János. Egy pillanatra. Amíg megmondom neki, hogy elmegyek.
Mima. De csak egy pillanatra. Egy percre már nem. Ha egy percig maradsz,
átölel és nem ereszt. És olyan szép, és olyan fiatal és szűz és én
belehalok.
János. Egy pillanat… ülj be az autóba… azonnal itt leszek.
Mima. A nászéjszakádat akarom!
János. A tied!
Mima. Siess! _Eltünik balra, János elszalad_ _jobbra. Sötétség.
Dübörgés. A nagy vasfedők becsukódnak._
Magister _süvítve_. Százezer Ampére! Nagy fordulat. Alkoholgőzt a
hajszálcsövekbe!
Rubicante. Megvan, mester.
Magister. A szobalevegő?
Rubicante. Meleg és illatos.
Magister. Vigyázz! Előre!
_Dübörgés. Egy vasfedő nyílik._