_Szúnyoghné testvéréhez, a Clarissához._
Budetín, 1644, September 6-d.
Megvan, s kimondhatatlan szenvedésimnek itt irtózatos kezdete: – lyányom
mátka, s egy nem szeretett emberé. Hallj mindent, s könyörögj érettünk,
mert itt többé nincs segély.
Uram tegnapelőtt megérkezék. Távolylétében úgy vivém a gazdaságot, hogy
ha jő, mindennel meg lehessen elégedve, aminthogy meg is volt. Ő, a ki
mindég mord, mindég kedvetlen, szinte vígnak látszék. Követtem
tanácsodat, s kilestem, mikor lesz legjobb kedvében, s akkor mondtam el
mindent. Békével tűrtem midőn szidott, hogy gyermekemet nem őrzém egész
szemességgel. Kiönté rajtam nehéztelését, s annál szelídebben fog bánni
lyányával, ezt mondottam magamnak; de mint levék oda, midőn kimondá,
hogy a Katicza jobja már Orbovai Jakusitth Istvánnak, Oroszlánkő urának,
van ígérve. Még eddig soha nem mertem ellenkezni akaratjával; valamit
parancsola, teljesedve volt, bár meghasadt belé szívem; de most
neki-szántam magamat, s engesztelőleg szólék lyányom mellett. Meg nem
indúlva hallá azt, s ez vala minden felelete: S te példát akarsz adni a
fejeskedésre gyermekednek? Mondd meg neki mit végeztem; szavam szent. Én
nem leszek oly gyenge mint te valál, s gondom lesz, hogy gyermeked meg
ne lássa Forgácsot. A mi történt, felejtem, de jaj neki, ha Forgácsról
egyszerre le nem mond. – Elmentem a szegény gyermekhez. Az magán kívűl
volt ijedtében. Mely pontján áll a kétségbeesésnek, azt abból láttam,
hogy szólani mere haragjában lángoló atyjával, s kéré, engedje apáczává
lenni.
– Ha ezt hamarább kéréd vala, megengedném, mert a mit Istennek áldozunk,
az elsőbb az emberi végzéseknél; de te klastromba csak azért vágysz,
hogy erántam lehess engedetlen; azért egy szót se tovább róla.
Még az nap ment Jakusicshoz a levél, hogy jegyet váltani jöjjön elő. Egy
hét alatt itt lesz, s én tépdelt szívvel vagyok kénytelen megtenni
elfogadásához a rendeléseket. Vétkes dolgot teszek midőn Istent arra
kérem, hogy őtet kapja ki inséggel tömött napjai elől, de szeretem
gyermekemet, s Isten azt anyai szívemnek meg fogja bocsátani. Könyörögj
értünk, hogy az Úr adjon erőt, a keserű poharat zúgolódás nélkül
kiüríteni.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –