(Képtelen természetrajzi tanulmány)
A zsidó, miként azt egy Darwin nevü angolzsidó kimutatta, a majomtól
származik. Ezért van az, hogy a zsidó utánozza a keresztényt s ezáltal a
gyanutlan embert, faját s erkölcsét illetőleg gyakran megtéveszti.
A zsidó termete hosszukás és kerek, magassága egy méter és ötven centi
és egy méter kilencven centi közt váltakozik, már aszerint, amint a kis
Kohnról, vagy a dromedár Jakabról van szó. Szélessége néha ennél is
több. A zsidó válla csapott, fülei elágazók, lábai karikásak, amelyiké
nem, az csal. Mivel pedig a zsidónak kedvenc faji szokása a csalás,
manapság már több egyenes lábu és szabályos fülü zsidót látunk, mint
görbelábut. Törvényhozási intézkedésre van e tekintetben is szükség.
A zsidó a föld minden táján található, részint szabadon, tehát vad
állapotban az utcán és a kávéházakban, részint az ember által
megszeliditve: internáló táborokban. Hazánkban fordul elő legsürübben,
nyilván azért, mert az itteni éghajlati viszonyok a legkedvezőbbek
fejlődésére. A botbüntetésről szóló nemzeti törvényünk éppen az
éghajlati viszonyok megváltoztatását célozza, amennyiben a természetes
csapadék pótlására még mesterséges csapadékról is gondoskodik a zsidók
számára.
A zsidó libahussal, sólettal és retekkel táplálkozik, tehát hust is,
növényi eledelt is fogyaszt, azaz vegyestáplálkozásu. Kártékony volta
már ebben is megnyilvánul, mert táplálkozása által elvonja az ember elől
a libát, a babot és a retket. Tisztességes zsidó csakis füvet és kvarcot
eszik. Ezért nem igaz az, amit Friedrich István és más »keresztény«
vallásu előkelőségek mondanak, hogy vannak _tisztességes_ zsidók is.
A zsidó kedvenc szokása a kereskedés. De kereskedésen felül
majomtermészete folytán az ember valamennyi ténykedését elleste és
utánozza. Igy tudománnyal is foglalkozik (Ehrlich, Einstein, Pikler,
Goldziher), költ (Heine), ir (Zangwill), zenét szerez (Bizet, Goldmark),
föltalál (Nobel), utazik (Stein) stb. stb. De ezek csak a fölületes
szemlélőt téveszthetik meg, aki azonban az igazat a hamistól meg tudja
különböztetni, az látja a nagy különbséget a fölsoroltak és például:
Csarada, Timon, Kajuch, Kmetty, Vozáry, Bellaaghné és Kmoskó között.
A zsidó, ha a majomtól származik is, azért tulajdonképpen báránybőrbe
bujt farkas, sőt ereiben tigris- és hiénavér is csörgedez, ami, tekintve
e faj erkölcstelenségét, éppen nem csodálatos.
A zsidónak erényei nincsenek, mert ha gyógyit, ezt a honoráriumért
teszi, ha tanit, ez a fizetésért van, ha ingyen gyógyit, akkor látszatot
akar kelteni, ha elment a háboruba, ezt azért tette, mert muszáj volt
neki, különben bezárták volna, ha elesett, ezt biztosan nem szándékosan
tette, hanem elszámitotta magát. Csakis bünei vannak a zsidónak. A zsidó
idézte elő a világháborut, ő okozta annak az egyik fél által való
elvesztését és a másik fél által való megnyerését, különben egészen
biztos, hogy a háboru remis-vel végződött volna, azaz egyenlő
hadállásban abbahagyták volna a küzdő felek s a dijon osztozkodtak
volna. A zsidó csinálta a forradalmakat és a bolsevizmust, ő vezette
félre és mételyezte meg az orosz nemzeti keresztény Lenint, a zsidó
csinálta a drágaságot, a nagy hideget, a szénhiányt, a nyári
negyvenfokos meleget, az éhinséget és a spanyol-járványt. Szerintem
helyesen nem spanyol-, hanem zsidó járvány ennek a neve. Az a zsidó
pedig, aki spanyol-járványban meghalt, csupán a keresztény
spanyol-halottakat utánozta, nem tudván ellenállni letagadhatatlan és
fönt már méltatott majomtermészetének.