6) Khoraszan. Khoraszan szóról szóra annyit tesz, mint: keleti rész, s
bárha ma már csupán Heratig nyulik, a hajdani persák ezen nevezet alatt
azon roppant földdarabot értették, mely Belkh, Bokhara és Khokandon
keresztül, messze benyomúl a khinai tartárság felé. Terjedelmére nézve
Khoraszan képezi Irannak legnagyobb tartományát, azonban a mi népessége
számát illeti, Iraknak jóval mögötte áll. Említésre méltó városai
éjszakon: Meshed, Nisabur, Kabusan, Szebzevár és Sahrud; délre:
Turbeti-Hajderi, Tersi, Khaf, Tebbesz és Bihrdzsan. Ez utóbbi járást
sokan Gurian-nak is nevezik, azonban kormányzósága magában Khoraszan
városában székel, s igy tényleg oda is tartozik.
Ha innen délkeletnek tartunk:
7) Szegisztan tartományba érkezünk. Ez az ó persa hősvilág hazája, s ma
Afghanok, Belutzsok és Persák lakják. Figyelemre méltó helyei: Dusak,
vagy más néven Dzselal-Abad, s a Kuhizer nevű erőd.
Délkelet felé fekszik továbbá:
8) Kirman, hasonnevű fővárosával, mely igen régi s figyelmet gerjesztő
iparral ékeskedik; itt készülnek a hires kirmani sawlok, melyeket egész
Ázsia a kasmiri hasonnevű szövetek után a legjobbaknak tart; itt készül
továbbá a dzsom nevű vékony rézlemezből alkotott csésze. Azon virágzó
állapot folytán, melyet lakosainak szorgalma s a nagy kiterjedésben
űzött kereskedés teremtett: e várost igen sokszor háborgatá a rabló
ellenség, és Fraser méltán mondhatja: „Mindazon hóditók és zsarnokok
között, a kik egyszer másszor Persiára törtek, alig van egyetlen egy,
kinek sanyargatását ezen város ne nyögte volna.“
Még távolabb kelet felé fekszik:
9) a nagy terjedelmű, terméketlen és kietlen: Mekran-tartomány; ez is
Iránhoz számíttatik ugyan, nomad lakosai azonban ép oly kevéssé akarják
urok gyanánt ismerni a persa királyt, mint éjszakon a Turkomanok. A nagy
sivatagokon rendesen belutzsok és brahuak kóborlanak szélsebes
dromedárjaikon, a karavánok valóságos rémei. Rablásaik alkalmával
rendesen páronkint ülnek fel egy-egy ilyen gyors állatra, egymásnak
hátukkal támaszul szolgálva, s mig az egyik lő, a másik megtölti
fegyverét.
Ha az utazó innen a persa öböl felé folytatja utját, először is:
10) Larisztan tartományba érkezik, melynek jobbadán arabok és persákból
álló lakossága, – az egész ország legszegényebbikének tartatik.
Főhelyei: Lar, s a Bender-Abbaszi nevű főváros, a hollandok hajdani
Gambrun-ja, kik a szemközt fekvő Ormuz szigeten, még a XVI-dik században
virágzó faktoriát birtak.
Éjszakkelet felé fekszik továbbá:
11) Farsz-tartomány, a tulajdonképeni régi Parsia, melytől a mai Persia
nevét vette. Fővárosa Siraz. Nevezetesebb helyek gyanánt említhetők még:
Faza, Kazerun, Bender-Busir, melyet Ebusernek is neveznek, s mely az
indiai áruczikkek főrakhelye, s ennek következtében egy angol konsulnak
széke, mely utóbbinak kormánya az utósó angol-persa háboru alkalmával
ezen várost be is vette, s egy ideig hatalmában tartotta. E most
említett három tartományon megy át néhány év óta az indoeuropai távirda
s mely Iszfahanon és Bagdadon keresztül a törökországi vonallal áll
összeköttetésben.