Egyszer egy szolgáló szállást kért egy vén asszonytól, ki boszorkány
volt. Ez adott is neki.
Mikor le akart feküdni a boszorkány, azt mondja a leánynak, hogy mossa
meg a lábát.
A leány odamegyen s mosogatni kezdi a vén asszony lábát. A mint ott
mosogatja, egyszer azt találja mondani a vén banyának:
– Ejnye, be sárga ez a kend lába!
– Sárga biz az, mert sok halottat meggázolt már az!
No ez abban maradt, de kevés idő mulva, megint csak elkezdi a leány.
– Ejnye, be sárga ez a kend keze!
– Sárga biz az, mert sok halottat megszorongatott már az!
No jó, ez megint abban maradt, hanem kevés idő mulva megint csak elkezdi
a leány:
– Ejnye, be sárga ez a kend foga!
– Sárga biz az! mert sok halottat megrágott már az… Hamm! téged is
bekaplak!
És a boszorkány a szegény leányt minden szöröstől-bőröstől ugy a hogy
volt, bekapta s elnyelte mint Jónást a czethal.