A TÁVOLI SZEKEREK

A Hold egy óra mulva jön föl

S a nagy országút verett,

Városba vivő, köves útján

Jönnek

A távoli szekerek.

Följött a Hold, muzsikák szólnak

És őszi harmat pereg

S nyikorogva, fehér Hold-fényben

Jönnek

A távoli szekerek.

Ki álmában a Holdnak fordul,

Nyugtalanul szendereg,

Mikor távolról iparkodva

Jönnek

A távoli szekerek.

Városba tartnak adni, venni,

Rossz kerekük nyekereg,

Nyikorogva és nyekeregve

Jönnek

A távoli szekerek.

A Hold elfordul, hajnal lessz már

S a hajnalban egy sereg

Villamos lámpa alszik el, ha

Jönnek

A távoli szekerek.

A városban ébrednek kinnal

Szegény, törött emberek

S várják azokat, akik jönnek

Jönnek

A távoli szekerek.

Leesik a Hold elfáradva

S a Nap, mint bibor, kerek,

Kacagó csoda hág az égre:

Jönnek

A távoli szekerek.