véleménye szerint a gazdasági formákra támaszkodnak a családi formák,
amelyek megelőzik a művészi formákat és a tudományos intézményeket; a
lajtorja tetején vannak a legbonyolultabb társadalmi formák: az
erkölcsi, jogi és politikai formák.]
[Footnote 32: _Carlyle_ csodás költészettel jellemezte az első emberek
intuicziójának ezt a naivitását: «Az ember szemtől-szemben állt
elfogulatlanul a világgal; minden isteni vagy isten volt. Jean Paul még
most is igy van vele, az óriás Jean Paul, akinek van hozzá való esze,
hogy szabaduljon a mende-mondáktól; de akkor nem is voltak mende-mondák.
A Canopus leragyogott a magasból az egész sivatagra kéklő
gyémántfényével. Ez a vad kék fényesség, a mely szellemhez hasonlatos
(sokkal ragyogóbb szellemhez, mint bármi, amit idelent szemlélünk),
szive mélyéig hatolt a vad izmaelitának, akit keresztül vezérelt az
elhagyott sivatagon. Az ő vad szivének, a melyben benne volt minden
érzés, de amely nem talált szót semmiféle érzésre, úgy tünhetett fel ez
a Canopus, mint egy kis szem, a mely ráveti tekintetét a nagy és
mélységes örökkévalóság öléből, feltárván előtte belső ragyogását… Ez a
titka rám nézve a pogányság minden formájának.» _Carlyle: On heroes,
hero-worship and the heroic in history_ (Hősök, hősök imádása és a
hősiesség a történelemben).]
[Footnote 33: _Sighele:_ Psychologie des Sectes. (A szekták lélektana),
14. oldal.]
[Footnote 34: _Bagehot:_ Lois scientifiques du développement des nations
(Paris, F. Alcan), 195. oldal.]
[Footnote 35: _Nietzsche:_ Jenseits von Gut und Böse, IX. fejezet.]
[Footnote 36: _Comte de Gobineau:_ Essai sur l’inégalité des races
humaines (Az emberi fajok egyenlőtlenségéről).]
[Footnote 37: Gobineau elméletét _Barth:_ Philosophie der Geschichte
(237. o.) czímű műve nyomán foglaljuk össze.]
[Footnote 38: _Bagehot:_ Lois scientifiques du développement des nations
(A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 74. oldal.]
[Footnote 39: Lásd _Bouglé:_ Pour la Démocratie francaise (A franczia
demokratizmusért) Paris, Cornély. (Az antiszemitizmus filozófiája).]
[Footnote 40: _Sighele:_ La Psychologie des Sectes, 155. és 156. old.]
[Footnote 41: _Izoulet:_ La Cité Moderne (A modern közösség), 208.
oldal. (Paris, F. Alcan).]
[Footnote 42: Lásd erre vonatkozólag: _L’Esprit de Corps_ (A testületi
szellem) czímű czikkünket (Revue philosophique, 1899. aug.).]
[Footnote 43: _Sighele:_ Psychologie der Secten, 221. oldal.]
[Footnote 44: _Nietzsche:_ Jenseits von Gut und Böse, 204. §.]
[Footnote 45: _Descartes:_ Discours de la Méthode (A módszer
fejtegetése), 3. rész.]
[Footnote 46: _Guyau:_ Esquisses d’une Morale sans obligation ni
sanction (A kötelezettség és szankczió nélkül való erkölcs vázlata).
Paris, F. Alcan.]
[Footnote 47: _E. de Roberty:_ Morale et Psichologie (Erkölcs és
lélektan) (_Revue Phlisophique_, 1900, október).]
[Footnote 48: _E. de Roberty_ idézett értekezése.]
[Footnote 49: _E. de Roberty:_ Les Fondements de l’Éthique (Az ethika
alapjai) 95. oldal. (Paris, F. Alcan).]
[Footnote 50: _Nietzsche:_ Jenseits von Gut und Böse, 252. §.]
[Footnote 51: _Nietzsche:_ Zur Genealogie der Moral, 12. §.]
[Footnote 52: _O. Ammon:_ A társadalmi rend természetes alapjai (Les
Bases naturelles de l’Ordre social), 40. oldal. Muffang fordítása
(Paris, Fontemoing, 1900).]
[Footnote 53: _Nietzsche:_ Götzendämmerung.]
[Footnote 54: _Ch. Andler:_ Bevezetés Menger: «A munka teljes
eredményére való jog»-ához.]
