HIBAIGAZITÁS.

A 127-ik lapon _15. A Szélördög_ helyett olvasandó _17. A Szélördög_.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: Nem számítva _Merényi László Sajóvölgyi népmesék_ cz. két

kötetét (Pest, 1862. Heckenast Gusztáv kiadása), melyeknek a czímén

kívül semmi egyéb palócz jellegük nincsen s már az Arany Jánostól is

eléggé megrótt közlési módjuk is kizárja őket a néprajzi czélokra

értékesíthető anyag köréből, – csupán a következőket említjük: _Palócz

népköltemények_. Összegyüjté és kiadta _Pap Gyula_. Sárospatak 1865 (6

mesével). _Palócz mesék a fonóból_. Meséli _Istvánffy Gyula_.

Liptó-Szt.-Miklós 1890 (10 mesével). _Pintér Sándor A népmesékről. XIII

eredeti népmesével_ cz. s jóbarátok számára 50 példányban Losonczon

1891-ben nyomtatott könyvéről l. az _Ethnographia_ XIV. 197–203. l.]

[Footnote 2: _Emmanuel Cosquin_, Contes populaires de Lorraine. Paris,

F. Vieweg 1886. 2 köt. igen becses összehasonlító jegyzetekkel, melyekre

e könyv jegyzeteiben is ismételten hivatkozunk.]

[Footnote 3: Hajviselet. A fej két oldalfalán lévő hajból a fül melletti

s a tarkón nőtt fürtökből hármas eresztékű ágat fontak, a két elsőt a

fülön keresztül vezették s a két hátsóból tekert vékony hegyes kontyba

fonták, melyre tenyérnyi széles pántlika-bokrot kötöttek.]

[Footnote 4: A nagybessenyői Bessenyey-család története. Dobrowszky és

Franke, Budapest.]

[Footnote 5: Aba Samu, Eger.]

[Footnote 6: Jöjj.]

[Footnote 7: Kúnhátas = lusta, dologtalan.]

[Footnote 8: A miért.]

[Footnote 9: Igy is mondják: mënjék a hiszëmpartra.]

[Footnote 10: A. m. = míg.]

[Footnote 11: A. m. = stb.]

[Footnote 12: A. m. = mindenre úgy vigyázz, mint a két szemedre!]

[Footnote 13: A néphit errefelé azt tartja, hogy mákvetéskor beszélni

egy szót sem szabad, mert akkor nem kel ki.]

[Footnote 14: Feketeszürke ló, a mint a mesélő nekem mondta.]

[Footnote 15: Mohón.]

[Footnote 16: Hét singnyire a föld alá.]

[Footnote 17: Nagyon magasra.]

[Footnote 18: Fiamnak szólította.]

[Footnote 19: Önérzete feltámadt.]

[Footnote 20: Egyhúzomban.]

[Footnote 21: Kérni.]

[Footnote 22: Nagyon szép.]

[Footnote 23: Igy nevezte mesélőm a királyfiakat.]

[Footnote 24: A lovakat biztató kifejezés.]

[Footnote 25: Tënkretësz, tënkremëgy. Besenyőtelekkel szomszédos

Puszta-Tenk, urasági birtok. Erről az a hír, hogy a ki még ura volt,

mind _tënkrement_, elpusztult. A mi népünk a _tënkremenést_,

_tënkretevést_ legalább így magyarázza.]

[Footnote 26: A m. tó.]

[Footnote 27: Az istállóhoz csatolt fedeles kis épület, melyben polyvát

szoktak tartani.]

[Footnote 28: Ha te tudsz valamit, ez többet tud.]

[Footnote 29: Szénatartó hely az istálló mellé épitve.]

[Footnote 30: E mese egy más változatában a 3. feladat a következő: Az

országútra reggelre olyan gyümölcserdőt kell ültetni, melynek egyharmada

érik, egyharmada zsendül, egyharmada pedig még virágzik. A mi a titkos

segitség által teljesül is.]

[Footnote 31: Csicsergő.]

[Footnote 32: Szádra. – Maga a vers használatok a mese végén a stereotyp

záróforma után. Van ilyen verses záradék többféle.]

[Footnote 33: A »faladár« szóról a közlő nem tudott felvilágosítani.]

[Footnote 34: Gouvernante.]

[Footnote 35: Közel hozzá.]

[Footnote 36: Sietős a dolgom!]

[Footnote 37: Izgatja, biztatja.]

[Footnote 38: Meg van dagadva.]

[Footnote 39: Darvakká.]

[Footnote 40: Siketnéma.]

[Footnote 41: Bűbájos, varázsló.]

[Footnote 42: Në fé! indulatszó.]

[Footnote 43: Nagyon nagy. Népies kifejezés.]

[Footnote 44: Garde-robe.]

[Footnote 45: A Sirius csillag.]

[Footnote 46: Hogy ez mi lehet, nem tudom, a közlő sem birt

felvilágositani.]

[Footnote 47: Teherben van.]

[Footnote 48: A mai öregek beszélik, hogy az ő idejükben (48 előtt), a

hol betyártanya volt (a hol a lopott lovakat szokták elrejteni), száraz

lófő volt a kapura kiszegezve – annak a jeléül, hogy ott bizonyos

emberek szíveslátásban részesülnek. A szolgabírónak persze az ilyen

(rendszerint) curiális helyre a lábát betenni nem volt szabad.]

[Footnote 49: Nyúlcsontot.]

[Footnote 50: A baját magára vállalta.]

[Footnote 51: Sürgött-forgott.]

[Footnote 52: Olyan bicska, melynek pengéje már lóg a »nyak«-ában.]

[Footnote 53: Árnyékszékbe.]

[Footnote 54: A. m. – kés, éles szerszám.]

[Footnote 55: Odasompolygott.]

[Footnote 56: Megcsóválta.]

[Footnote 57: Jóval kezdett ki.]

[Footnote 58: Fáradt volt.]

[Footnote 59: Izgága, írígy.]

[Footnote 60: Hemzsegett, rajzott.]

[Footnote 61: Humoros felfogás. Az utas ember, ha gyalogol is, nem megy

_gyalog_, ha ketten mennek.]

[Footnote 62: Itt van, ni!]

[Footnote 63: Juhakol.]

[Footnote 64: Nagyon szaladtak.]

[Footnote 65: Szerencsés lett, t. i. a kis lova által.]

[Footnote 66: Nem akad bele.]

[Footnote 67: Főkötőben.]

[Footnote 68: Megborzadt.]

[Footnote 69: Csoszog.]

[Footnote 70: Hetykén.]

[Footnote 71: Gyorsan.]

[Footnote 72: Nem tudott jól magyarúl a tót diák s »akár«-t akart

mondani.]

[Footnote 73: Szöcske.]

[Footnote 74: Patkány.]

[Footnote 75: A rossz, elnyomorodott lovak jelzői.]

[Footnote 76: Görög dinnyét.]

[Footnote 77: A. m. jó lábú, szaladni tudó.]

[Footnote 78: Sic! nyelvjárási sajátság!]

[Footnote 79: Lábatlankodott.]

[Footnote 80: Kalács!]

[Footnote 81: Meséli ëgy földhöz ragadt szegény ember, a kinek az apja

is béres volt, s maga is napszámos.]

[Footnote 82: Kis patak Füzes-Abony alatt.]

[Footnote 83: Tepély puszta, Besenyőtelek birtoka. Valamikor község volt

a helyén.]

[Footnote 84: Két véka.]

Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok-megyéből; Magyar népköltési gyüjtemény 9. kötet · 第 170 / 222 题