rendező nem érti a darabot. A sugó be volt zárva. Az
igazgató a csőd szélén áll. A darabot más irta. A szinész más szinésztől
lopta a nüánszot. Az ügynök csal. A darab külföldön megbukott. A szinész
válik. A szinésznő válik. A szerző válik. Az igazgató válik. A rendező
válik. A titkár megnősül.