[Footnote 55: _Novicow:_ Conscience et Volonté sociales (Társadalmi
tudat és akarat), 310. oldal.]
[Footnote 56: _H. Mazel:_ La Synergie sociale (A társadalmi szinergia),
338. oldal.]
[Footnote 57: _H. Mazel:_ La Synergie sociale, 340. oldal.]
[Footnote 58: Meg kell jegyeznünk, hogy a trappista rend talán nem jó
példa a szabad szinergiára; mert ott a szabály minden és az egyén
semmi.]
[Footnote 59: _Nietzsche:_ Jenseits von Gut und Böse, 23. §.]
[Footnote 60: _Novicow:_ Conscience et Volonté sociales (Társadalmi
tudat és akarat), 23. oldal.]
[Footnote 61: Az a rész, amelyet föntebb Novicowtól idéztünk, egy kis
magyarázatra szorul pótlólag. Novicow levelet írt nekünk, amelyben
kijelenti, hogy ő nem az állami mindenhatóság híve; hogy egyszerűen
annyit akart csak mondani idézett soraiban, hogy a _normálissá vált_
kormányzói működés (úgy, mint minden normálissá vált működés)
tudattalanságra hajlik.
Ez igaz, vagy legalább is teljesen érthető. – Csakhogy a mi véleményünk
szerint, ez a _normális_ állapot nem lehet egyéb, mint eszménykép. Csak
tökéletesen harmonikussá vált, vagyis utopisztikus társadalomban
képzelhető el. A reális társadalmakban a kormányzó mechanizmus sohasem
fog működni lökdösődés, fogcsikorgatás és az egyének részéről kifejtett,
többé-kevésbbé tudatos ellenállás nélkül.
Nagyon szívesen elismerjük, hogy Novicow nagyon is individualista, és
hogy minden téren pártolja azt az elvet, hogy «segíts magadon». De
azért, amit általában mondunk a társadalmi biologizmusról, mégis igaz
marad. Ez elmélet hívei közül a legtöbben (pl. Espinas) oly
antiindividualista következtetéseket vontak le az elméletből, amelyek
nyilván beletartoznak ennek a tannak a logikájába. _(Jegyzet a második
kiadáshoz.)_]
[Footnote 62: _Nietzsche:_ Jenseits von Gut und Böse, 259. §.]
[Footnote 63: Munkánknak ebben a részében nagy segítségünkre van
_Simmel_ jeles tanulmánya: Comment les formes sociales se maintiennent?
(Hogyan maradnak fenn a társadalmi formák?) _Année sociologique_, 1897.]
[Footnote 64: _Simmel_ idézett munkája, 75. oldal.]
[Footnote 65: _Sighele:_ Psychologie des Sectes (A szekták lélektana),
111. oldal.]
[Footnote 66: _Nietzsche:_ Unzeitgemässe Betrachtungen.]
[Footnote 67: _Ch. Andler:_ A «Droit au Produit intégral du Travail» (A
munka egész eredményéhez való jog) bevezetése.]
[Footnote 68: _G. B. Shaw:_ A szocziálizmus illúziói. (_Humanité
nouvelle_, 1900. aug.).]
[Footnote 69: _Novicow:_ Les Gaspillages des Sociétés modernes (A modern
társadalmak tékozlásai). 101. oldal. (Paris, F. Alcan).]
[Footnote 70: _Simmel:_ Comment les formes sociales se maintiennent?
(Hogyan maradnak fenn a társadalmi formák?)]
[Footnote 71: _Simmel: Année sociologique_, 1896–97. (90. oldal.)]
[Footnote 72: _Novicow:_ Conscience et Volonté sociales (Társadalmi
tudat és akarat), 109. oldal. – _Anatole France_, aki szocziológusnak is
oly kiváló, mint művésznek, ezt írja a kiválasztottakról: «Minden város,
minden nemzet egynéhány személyben székel, akik több erővel és
helyesebben gondolkoznak, mint a többiek… Az, amit valamely faj
geniejének nevezünk, nem lesz tudatossá, csak elenyésző kisebbségekben:
ritkák minden helyen azok a szellemek, akik elég szabadok ahhoz, hogy a
közönséges félelmeket lerázva, fölfedezhessék az elfátyolozott
igazságot». _A. France:_ M. Bergeret à Paris (Bergeret úr Párisban).]
[Footnote 73: _Rousseau:_ Dialogues (Párbeszédek), II. párbeszéd.]
