I. Barátságunk. – Csalódik, a ki magas gondolkozással lép a törvényhozás
kebelébe. – Az ifju Deákpárt. – Szilágyit szemeltem ki vezérnek. –
Adomázó társaságom. 5
II. A lángelme különössége. – Schwarcz Gyula. – Miként figyeltem meg
Szilágyit. – Kerkapoly, Kovács, Szilágyi egymás mellett. – Minő szép a
nagy elmék játéka. – A három elme erőaránya. – Hát én mit nyomtam
köztük? – Miért nem tudott írni Szilágyi? – Miként készítette beszédeit?
– Otthagyja az egyesült ellenzéket. – Örökös kételkedése. 13
III. A nagy fuzió 1875-ben. – Pártvezérré lenni nem tudott volna. – A
kodifikáló bizottság. – Miként készültek a törvényjavaslatok? – Szilágyi
romboló szenvedélye. – Az eszme, az elv és az alkotás a törvényhozásban.
– Szilágyi elmeerejének gyöngesége hol kezdődik? 34
IV. Szilágyi örökös kétségének valódi oka. – Mi a község? – Mi a hegedű?
– Szilágyi nem ismerte tökéletesen a községet. – A hegedűt könyvből
megismerni nem lehet. 45
V. Jó ember volt-e Szilágyi? – Becsületessége érinthetetlen. – A
bajvívás. – A rágalom. – Szilágyit elkerülte a rágalom. – A „gazember“.
– Nemes nagyravágyása. – Nem lehetett államtitkár. – Egyszer kitör Deák
Ferencz ellen. – Megbánja. 54
VI. Vagyona nincs. – A miniszterek félnek tőle. – Egyetemi tanár lesz. –
Észbeli előkelősége. – Eszével gyakran hatalmaskodik. – Rossz ember soha
nem volt, de boldog ember se tudott lenni. – Egyetemi tanársága. 70
VII. Szilágyi nem érzi magát jól Tisza Kálmán táborában. – Kilép 1878
tavaszán. – Tanácskozunk a mérsékelt ellenzék pártelvei fölött. – Én a
függetlenségi párthoz csatlakozom. – Szilágyi ezt ellenzi. – Okai. –
Éjjeli tanácskozásunk. – Az én okaim. – Az egyesült ellenzék
megalakulása. – E párt jelleme. 81
VIII. Pártokon kívül áll. – Szónoklatának természete. – Külsőleg. – Ha
rögtönzéshez szokik, nagyobb szónok lett volna. – Mi a kisszerű
szónoklat? – Attila, Bismarck és Kossuth. – Mitől függ a szónoklat
sikere? – Széchenyi szónoklata 1825 november 3-án. – Szilágyi inkább
tanszéki szónok. – Összegyüjtött beszédei ép ugy hatástalanok lesznek,
mint Apponyi beszédei. 97
IX. Az ellenzék erőfeszítése Tisza Kálmánt megbuktatni. – A véderő-vita
1889-ben. – Szilágyi igazságügyminiszter lesz. – Helyeseltem. – Miért
nehéz a hatalomról lemondani? – Miniszter korában óriási munkát végez. –
Teljesen valótlan, hogy röst lett volna. – A mit tervei közül nem
helyeseltem. – Az itélkezés egysége. – A közvádlók egyoldalu
szigorusága. – A kegyelmezési jog. – Trandafir rémületes esete. 110
X. A birók helyzete. – E helyzet javitása. – Más legyen az előadó- s más
az itéletmondó biró. – Az egyházpolitika. – Szilágyi szerepe. – A király
kedvetlenül fogadja el miniszterének. – Miként szokta előterjesztéseit a
király előtt megtenni? – Elnöki beszéde a királyhoz az ezredéves
ünnepen. – Nem helyeseltem, hogy Bánffy ellen a személyes üldözés és az
erkölcstelen pártszövetség élére állt. 126
XI. Utolsó együttlétünk. – Korán észrevettem halálos betegségét. –
Halálának külső körülményei. 141
_Káldy Gyula._