Ha a keresztyén vallás helyességének bizonyítékait elősoroljuk,
lehetetlen, hogy azok ereje által ne érezné magát mindenki meggyőzve.
Nézzük e vallás elterjedését; képzelhető-e, hogy ha nem lenne az igazi
vallás, annyira hódított volna? hiszen a legegyszerűbb, a legszelidebb,
és semmi kényszert, semmi szigoruságot nem használt; nem volt
pártfogója, sőt a föld összes népeinek uralkodóitól üldözve volt.
Nézzük a keresztyén lélek szentségét, fenségét és emberszeretetét. A
pogány bölcsészek kiemelkedtek ugyan olykor embertársaik tömegéből
részint nemesebb életök, részint magasztos s a keresztyénséggel némileg
rokon lelkületök által; de egyikök sem mondta ki, hogy az alázatosság
erény; hogy ha többnek is érezzük magunkat embertársainknál, azokat nem
kell megvetnünk, hanem igyekezzünk őket is emelni. Csak a keresztyén
vallás az, a mely egyesíteni tudott oly dolgokat, melyeket
ellentéteseknek hittek addig; a keresztyén vallás az egyedüli, a mely
kimondta, hogy alantabb álló embertársainkhoz való leszállás, _az
általános emberszeretet_ oly erény, mely nélkül a többi erény egy sem
tökéletes.
Nézzük a szentírás meggyőző csodáit, magasztosságát, és a benne
előforduló dolgok emberfeletti fenségét; s mindezt bámulatosan egyszerű
módon vonzó, megkapó igazsággal előadva.
Nézzük a Megváltó egyéniségét. Képzelhető volna-e valaki olyan, a ki ne
ismerné be emelkedett, magasztos szellemét, mely már gyermekkorában, a
törvénytudók előtt is nyilvánult; és mégis a helyett, hogy szelleme
által elkapatva, a tudósok sorába lépne, harmincz évig a puszták
magányában tartózkodik s a nyilvánosság terére lépve, _a szeretet
vallását_ hirdeti, meggyőződéssel, bátran, nem törődve azzal, hogy
ellenségeivé lesznek azok is, a kik akkor a legbölcsebbek hirében
álltak! És apostolaivá egyszerű, minden képzettséget nélkülöző embereket
választ. Vajon nem meglepő nagyság-e ez egy vallásalapítónál?
Nézzük ez apostolokat egyenkint, ez egyszerű embereket, kiknek a
szeretet vallása egyszerre oly erőt adott, hogy a legkiválóbb
bölcsészeket is zavarba ejtik és daczolnak a királyokkal és a
zsarnokokkal, a kik az általok hirdetett vallást el akarják nyomni.
Nézzük a korábbi próféták hosszú sorát, a kik kétezer év óta követték
egymást, megjövendölve a Megváltó megjelenését s életét előre egészen
úgy megjósolva, a mint az be is következett; megjövendölve a Megváltó
feltámadását, az apostolok kiküldetését, az evangyeliom hirdetését, a
népek megtérését, s egyéb oly megtörtént eseményeket, melyek a
keresztyénséget megállapították s a judaismust eltörülték.
Nézzük e jövendölések mindenikének bámulatos bekövetkeztét, melyek a
Megváltó személyére nézve annyira megegyeznek, hogy vakság volna őt
félreismerni.
Nézzük a zsidó nép állapotát a Megváltó eljövetele előtt és az után;
mily virágzó volt az előtt s mily nyomorulttá vált az után, a hogy e nép
megtagadta a Megváltót; mert még most is szét van szórva a föld kerekén,
a többi nemzetek megvetésének tárgyaként.
Nézzük a keresztyén vallás folytonosságát, mely a világ teremtése óta
szakadatlanul létezett, előbb az ó-testamentom szentjeinek szellemében,
a kik a Megváltót várták, majd azokban, a kik őt követték. Egy más
vallás sem mutat fel ily állandóságot s ez már magában véve is
igazságának jele.
S tekintsük végül e vallás szentségét, tanait, szellemét; és itéljük
meg, vajon lehetne-e abban kétkednünk, hogy a keresztyén vallás az
egyedül igaz vallás és hogy nincs más vallás, mely azt csak meg is
közelíthetné.