[Footnote 74: _Nietzsche:_ Jenseits von Gut und Böse, 199. §.]
[Footnote 75: _Nietzsche:_ Jenseits von Gut und Böse, 261. §.]
[Footnote 76: _S. és B. Webb:_ Industrial Democracy (Ipari
demokráczia).]
[Footnote 77: _Sighele:_ Psychologie des Sectes (A szekták lélektana),
140. oldal.]
[Footnote 78: Lois scientifiques du développement des Nations (A
nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), Paris, F. Alcan.]
[Footnote 79: _Bouglé:_ Les Sciences sociales en Allemagne (A társadalmi
tudományok Németországban), 61. oldal. (Paris, F. Alcan).]
[Footnote 80: Néha az Isten és a társadalom közti kapcsolat fiziológiai
kapcsolat. – A tótemes törzs az istentől ered. A tótemnek és imádóinak
egy a húsuk és vérük. A ritus eredménye ennek a közös életnek a
fentartása és biztosítása. (Lásd _Hubert és Maus:_ Essai sur le
sacrifice (Tanulmány az áldozásról), _Année sociologique_, 1897–98).]
[Footnote 81: _Novicow:_ Conscience et Volonté sociales (Társadalmi
tudat és akarat), 180. oldal.]
[Footnote 82: _Machiavelli:_ Il principe (A fejedelem), XV. fejezet.]
[Footnote 83: A mikor e munka iveit korrigáljuk, megjelent
_Challemel-Lacour_ posthumus munkája: _Études et Réflexions d’un
Pessimiste_ (Egy pesszimista tanulmányai és gondolatai), Páris, 1901.
Csodás könyve ez az értelmi felszabadulásnak, felségesen bölcs és derüs
munka, fénysugár, amelyet egy teljességgel felszabadult gondolkozó vet a
csorda-ostobaság mélységeibe. Olvassuk el például azt, amit
Challemel-Lacour arról a taktikáról mond, amelyet a társadalom avégből
használ, hogy elhallgattassa azokat, akik nem osztoznak a kötelező
képmutató optimizmusban. «Ha gyönge egészségü vagy, rabja valami szomorú
gyarlóságnak, ha már eléggé megcsúfolt a sors, hogy azt higyjék rólad,
hogy megsavanyodtál: akkor könnyen fognak diadalmaskodni rajtad. Ezentúl
axiomákhoz kell ragaszkodnod, ha azt nem akarod, hogy olyan hangsullyal,
amely nem tűr választ, ezeket a rettenetes szavakat kiáltsák oda neked:
«Beteg vagy!» (_Challemel-Lacour_ idézett művének 37. oldalán.)]
[Footnote 84: _Paul Adam:_ La Dame de l’Avenir (A jövő hölgye), Journal,
1899, nov. 27.]
[Footnote 85: _Nietzsche:_ _Le Voyageur et son ombre_, 5. §.]
[Footnote 86: _Nietzsche:_ _Jenseits von Gut und Böse_. 5. §.]
[Footnote 87: _Descartes: Discours de la Méthode_, II. rész.]
[Footnote 88: A tömeghazugságokkal és a társadalmi kajdácsolásokkal
kapcsolatban megjegyezzük, hogy pompás eszköz az ellenük való
védekezésre a gondolatok szétszedésének és széttagolásának az a módja,
amelyet Rémy de Gourmont leir és követ is: _A gondolatok szétszedése_
_(La Dissociation des Idées)_ czimű és más jeles tanulmányában. (_Rémy
de Gourmont: La Culture des Idées_, 73. és következő oldalak.)]
[Footnote 89: _Sighele:_ Psychologie des Sectes, 53. oldal.]
[Footnote 90: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 42.
oldal. _(Paris, F. Alcan)_.]
[Footnote 91: _Marx: Das Elend der Philosophie._]
[Footnote 92: _Durckheim: La Prohibition de l’inceste_ (A vérfertőzés
tilalma). _Année sociologique_, 1897.]
[Footnote 93: _Fraser_ ismertetése, _Année sociologique_, 1898–99, 218.
oldal.]
[Footnote 94: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 261. §.]
[Footnote 95: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations_
(A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 115. oldal. (Paris, F.
Alcan).]
[Footnote 96: _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei),
405. oldal (F. Alcan, Paris).]
[Footnote 97: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 90.
oldal.]
[Footnote 98: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 100.
oldal.]
[Footnote 99: Lásd Tarde «_L’action intermentale_» (A lelki kölcsön
hatás) czimű czikkét a _La Grande Revue_ 1900 nov. 1. számában.]
