_Rodostó, 25. octob. 1755._
Ki gondolta volna, kedves néném, hogy az a kedves Siliktár Ali pasa oly
hamar leessék? de még nem úgy, mint a többi; mert a többi a földre
estenek, de ez a föld alá esett. Elég a, hogy erre haragudt a császár
anyja; mert e mesterkedett azon, hogy az Ali pasát letegyék, akinek a
császárné pártfogója volt. A császárné is bosszút állott, és addig
beszéllt ellene a fiának, és mások által is tudtára adatta a császárnak,
hogy micsoda húzással vonással akar kincset gyűjteni magának. A császár
a vádolást igaznak találván, a vezért megfogatta, és parancsolta, hogy
fejét vegyék. De a császárnak tudtára adták, hogy nem szokás a
vezéreknek fejeket venni, hanem megfojtani; a császár azt felelé reá,
no! hát fojtsák meg először, és azután fejét vegyék. Úgy is lett, és a
fejét kitették mindenek láttára. Amiolta ebben az országban vagyunk, nem
tudok egyet is mást, akit a császár megöletett volna. E helyiben
következék Zaid Effendi. E francziáúl is tud, mert Francziában kétszer
is volt, követ is volt.