A 127-ik lapon _15. A Szélördög_ helyett olvasandó _17. A Szélördög_.
Lábjegyzetek.
[Footnote 1: Nem számítva _Merényi László Sajóvölgyi népmesék_ cz. két
kötetét (Pest, 1862. Heckenast Gusztáv kiadása), melyeknek a czímén
kívül semmi egyéb palócz jellegük nincsen s már az Arany Jánostól is
eléggé megrótt közlési módjuk is kizárja őket a néprajzi czélokra
értékesíthető anyag köréből, – csupán a következőket említjük: _Palócz
népköltemények_. Összegyüjté és kiadta _Pap Gyula_. Sárospatak 1865 (6
mesével). _Palócz mesék a fonóból_. Meséli _Istvánffy Gyula_.
Liptó-Szt.-Miklós 1890 (10 mesével). _Pintér Sándor A népmesékről. XIII
eredeti népmesével_ cz. s jóbarátok számára 50 példányban Losonczon
1891-ben nyomtatott könyvéről l. az _Ethnographia_ XIV. 197–203. l.]
[Footnote 2: _Emmanuel Cosquin_, Contes populaires de Lorraine. Paris,
F. Vieweg 1886. 2 köt. igen becses összehasonlító jegyzetekkel, melyekre
e könyv jegyzeteiben is ismételten hivatkozunk.]
[Footnote 3: Hajviselet. A fej két oldalfalán lévő hajból a fül melletti
s a tarkón nőtt fürtökből hármas eresztékű ágat fontak, a két elsőt a
fülön keresztül vezették s a két hátsóból tekert vékony hegyes kontyba
fonták, melyre tenyérnyi széles pántlika-bokrot kötöttek.]
[Footnote 4: A nagybessenyői Bessenyey-család története. Dobrowszky és
Franke, Budapest.]
[Footnote 5: Aba Samu, Eger.]
[Footnote 6: Jöjj.]
[Footnote 7: Kúnhátas = lusta, dologtalan.]
[Footnote 8: A miért.]
[Footnote 9: Igy is mondják: mënjék a hiszëmpartra.]
[Footnote 10: A. m. = míg.]
[Footnote 11: A. m. = stb.]
[Footnote 12: A. m. = mindenre úgy vigyázz, mint a két szemedre!]
[Footnote 13: A néphit errefelé azt tartja, hogy mákvetéskor beszélni
egy szót sem szabad, mert akkor nem kel ki.]
[Footnote 14: Feketeszürke ló, a mint a mesélő nekem mondta.]
[Footnote 15: Mohón.]
[Footnote 16: Hét singnyire a föld alá.]
[Footnote 17: Nagyon magasra.]
[Footnote 18: Fiamnak szólította.]
[Footnote 19: Önérzete feltámadt.]
[Footnote 20: Egyhúzomban.]
[Footnote 21: Kérni.]
[Footnote 22: Nagyon szép.]
[Footnote 23: Igy nevezte mesélőm a királyfiakat.]
[Footnote 24: A lovakat biztató kifejezés.]
[Footnote 25: Tënkretësz, tënkremëgy. Besenyőtelekkel szomszédos
Puszta-Tenk, urasági birtok. Erről az a hír, hogy a ki még ura volt,
mind _tënkrement_, elpusztult. A mi népünk a _tënkremenést_,
_tënkretevést_ legalább így magyarázza.]
[Footnote 26: A m. tó.]
[Footnote 27: Az istállóhoz csatolt fedeles kis épület, melyben polyvát
szoktak tartani.]
[Footnote 28: Ha te tudsz valamit, ez többet tud.]
[Footnote 29: Szénatartó hely az istálló mellé épitve.]
[Footnote 30: E mese egy más változatában a 3. feladat a következő: Az
országútra reggelre olyan gyümölcserdőt kell ültetni, melynek egyharmada
érik, egyharmada zsendül, egyharmada pedig még virágzik. A mi a titkos
segitség által teljesül is.]
[Footnote 31: Csicsergő.]
[Footnote 32: Szádra. – Maga a vers használatok a mese végén a stereotyp
záróforma után. Van ilyen verses záradék többféle.]
[Footnote 33: A »faladár« szóról a közlő nem tudott felvilágosítani.]
[Footnote 34: Gouvernante.]
[Footnote 35: Közel hozzá.]
[Footnote 36: Sietős a dolgom!]
[Footnote 37: Izgatja, biztatja.]
[Footnote 38: Meg van dagadva.]
[Footnote 39: Darvakká.]
[Footnote 40: Siketnéma.]
[Footnote 41: Bűbájos, varázsló.]
[Footnote 42: Në fé! indulatszó.]
[Footnote 43: Nagyon nagy. Népies kifejezés.]
[Footnote 44: Garde-robe.]
[Footnote 45: A Sirius csillag.]
[Footnote 46: Hogy ez mi lehet, nem tudom, a közlő sem birt
felvilágositani.]
[Footnote 47: Teherben van.]
[Footnote 48: A mai öregek beszélik, hogy az ő idejükben (48 előtt), a
hol betyártanya volt (a hol a lopott lovakat szokták elrejteni), száraz
lófő volt a kapura kiszegezve – annak a jeléül, hogy ott bizonyos
emberek szíveslátásban részesülnek. A szolgabírónak persze az ilyen
(rendszerint) curiális helyre a lábát betenni nem volt szabad.]
[Footnote 49: Nyúlcsontot.]
[Footnote 50: A baját magára vállalta.]
[Footnote 51: Sürgött-forgott.]
[Footnote 52: Olyan bicska, melynek pengéje már lóg a »nyak«-ában.]
[Footnote 53: Árnyékszékbe.]
[Footnote 54: A. m. – kés, éles szerszám.]
[Footnote 55: Odasompolygott.]
[Footnote 56: Megcsóválta.]
[Footnote 57: Jóval kezdett ki.]
[Footnote 58: Fáradt volt.]
[Footnote 59: Izgága, írígy.]
[Footnote 60: Hemzsegett, rajzott.]
[Footnote 61: Humoros felfogás. Az utas ember, ha gyalogol is, nem megy
_gyalog_, ha ketten mennek.]
[Footnote 62: Itt van, ni!]
[Footnote 63: Juhakol.]
[Footnote 64: Nagyon szaladtak.]
[Footnote 65: Szerencsés lett, t. i. a kis lova által.]
[Footnote 66: Nem akad bele.]
[Footnote 67: Főkötőben.]
[Footnote 68: Megborzadt.]
[Footnote 69: Csoszog.]
[Footnote 70: Hetykén.]
[Footnote 71: Gyorsan.]
[Footnote 72: Nem tudott jól magyarúl a tót diák s »akár«-t akart
mondani.]
[Footnote 73: Szöcske.]
[Footnote 74: Patkány.]
[Footnote 75: A rossz, elnyomorodott lovak jelzői.]
[Footnote 76: Görög dinnyét.]
[Footnote 77: A. m. jó lábú, szaladni tudó.]
[Footnote 78: Sic! nyelvjárási sajátság!]
[Footnote 79: Lábatlankodott.]
[Footnote 80: Kalács!]
[Footnote 81: Meséli ëgy földhöz ragadt szegény ember, a kinek az apja
is béres volt, s maga is napszámos.]
[Footnote 82: Kis patak Füzes-Abony alatt.]
[Footnote 83: Tepély puszta, Besenyőtelek birtoka. Valamikor község volt
a helyén.]
[Footnote 84: Két véka.]