[Footnote 100: _Grande Revue_, 1900 nov. 1. 330. oldal.]
[Footnote 101: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 79.
oldal.]
[Footnote 102: _Simmel: Comment les formes sociales se maintiennent?_
(Hogyan maradnak fenn a társadalmi formák?)]
[Footnote 103: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 23. §.]
[Footnote 104: _Vilfredo Pareto: Le Péril socialiste_ (A szoczialista
veszedelem), 1900, 26. oldal.]
[Footnote 105: _Machiavelli: Értekezés Titus–Liviusról_. I. könyv.]
[Footnote 106: Lásd _Rémy de Gourmont: La culture des Idées_ (Eszmék
kulturája) cimű művében annak az eszmének kifejtését, hogy a tökéletes
igazságszolgáltatás azonos a tétlenséggel és a halállal. «Az az élet,
mely átment a tökéletes igazságszolgáltatás e holt pontján, nincs
többé.»]
[Footnote 107: _Tarde: Criminalité et Santé sociale. Étude de
psychologie sociale_ (A bűnözés és a társadalom egészsége.
Társadalom-pszichologiai tanulmány). 145. oldal.]
[Footnote 108: _Hartmann: Das sittliche Bewusstsein_ (Lipcse, Haacke),
589. oldal.]
[Footnote 109: _Xénopol: Les Faits de répétition et les Faits de
succession. Revue de Synthèse historique_ (Az ismétlődő és szukczessziv
megnyilvánulások), 1900. október.]
[Footnote 110: _Rousseau: Dialogues_ (Párbeszédek), II. párbeszéd.]
[Footnote 111: _Bouglé: Les Sciences sociales en Allemagne._ (A
társadalomtudomány Németországban), 57. oldal.]
[Footnote 112: Tarde különben nem teljesen óhajtott eszményként állítja
fel ezt a monizmust. Elismeri veszélyeit. «Szabad szellemek számára
folytatódhatik az a megbecsülhetetlen szellemi anarchia, ami fölött
Auguste Comte sajnálkozott.» _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az
utánzás törvényei), 313. oldal.]
[Footnote 113: _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei)
czimű művének végén.]
[Footnote 114: Lásd erre vonatkozólag _Guyau: Problèmes de l’Esthétique
contemporaine_ (A mai esztétika problémái) czimű művét. (Paris, F.
Alcan.)]
[Footnote 115: _Jaurès: Socialisme et Liberté_ (Szoczializmus és
szabadság). Revue de Paris, 1898, dec. 1.]
[Footnote 116: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des
Nations_ (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei).]
[Footnote 117: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des
Nations_ (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei). 227. oldal.]
[Footnote 118: _Tarde: Études de Psychologie sociale_ (Tanulmányok a
társadalmi lélektan köréből), 112. oldal.]
[Footnote 119: _De Roberty: Les Fondements de l’Éthique_ (Az etika
alapjai), Paris, F. Alcan, 126. oldal.]
[Footnote 120: Lásd _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás
törvényei), 165. oldal.]
[Footnote 121: _Dr. D. Matteuzzi: Les Facteurs de l’Evolution des
Peuples_ (A népek evolucziójának tényezői) 18. oldal. (Paris, F. Alcan,
1900.)]
[Footnote 122: _Ziegler: La Question sociale est une question morale_ (A
szocziális kérdés erkölcsi kérdés), I. fejezet. (Paris, F. Alcan.)]
[Footnote 123: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des
Nations_ (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 67. oldal.]
[Footnote 124: _Sighele: Psychologie des Sectes_ (A szekták lélektana),
99. oldal.]
[Footnote 125: _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei),
166. oldal.]
[Footnote 126: _Sighele: Psychologie des Sectes_ (A szekták lélektana),
87. oldal.]
[Footnote 127: A haladás alapjában a _kezdeményező_ elem tulsulyában áll
az _utánzó_ elem fölött. Rémy de Gourmontnak teljesen igaza van, amikor
ezt mondja: «Ha lényegében bonczolgatjuk, a hanyatlás eszméje azonos az
utánzás eszméjével.» (_Rémy de Gourmont:_ Mallarmé és a hanyatlás
eszméje. _La Culture des Idées_.) (Az eszmék kulturája). 120. oldal.]
[Footnote 128: _Coste: Les conditions sociales du Bonheur et de la
Force_ (A boldogság és az erő társadalmi feltételei), Paris F. Alcan.]
