Az általános műveltségű embereket sem csillagászoknak, sem költőknek nem
nevezik; pedig ők csillagászok is, költők is s minden tárgyhoz hozzá
tudnak szólni. De nem veszik ezt mások észre. A mikor ők belépnek
valamely társaságba, beszélnek arról, a miről épen szó van. Nem látszik
meg rajtok, hogy többet tudnak mint mások; csak ha kell, akkor szólnak
közbe, s ilyenkor aztán kitünik szellemök. Senki sem mondja róluk, hogy
okosan _beszélnek_, a mig a _beszédről_ nincs szó; de mihelyt erről van
szó, mindenki elismeri azt.
Ne mondjuk senkiről előre, hogy kitünő csillagász vagy természettudós;
de ismerjük el szellemét, ha okosan beszél. Ha meglátunk valakit, ne
róla jusson az eszünkbe valamely jó műve, de ha művét olvassuk, ismerjük
el ennek szépségeit.