_Tánczos Béla országgyülési képviselő urnak._
Mélyen Tisztelt Öcsém! Midőn harmadik parlamenti párbajodhoz, mely
vidékünkön általános feltünést keltett s mindnyájunk keblét büszkeséggel
töltötte el, őszinte szivből gratulálok, remélem, nem veszed rossz
néven, hogy egy szerény kéréssel is alkalmatlankodom s veszem igénybe
drága idődet. Egy kis ügyem-bajom van, melyet csak a Te szives
jóakaratod, ismert befolyásod és számos becsületbiróságban kipróbált
tekintélyed fordithat jóra.
A mult héten fináncok jártak nálam, elvitték minden szüzdohányomat, s
még hozzá ezertizenhét forinttal meg is birságoltak. Most, a választások
után, ezt a birságot kidrukkolnom annyi volna, mint vért izzadnom.
Kérlek alázatosan, beszélj a pénzügyminiszterrel, hogy ne bolondozzék.
Tudva, hogy időd mennyifelé van elfoglalva, nem mernélek terhelni; de
Rajtad kivül igazán nincs kihez fordulnom. Tudod, magam nem akarok a
miniszterhez menni; a miniszterek nem szeretik az olyan képviselőket,
akik elég merészek voltak kibukni. Az uj embereket pedig nem ismerem;
nem voltam iskolaszéki tag, s nem jártam soha se a bál-bizottságokba, se
biliárdozni a kávéházakba, se az egyetemi olvasókörbe.
Bizom benne, hogy nem felejtkezel meg róla, mennyi szerető gonddal
vettünk körül gyermekségedben, s nem hagyod el bajban levő családodat.