[Footnote 129: Lásd erre vonatkozóan _A kis város szelleme (L’Esprit de
Petite Ville)_ czímű czikkünket a _La Plume_ 1900 nov. 1. számában.]
[Footnote 130: _H. Mazel: La Synergie sociale_ (A társadalmi szinergia),
145. oldal.]
[Footnote 131: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 21. §.]
[Footnote 132: _Bourdeau: Cause et origine du Mal_ (A rossz oka és
eredete), _Revue Philosophique_, 1900. augusztus.]
[Footnote 133: _Lapouge: Les Sélections sociales_ (A társadalmi
kiválasztás), II. könyv.]
[Footnote 134: _Nietzsche:_ Az erkölcs genealógiája.]
[Footnote 135: _Tarde: L’Action intermentale_ (A lelki kölcsönhatás),
_Grande Revue_, 1900. november.]
[Footnote 136: _Novicow: Les Gaspillages des Sociétés modernes_ (A
modern társadalmak tékozlásai) Paris, F. Alcan, 169. oldal.]
[Footnote 137: _Tarde_ hivatkozott munkája.]
[Footnote 138: _Matteuzzi: Les Facteurs de l’Évolution des Peuples_ (A
népek evolucziójának tényezői), 384. oldal.]
[Footnote 139: _Matteuzzi_ idézett műve, 387. oldal.]
[Footnote 140: _Matteuzzi: Les Facteurs de l’Évolution des Peuples_ (A
népek evolúcziójának tényezői), 400 oldal.]
[Footnote 141: _Max Nordau:_ «_Les Mensonges conventionnels de notre
civilisation_» (Társadalmi hazugságok), Paris, F. Alcan. 29. oldal,]
[Footnote 142: _Matteuzzi:_ _Les Facteurs de l’Évolution des Peuples_ (A
népek evolucziójának tényezői), 401. oldal.]
[Footnote 143: Megjegyzendő, hogy valamely társadalom hanyatlása
semmiképpen sem zárja ki azt, hogy abban a társadalomban szép és
hatalmas egyéniségek ne legyenek. Az a felfogás, mely állandó
parallelizmust akart felállítani a társadalmi tudat és az egyéni tudat
között és a másodikat függésbe akarta hozni az elsőtől, nyujtott módot
arra az elavult szónoki témára, mely azt állítja, hogy csak virágzó
társadalmakban és amint mondani szokás, az emberiség nagy századaiban,
tünhetnek fel a nagy gondolkozók és a nagy művészek. Ideje, hogy
leszámoljunk ezzel a szent balgasággal. «Az intelligenczia, – mondja
Rémy de Gourmont, – személyi, és semmiféle elfogadható összefüggést nem
lehet megállapítani valamely nép hatalma és egy ember genieje között.»
Sőt mi több, – hozzátehetjük, – a legrosszabb életkörülmények néha a
gondolkozásra és az irásra nézve a legjobbak.]
[Footnote 144: Lásd _Demoor_, _Massart_ és _Vandervelde: L’Évolution
regressive en biologie et en sociologie_ (A biologiai és társadalmi
regressziv evoluczió) czímű munkáját. (Paris, F. Alcan).]
[Footnote 145: _L’Évolution regressive_, 294. oldal.]
[Footnote 146: _Tarde: Études de psychologie sociale_ (Tanulmányok a
társadalmi lélektan köréből) 108. oldal.]
[Footnote 147: _Sozialistische Monatshefte_, 1900. okt. Dr. Ernest
_Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten_ (Nietzschéről és
rólunk, szoczialistákról).]
[Footnote 148: _Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten_
(Nietzschéről és rólunk, szoczialistákról.]
[Footnote 149: _Izoulet: La cité moderne_ (A modern közösség). (Paris,
F. Alcan.) Bevezetés.]
[Footnote 150: _Paulhan: Physiologie de l’Esprit_ (A szellem
fiziológiája), Páris, F. Alcan, 176. oldal.]
[Footnote 151: Lásd _Max Nordau_ könyvét: _Les Mensonges conventionnels_
(Társadalmi hazugságok) Páris, F. Alcan.]
[Footnote 152: _Guy de Maupassant: Sur l’Eau_ (A vizen).]
[Footnote 153: _Sighele: Psychologie des Sectes_ (A szekták lélektana),
201. oldal.]
[Footnote 154: _Sighele_ idézett munkája, 215. oldal.]
