Tisztelt Rendfőnök Ur!
Mi van a négyszázezer bikával? Vagy nem érti? Arról a négyszázezer
bikáról van szó, melyet a rendbe való belépésemkor megőrzés végett adtam
át Önnek! Mert, remélem, nincs félreértés a tekintetben, hogy arany-,
ezüst- és papir-marháimat megőrzés végett adtam át? Már akkor
kijelentettem, hogy e vagyonnak arra a célra kell szolgálnia, mely
egyedül méltó rá, hogy célnak neveztessék. Mi lehet más a cél, mint: a
hivők uj nemzedékéről való gondoskodás, vagyis a család-alapitás?!
És aztán! Remélem, nem gondolja, hogy ezentul is magam fogom seperni a
szobámat?!…
De élénk tudatában annak, hogy a propaganda fidei sok költségbe kerül, s
ehhez mindnyájunknak hozzá kell járulnia, a barátságos egyezkedésre
hajlandó
_Eugenius, Comes E_.