[Footnote 155: _Ziegler: La Question sociale est une question morale_ (A
társadalmi kérdés erkölcsi kérdés), Paris, F. Alcan, 11. oldal.]
[Footnote 156: _Revue de Paris_, 1898, dec. 1.]
[Footnote 157: _Ugyanott:_ 508. és 509. oldal.]
[Footnote 158: _Aristoteles: Politika_, II. könyv.]
[Footnote 159: _Nietzsche_ ez állásfoglalásáról lásd _Th. Ziegler: Die
geistigen und socialen Strömungen des 19-ten Jahrhunderts_. (A XIX.
század szellemi és szocziális áramlatai.)]
[Footnote 160: _Sighele: Psychologie der Secten._ 224. oldal.]
[Footnote 161: _Sozialistische Monatshefte_, 1900. okt. füzet.]
[Footnote 162: _Sozialistische Monatshefte_, idézett cikk.]
[Footnote 163: _Mazel: La Sinergie Sociale_, 348. oldal.]
[Footnote 164: _Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten_
(Socialistische Monatshefte).]
[Footnote 165: _Nietzsche: Also sprach Zarathustra_, 8. §.]
[Footnote 166: _Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra_, 8. §.]
[Footnote 167: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 23. §.]
TARTALOM.
ELSŐ KÖNYV.
Bevezetés: A szocziológia meghatározása, módszere és felosztása 1
I. fejezet. Mi a szocziológia 3
II. fejezet. Mi nem a szocziológia 14
III. fejezet. A szocziológia története 19
IV. fejezet. A módszer a szocziológiában 22
V. fejezet. Mi a társadalom? 29
VI. fejezet. A szocziológia felosztása. – Az osztályozás problémája 35
MÁSODIK KÖNYV.
A társadalmak alakulása 47
I. fejezet. A társadalmak teremtőelvére vonatkozó elméletek vizsgálata
49
II. fejezet. Mi a társadalmi tudat? 79
HARMADIK KÖNYV.
Hogy maradnak fenn a társadalmak? 85
I. fejezet. A társadalmi fennmaradás általános törvénye 87
II. fejezet. A társadalmi egység és folytonosság törvénye 90
III. fejezet. Az életalkalmazkodás törvénye 93
IV. fejezet. A társadalmi differencziálódás törvénye 95
V. fejezet. A társadalmi szolidáritás és a csordaszellem törvénye 101
VI. fejezet. Az egyformaság törvénye és a nem egyformák kiküszöbölésének
törvénye 107
VII. fejezet. A társadalmi mozdulatlanság és a változóság törvénye 110
VIII. fejezet. A dogmatizmus és a társadalmi optimizmus törvénye 112
IX. fejezet. A társadalmi formaságok törvénye. – A csoporthazugság
törvénye. – A társadalmi megmaradásra vonatkozó következtetés 118
NEGYEDIK KÖNYV.
A társadalmak evolucziója 127
I. fejezet. Az evoluczió szó értelme a szocziológiában. – Az evoluczió
és az okozatosság törvényeinek megkülönböztetése 129
II. fejezet. A társadalmi evoluczió megértésének két módja 135
III. fejezet. Az utánzás és a vele kapcsolatos törvények 139
IV. fejezet. A társadalmi ellenkezés és differencziáltság törvényei 147
V. fejezet. A társadalmi asszimiláczió és differencziálódás törvényeinek
ellentéte 158
VI. fejezet. A társadalmi alkalmazkodás és haladás 165
VII. fejezet. A társadalmi tudat fejlődése 178
ÖTÖDIK KÖNYV.
Hogyan bomlanak fel és pusztulnak el a társadalmak. Befejezés. A
szoczializmus és individualizmus 183
I. fejezet. A társadalmak pusztulása. – A társadalmak hanyatlásának okai
185
II. fejezet. A társadalmi regresszió törvényei 201
III. fejezet. A társadalmak ujjáalakulása. – Az osztályok ujjáalakulása.
– A kiválasztottak kérdése 205
IV. fejezet. Az egyéni tudat és a társadalmi tudat 209
V. fejezet. Szoczializmus és individualizmus 216
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
23 |csupán it |csupán itt
27 |tudiillik |tudniillik
30 |vallja mágát |vallja magát
57 |philosophique- 1899 |philosophique, 1899
91 |élső és fő |első és fő
118 |ki áltsák |kiáltsák
133 |Les Lois socialcs |Les Lois sociales
188 |álkotják |alkotják]